Otthonszülés felelősséggel

Otthonszülésre hazánkban 2011 óta van legálisan lehetőség, szigorú feltételek mellett. Ez a szülés olyan formája, amely tervezetten kórházon kívül az anya otthonában vagy speciális szülőotthonban zajlik.

Az egészségügyi intézményen kívüli szülés szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól a 35/2011. (III. 21.) Kormányrendelet rendelkezik.

Cikkünkben azt járjuk körül, hogy mik az otthonszülés előnyei és hátrányai, illetve hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy a kismama úgy dönthessen, otthonában ad életet gyermekének.

Az otthonszülés előnyei

Az otthoni szülés támogatóit sokszor felelőtlennek tartják, ők pedig úgy érzik, minden felelősen gondolkodó nőnek (helyesebben párnak) joga van eldönteni, hogy hol és milyen körülmények között szülessen meg a gyermeke.

Az tény, hogy minden asszony abban a környezetben szül a leggyorsabban, a legkönnyebben, ahol biztonságban érzi és kellőképpen el tudja engedni magát. Sokak szerint a kórházi környezet rideg, személytelen és ezeknél a szüléseknél nem a szülő nő és újszülöttje játssza a főszerepet, hanem a kórházi személyzet, elsősorban a szülést vezető orvos.

Véleményük szerint a komplikációmentes terhességet követő szülések döntő többségénél nincsen szükség orvosi segítségre sem. Sérelmezik azt, hogy a legtöbb intézményben kötelező előkészítési forma a beöntés és a szeméremszőrzet egy részének a leborotválása, hogy túlságosan gyakoriak a belső vizsgálatok.

Nem tartják helyesnek a folyamatos CTG-monitorozást sem, mivel ez a készülék a vajúdót az ágyhoz köti, nem veheti fel a számára legkényelmesebb testhelyzetet.

A kórházban vezetett szülések esetén szinte minden alkalommal (főleg először szülő nőknél) történik gátmetszés. Az otthonszülés támogatói szerint ez legtöbb esetben elkerülhető lenne, ha megfelelő gátvédelmet alkalmaznak és a szülő nőt nem szólítják fel nyomásra, vagyis ha a baba a saját ütemében érkezik meg.

Károsnak tartják a baba születés utáni közvetlen ellátását, az azonnali nyákszívást, szem- és köldökellátást. Helyesebbnek tartják, ha az újszülöttet megszületése után rögtön az édesanyja hasára helyezik, a köldökzsinórt csak a lüktetés megszűnése után szorítják le és vágják el, majd ezt követően látják csak el az újszülöttet, ekkor mérik le a súlyát és a hosszát is.

Otthonszülés során a baba nyugodt, otthoni környezetbe, csendbe és félhomályba, az anya karjaiba érkezik, ezáltal csökkenthető a születéssel járó stressz. Ilyen körülmények között természetesen megvalósítható a korai mellre helyezés is, vagyis a szülés után közvetlenül szophat a baba. Ez a gyakorlat nagyon kedvező hatású mind a baba, mind az anya szempontjából. A szopás során felszabaduló oxitocin gyorsítja a méhlepény leválását, segíti a méh összehúzódását, így csökkenti az anyai vérveszteséget. Az újszülött pedig kolosztrumhoz, azaz előtejhez jut, amit sokszor a baba "első védőoltásának" neveznek. Nagy mennyiségben tartalmaz ugyanis élő sejteket, immunanyagokat, ezáltal védi a babát a fertőzésektől. Hashajtó hatása révén pedig csökkenti az újszülöttkori sárgaság mértékét. Igaz, hogy mennyisége kezdetben csak néhány csepp, de a kisbaba gyomra is nagyon apró. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az anya és baba korai együttléte mennyire sokat ad lelkileg mindkettejük számára.

