Gyenge szív, avagy zavar a bal szívkamra működésében

Szerző: Well PR
Megjelent: 2022.09.15

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét. A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából.

A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa.Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.

Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?

A bal kamra működészavarának két típusa van. A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt. Ez a meglehetősen gyakori kór a felnőtt lakosság 2-3%-ánál fordul elő, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezzel a betegséggel.

A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az ún. merev szív jelenség. Ez a fajta működési zavar nagyjából ugyanannyi embert, a lakosság 2-3 %-át érinti. A diasztolés szívelégtelenség egy hosszú távú (krónikus) állapot, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit, továbbá nagyobb valószínűséggel fordul elő az életkor előrehaladtával – a 65-70 évesnél idősebb emberek akár 5-10 százalékánál is felléphet ez a fajta szívelégtelenség.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. De, mint sok más betegség esetében az elhízás, a diabétesz illetve a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhatnak a kór kialakulásához. Ezen állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges - a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kórós fáradtság, keringési zavarok - mint például lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata - légzési problémák, mellkasi fájdalom, tartós köhögés vagy hirtelen súlygyarapodás mind aggodalomra adhatnak okot. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes mielőbb felkeresni háziorvosunkat, aki szükség esetén továbbirányít bennünket a megfelelő szakrendelésre.

Milyen módszerekkel diagnosztizálják a szívelégtelenséget?

A pontos kórtörténet felvétele mellett következő vizsgálatok segítségével állapítják meg a szívelégtelenséget:

  • Fizikális vizsgálat
  • Mellkasi röntgen
  • EKG-vizsgálat, terheléses EKG
  • Laboratóriumi vizsgálatok
  • Ultrahang
  • MRI

Hogyan kezelhető a szívelégtelenség?

Abban az esetben is, ha már kialakult a szívelégtelenség, a beteg megfelelő orvosi kezelés, illetve életmód kialakítása mellett teljes és aktív életet élhet. Ma már mind a szisztolés- mind a diasztolés típusú szívelégtelenség esetében is javíthatóak a beteg életkilátásai: számos terápiás módszer létezik, a szájon át szedhető gyógyszeres készítményektől a beültethető eszközökön át a műtétig és transzplantációig, melyek mind megkönnyítik a betegséggel való hosszútávú együttélést.

Ez is érdekelheti A cardiomyopathia (szívizom-elfajulás, szívizombántalom)

(well.hu)

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Anorexia Anorexia

Hogyan vegyük észre időben a tüneteit?

A túlhajszoltság átka A túlhajszoltság átka

Potenciagondokkal is szembesülhetnek a stresszes életmódú férfiak. (x)

A férfi meddőség okai

Magyarországon különböző felmérések szerint a párok 10-18 százaléka meddő. A meddőség okának felderítéséhez mindkét fél vizsgálata...

Az aranyér típusai és tünetei

Az aranyér kellemetlen beszédtéma, ám nagyon gyakori betegség. Milyen tünetek esetén kell aranyérre gondolni? Milyen típusai vannak, és mit lehet...

A kötelező MMR oltás csecsemőkorban...

Az MMR háromkomponensű vakcina: a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (rózsahimlő) elleni oltóanyagot tartalmazza. Magyarországon kötelező gyermekkori...

Pulmonális szívbetegség (cor...

A tüdő és a szív keringése, működése egy szorosan összekapcsolt rendszer, így az egyik szerv kóros eltérése jelentősen befolyásolja a másik...

Startol a Millió lépés az életért...

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége – a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Hypertonia Társaság támogatásával – 2022-ben ismét...

Mi a különbség az allergia elleni...

Az allergia kezelése általában tüneti, de súlyosabb vagy hosszan tartó, illetve visszatérő allergia esetén tartós gyógyszeres terápia is...

Ismét emelkedik a szennyvíz...

A korábbi hetekben tapasztalt csökkenés után ismét enyhe emelkedés figyelhető meg a szennyvizekben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos...

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.