• Miokardiális izomhíd - Akár szívinfarktus okozója is lehet

        WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus

        A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint korábban gondolták, 1,5-16 százalékos előfordulási arányt is becsülnek, de sokszor nem okoz tüneteket ez a veleszületett anatómiai eltérés.

        Reyman már 1737-ben kimutatta a jelenséget boncoláskor, érfestéssel pedig először Portmann és Iwig igazolta 1960-ban. Leggyakrabban az elülső leszálló koszorúér-artérán fordul elő izomhíd, legritkábban a jobb koszorúéren. Bár régebben normál anatómiai helyzet variációjának tartották, de jelenleg már jelentőségével is tisztában vagyunk, sajnos több probléma forrása is lehet.

        Hirdetés

        Milyen következményekkel járhat?

        Bár többnyire ártalmatlan a miokardiális izomhíd, egyes esetekben azonban koszorúér-keringési zavart okozhat, amely a szívizomzat vérellátását akadályozhatja. Ritkán szívinfarktus vagy veszélyes ritmuszavar okozója is lehet. A panaszok alapján felvetődhet a szívizomhíd gyanúja olyan, általában 40 évesnél fiatalabb személyeknél, akiknek többnyire jellegzetes anginás fájdalmuk van, de kevés a szív- és érrendszeri betegséghez vezető kockázati tényezőjük. A miokardiális izomhíd érfalkárosodáshoz vezethet, egyes tanulmányok szerint az érintett artérákban hamarabb alakul ki érelmeszesedés.

        Ezt olvasta már? Szívritmuszavarok (arrhythmia) - Figyelmeztető tünetek

        Hogyan diagnosztizálható a miokardiális izomhíd?

        A mellkasi panaszok során végzett kivizsgálás gyakran nem mutat érdemi eltérést, de terheléses EKG, szívizotópos vizsgálat vagy terheléses ultrahang kimutathat kisebb-nagyobb elváltozásokat az esetek egy részében. Szívkatéterezéssel a koszorúerek festésével és speciális koszorúér-ultrahangvizsgálattal mutatható ki biztosan az izomhíd jelenléte. A probléma kimutatására már lehetőség van coronaria-CT-vel is, ennek során a csupán vénás kontrasztanyag adását követően készített nagy felbontású CT-képek elemzésével vizsgálható a koszorúerek lefutása, átmérője, szerkezeti eltérései.

        Hogyan kezelhető?

        A kezelés a tünetektől is függ, többnyire elegendő a gyógyszeres kezelés, amely részben az érfal egészségének megtartását célozza, részben pedig az izomhíd erőteljesebb összehúzódását akadályozza. Természetesen az egészséges életmód, a vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint normál szinten tartása elengedhetetlen. Ritkán fellépő súlyos tünetek esetén sor kerülhet sztentbeültetésre, illetve nagyon ritkán akár áthidaló koszorúérműtétre is.

        Olvasson tovább! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

        Dr. Molnár Dóra, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus

        Módosítva: 2018.08.07 16:13, Megjelenés: 2018.08.01 16:32
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        A problémával érdemes orvoshoz fordulni. Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

        A prosztata vizsgálata

        A prosztata vizsgálata

        WEBBeteg összeállítás

        Fontos időben kiszűrni a daganatos elváltozást. Milyen vizsgálatok szükségesek?

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus - általában valamelyik koszorúér elzáródása következtében létrejövő szívizomelhalás - bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        A késői vacsora és a reggeli kihagyása rontja a szívroham utáni felépülés esélyét

        A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban - állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban.

        Az önkényes gyógyszerelhagyás veszélyei

        Életem végéig gyógyszert kell szednem?, Én nem szeretem a gyógyszereket!, Félek a mellékhatásoktól! - Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel számtalanszor fordulnak hozzám a páciensek.

        Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

        A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A melegben a bőr erei kitágulnak, ennek hatására csökken a vérnyomás.

        A keringési zavarok okai, rizikófaktorai és típusai

        Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.

        A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál

        A hirtelen szívhalált szenvedők számára a leghatékonyabb segítség az újraélesztés mielőbbi megkezdése, a mentők értesítése, és a defibrillátor alkalmazása.

        A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

        Ahhoz, hogy szívünk elláthassa testünkben feladatát, szükséges, hogy összehúzódó képessége és a benne levő billentyűk működése tökéletes legyen. Mindez mégis kevés, ha a szívünk túl kevésszer vagy túl sokszor húzódik össze. Ekkor lép közbe a modern orvostudomány egyik vívmánya, a pacemaker.

        Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

        A nyári meleg az egészséges szervezetet is gyakran próbára teszi, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők pedig fokozott kockázatnak vannak kitéve ilyen időjárási viszonyok között. Mire kell kiemelten figyelni a nyári kánikula idején?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.