Összességében tehát az otthonszülés támogatói úgy érzik, hogy kórházi környezetben túlságosan sok felesleges beavatkozás történik, nem hagyják, hogy a szülés a maga természetes ritmusában haladjon és ez újabb beavatkozásokat (esetleg császármetszést is) tesz szükségessé, valamint a baba számára sem ideális. Otthon minden az anya és a baba érdekében történik úgy, ahogy a szülő nő szeretné.

Az otthonszülés hátrányai, avagy a kórházban szülés előnyei

A kórházi szülés mellett szóló legfőbb érv a műszerezettségben meglévő különbség, hiszen egyikünk lakásában sincsenek meg azok a diagnosztikus vagy terápiás eszközök, amik egy kórházban az alapfelszerelés részét képezik.

A kórházi folyamatos CTG-monitorozással a magzati oxigénhiány első jelei is felismerhetők, így a szükséges beavatkozásokra fel lehet készülni és időben elvégezhetők.

A belső vizsgálatokkal folyamatosan ellenőrzik a tágulás mértékét, így ha a vajúdás elhúzódik (ami az anyát nagyon kifáraszthatja), a szülés menete gyorsítható. A gátmetszés általános alkalmazása azért terjedt el, mert így sokkal inkább elkerülhetők a súlyos anyai sérülések, repedések.

Az orvosi metszés gyógyhajlama sokkal jobb, mint a spontán repedéseké. Emellett a gátmetszés a kitolási szak időtartamát is lerövidíti, vagyis csökkenti az újszülött megpróbáltatásait is.

A baba légutainak leszívása segíti az első légvételeket, a szem ellátása pedig a fertőzések kialakulását csökkenti.

Manapság egyre több helyen engedélyezik, sőt szorgalmazzák a baba korai mellrehelyezését, valamint azt, hogy az újszülött a családdal együtt tölthesse a szülés utáni megfigyelési időszakot (abban az esetben, ha a szülés komplikációmentesen zajlott, és az anya és a baba állapota is lehetővé teszi ezt).

Összességében tehát úgy vélik, hogy a legfontosabb az esetleges komplikációk korai felismerése és az, hogy kórházban megvan a lehetőség a szövődmények azonnali megoldására. Otthonszülés esetén viszont mindenképpen kiesik jó pár perc, amíg a kismama eljut a legközelebbi kórházig.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az otthonszülést segítők is rendelkeznek számos eszközzel (pl. CTG készülék vagy oxigénpalack) és tisztában vannak az újszülöttek újraélesztésének szabályaival is. Természetesen felismerik azokat a helyzeteket, amikor anyai vagy magzati indok alapján szükség lehet a kórházba szállításra.

Manapság már sok állami kórházban igyekeznek otthonosabb szülőszobákat kialakítani, ahol a vajúdók háborítatlanabb körülmények között adhatnak életet gyermeküknek. Illetve választhatnak a kismamák magán intézményeket is a szüléshez.

Mi a teendő, ha kismamaként Ön otthon szeretne szülni?

Az édesanyának alkotmányos joga eldönteni, hogy hol szeretné világra hozni a gyermekét, ha ezzel nem veszélyezteti gyermeke vagy önmaga életét.

Természetesen az otthoni szülésről tájékoztató, arra felkészítő tanfolyamon is részt kell vennie a párnak, hiszen nagyon fontos, hogy felelősen tudjanak dönteni ebben a fontos kérdésben.

Ha a várandós édesanya az otthonszülést választotta, ugyanúgy kell járnia rendszeresen terhesgondozásra, akárcsak a többi kismamának. Az otthonszülésre készülő anyának nyilatkozatot kell tenni szándékáról és a szülés várható időpontja előtt részt kell vennie bizonyos vizsgálatokon, melyek segítségével megállapítható, hogy van-e akadálya az otthoni szülésnek. Akárcsak a kórházban szülő kismamáknak, meg kell jelennie pár vizsgálaton a terhesgondozás során, melyeken megállapítják, hogy nincs-e bel- vagy nőgyógyászati ellenjavallata az intézeten kívül szülésnek. Fel kell vennie a kapcsolatot vagy olyan szülész-nőgyógyász szakorvossal, vagy olyan felsőfokú képzettségű szülésznővel (bábával), aki kísér otthonszüléseket. A bábák folyamatos életmódbeli, lelki tanácsadással támogatják az anyukát, akinek legkésőbb a harminchatodik hétig el kell döntenie, hogy hol kívánja világra hozni a gyermekét.

