Mi a szívfrekvencia-variabilitás és mi a jelentősége?

Szerző: Dr. Letoha Annamária, belgyógyász - Hypertonia

A szívműködés soha nem teljesen ritmusos. A szívverés ritmusa szívbetegség esetén teljesen kaotikussá válhat, azonban egészséges emberben sem teljesen szabályos.

A szív pillanatról pillanatra reagál a légzés, keringés aktuális viszonyaira és a hormonális-idegi állapotra. Belégzés idején a szívritmus kissé felgyorsul, kilégzés alatt pedig lassul. A szívünk hasonlóképpen folyamatosan reagál az idegrendszer rezdüléseire és a hormonrendszer hullámveréseire. Az egészséges szív tehát minden pillanatban reagál a környezet aktuális elvárásaira. A szívfrekvencia változékonysága, variabilitása pontosan tükrözi az egészséges szív válaszkészségét és az ember általános egészségi állapotát.

A szívritmuszavar

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat. A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

A szívfrekvencia-variabilitás az autonóm (vagy ahogy régen tanultuk, vegetatív) idegrendszer szimpatikus, illetve paraszimpatikus aktivitásának indikátora, a szív- és érrendszer alkalmazkodóképességéről ad pontos képet.

A szívműködés az aktuális szükségletnek megfelelően minden pillanatban lassul vagy gyorsul annak megfelelően, hogy mennyi vért szükséges körülkeringetnie az érrendszerben. Számos élettani folyamat szabályozza a működését, de a közvetlen vezérlést a vegetatív idegrendszer végzi. A szimpatikus idegi ingerek gyorsítják, a paraszimpatikus beidegzés ezzel szemben lassítja a szív munkáját.

A variabilitás, változékonyság megmutatja, hogy mennyire képes a szív követni a szervezet keringési szükségleteit. Minél nagyobb a variabilitás, annál nagyobb a szív rugalmassága, pillanatnyi alkalmazkodó képessége. A percről percre, lélegzetről lélegzetre, belégzésről kilégzésre adott szívritmusváltozás hűen leképezi a szív készenléti állapotát és egészséges válaszreakcióját a folyamatosan változó élethelyzetekre. A pillanatonként változó légzési minta éppúgy befolyásolja, mint a zsigeri idegrendszerből szüntelenül érkező impulzusok vagy a stresszt kísérő hormonális ingadozások.

A szív válaszkészsége a teljes ember mentális, érzelmi, hormonális, idegi egyensúlyát és az életkihívásokra adott reakcióképességét megmutatja. A nagyobb szívfrekvencia-variabilitás (Heart Rate Variability – HRV) avagy pulzustartomány tehát az egészség komplex mérőszáma.

A HRV leírja, hogy a szív milyen módon képes a belső és külső környezet megváltozott terheléseire a szívveréstől szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni (RR távolságok), és ezzel a szív alkalmazkodását. A szívfrekvencia-variabilitás tehát az RR távolságok változásának kifejezője.

A szív ezen alkalmazkodóképessége a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer optimális összjátékán, együttműködésén nyugszik. A paraszimpatikus idegrendszer magas frekvenciájú elektromos impulzusai a szív pulzusának gyors csökkenéséhez vezetnek; acetilkolin szabadul fel, melynek kiválasztása gyors értágulást eredményez. A szimpatikus idegrendszer alacsony frekvenciájú impulzusai ezzel szemben a szívritmus emelkedéséhez vezetnek, az adrenalin és noradrenalin felszabadulása következtében. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha a szimpatikus lenne az autó gázpedálja, a paraszimpatikus pedig a fék.

Növekvő fizikai aktivitásnál lecsökken a paraszimpatikus hatás, ilyenkor a szimpatikus a fizikai aktivitásnak megfelelően emelkedik. A szívfrekvencia-variabilitás tehát nyugalomban mindig nagyobb, mint fizikai aktivitásnál.

Megfelelő szívfrekvencia-variabilitást akkor ér el a szervezet, ha egyensúly áll fenn a két rendszer között. A szimpatikus rendszer túlsúlyba kerülése a HRV értékét is csökkenti, ez pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási esélyét.

Hogyan mérhető?

Dr. Letoha Annamária belgyógyász névjegy

Dr. Letoha Annamária Szegeden végzett az Általános Orvosi Karon 1996-ban. 1996–1997 között háziorvosi rezidens, majd 1997 októberétől az SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinikáján belgyógyászként dolgozik. Szakterülete a hipertónia, valamint a nefrológia, utóbbiból most készül szakvizsgát tenni.

Ha az egymást követő szívütések között eltelt időt pontosan megmérjük, ebből a percre kivetített szívfrekvencia kiszámolható. Ha ezt egy számítógépes szoftver minden egymást követő szívverés esetén villámgyorsan elvégzi, és a kapott pillanatnyi frekvenciákat az idő függvényében ábrázoljuk, az ábrán látható kaotikus grafikont kapjuk, melyből mindössze annyit láthatunk, hogy a szív folyamatosan próbálja követni a külső ingereket, pillanatnyi frekvenciája állandóan igazodik.

A reakcióképesség, azaz a szívfrekvencia változékonyságának leírására statisztikai mérőszámokat alkalmaznak, mint pl. az átlagos pulzustól való eltérés (standard deviáció vagy variabilitás). Bármilyen mérőszámot is alkalmazunk, a változékonyság csökkenése a krónikus stressz miatt túlhajszolt szívet mutatja.

A szívfrekvencia-variabilitás mérése és kiértékelése a Teslagraph-rendszerrel történik. Ennek segítségével a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer együttműködése könnyen áttekinthetővé válik, illetve kimutathatók az összjáték tartós hiánya következtében kialakuló egészségkárosodások, mint pl. szívinfarktus, cukorbetegség, aritmia.

Szívfrekvencia görbe

Mire jó a szívfrekvencia-variabilitás mérése?

A szívfrekvencia-variabilitás vizsgálata a szív- és érrendszer szabályozásának új, nem invazív megítélését teszi lehetővé. A szívfrekvencia-variabilitás csökkenése a hirtelen halál kockázatának növekedését jelzi. A HRV beszűkülését eddig több kardiológiai és egyéb eredetű betegségben is megfigyelték, mint például akut szívinfarktust, illetve szívtranszplantációt követően, szívelégtelenségben, különböző szívbillentyű-eltérésekben, a szívizom betegségeiben, hipertóniában, veseelégtelenségben, a hangulati élet súlyos zavaraiban (major depresszióban), valamint különböző súlyos fokú agykárosodásban.

A HRV szívinfarktust követő csökkenése fontos kockázati tényező elsősorban a súlyos aritmiákból (pl. tartós kamrai tachycardia) eredő hirtelen halálozás szempontjából. A HRV csökkenése a cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, a cukorbetegséghez társuló idegkárosodás (diabéteszes autonóm neuropátiának) korai előrejelzésében is kiemelkedő jelentőségű.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

Hypertonia borító

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Dr. Letoha Annamária, belgyógyász - Hypertonia)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Idegrendszeri szabályozásunk titkai

A szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Gyógyszeres befolyásolásával...

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.