Ha az otthonát választja, akkor trimeszterenként ellenőrzést igényel, hogy nincs-e bármilyen kizáró ok, ami ez ellen szólna, így például a várandósság első szakaszában nem lehet tudni, hogyan fekszik a baba. Tehát akadhatnak kizáró tényezők, ám ha mindent rendben találnak a vizsgálatok és ellenőrzések során, a bábákkal való konzultációkon meg lehet kezdeni a felkészülést az otthonszülésre. Jól látható, hogy az otthonszülést megelőző előkészületek cseppet sem bürokratikusak, gördülékeny és egyértelmű az ügyintézés – tudtuk meg Bottyán Emese szülésznőtől, perinatális szaktanácsadótól, aki az Országos Bábaszövetség tagja.

"A kismama részéről különösebb tárgyi felkészülést nem igényel az esemény, nem kell túlzásba vinni a lakás fertőtlenítését és a takarítást sem, egy átlagos otthon teljes mértékben megfelel a szülés követelményeinek, hiszen az újszülött világra hozatala sem steril folyamat.”

A kismamának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: ha a szülést levezető felelős személy és/vagy a gyermekgyógyász úgy dönt, hogy őt vagy a babát kórházba kell szállítani, akkor ezt elfogadja.

Magyarországon a tervezett otthonszülést nem finanszírozza a társadalombiztosítás (TB), így annak költségeit teljes mértékben magánúton kell finanszírozni. Ha szülés közben kórházba kell szállítani az édesanyát vagy az újszülöttet, annak költségeit már támogatja a TB. Egy kórháznak egyébként legfeljebb húsz percen belül elérhetőnek kell lennie a helyszínről, illetve ezt az intézményt értesíteni kell arról, hogy sürgős esetben várhatóan oda szállítják majd az anyukát és babát.

Az otthonszülés leggyakoribb kizáró okai anyai oldalról (a lista nem teljes!):

• korábbi szüléseknél császármetszés,
• lázas állapot,
• HIV-fertőzés,
• hepatitis B vagy hepatitis C fertőzés,
• erős dohányzás,
• drogfüggőség,
• alkoholfüggőség,
• szívbetegség, ritmuszavar,
• vérzékenység stb.

Az otthonszülés kizáró okai magzati oldalról (a lista nem teljes!):

• iker- vagy többes terhesség,
• a várható születési súly 4 kg feletti,
• fejlődési rendellenesség,
• kóros NST,
• fekvési rendellenesség stb.

Szakképzett bábák

A szülést vezényelő bábának is számos elvárásnak kell megfelelnie tevékenysége gyakorlásához: “a szülésnél segédkező bábának érvényes, felsőfokú szülésznői diploma vagy oklevél, szakmai kamarai tagság, nyilvántartási jelenlét, két évnél nem régebben elvégzett újszülött- és felnőtt-újraélesztő tanfolyam, valamint felelősségbiztosítás szükséges a tevékenységéhez."

"Nem eretnekség az otthonszülés gondolata, létjogosultásága van az egészségügyben. Az Országos Bábaszövetség le szeretne számolni azzal a sztereotípiával, hogy aki otthon szül, az felelőtlen döntést hoz és veszélyezteti a gyermekét. Tudatosítanánk, hogy orvosilag megalapozott, felelősségteljes, szakemberek irányításával végzett folyamat ez, ami csupán választás kérdése.”

Szerző: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus