Mi a szívfrekvencia-variabilitás és mi a jelentősége?

szerző: Dr. Letoha Annamária, belgyógyász - Hypertonia
megjelent:

A szívműködés soha nem teljesen ritmusos. A szívverés ritmusa szívbetegség esetén teljesen kaotikussá válhat, azonban egészséges emberben sem teljesen szabályos.

A szív pillanatról pillanatra reagál a légzés, keringés aktuális viszonyaira és a hormonális-idegi állapotra. Belégzés idején a szívritmus kissé felgyorsul, kilégzés alatt pedig lassul. A szívünk hasonlóképpen folyamatosan reagál az idegrendszer rezdüléseire és a hormonrendszer hullámveréseire. Az egészséges szív tehát minden pillanatban reagál a környezet aktuális elvárásaira. A szívfrekvencia változékonysága, variabilitása pontosan tükrözi az egészséges szív válaszkészségét és az ember általános egészségi állapotát.

A szívritmuszavar

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat. A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

A szívfrekvencia-variabilitás (Heart Rate Variability (HRV)) az autonóm (vagy ahogy régen tanultuk, vegetatív) idegrendszer szimpatikus, illetve paraszimpatikus aktivitásának indikátora, a szív- és érrendszer alkalmazkodóképességéről ad pontos képet.

A szívműködés az aktuális szükségletnek megfelelően minden pillanatban lassul vagy gyorsul annak megfelelően, hogy mennyi vért szükséges körülkeringetnie az érrendszerben. Számos élettani folyamat szabályozza a működését, de a közvetlen vezérlést a vegetatív idegrendszer végzi. A szimpatikus idegi ingerek gyorsítják, a paraszimpatikus beidegzés ezzel szemben lassítja a szív munkáját.

A variabilitás, változékonyság megmutatja, hogy mennyire képes a szív követni a szervezet keringési szükségleteit. Minél nagyobb a variabilitás, annál nagyobb a szív rugalmassága, pillanatnyi alkalmazkodó képessége. A percről percre, lélegzetről lélegzetre, belégzésről kilégzésre adott szívritmusváltozás hűen leképezi a szív készenléti állapotát és egészséges válaszreakcióját a folyamatosan változó élethelyzetekre. A pillanatonként változó légzési minta éppúgy befolyásolja, mint a zsigeri idegrendszerből szüntelenül érkező impulzusok vagy a stresszt kísérő hormonális ingadozások.

A szív válaszkészsége a teljes ember mentális, érzelmi, hormonális, idegi egyensúlyát és az életkihívásokra adott reakcióképességét megmutatja. A nagyobb szívfrekvencia-variabilitás avagy pulzustartomány tehát az egészség komplex mérőszáma.

A HRV leírja, hogy a szív milyen módon képes a belső és külső környezet megváltozott terheléseire a szívveréstől szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni (RR távolságok), és ezzel a szív alkalmazkodását. A szívfrekvencia-variabilitás tehát az RR távolságok változásának kifejezője.

A szív ezen alkalmazkodóképessége a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer optimális összjátékán, együttműködésén nyugszik. A paraszimpatikus idegrendszer magas frekvenciájú elektromos impulzusai a szív pulzusának gyors csökkenéséhez vezetnek; acetilkolin szabadul fel, melynek kiválasztása gyors értágulást eredményez. A szimpatikus idegrendszer alacsony frekvenciájú impulzusai ezzel szemben a szívritmus emelkedéséhez vezetnek, az adrenalin és noradrenalin felszabadulása következtében. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha a szimpatikus lenne az autó gázpedálja, a paraszimpatikus pedig a fék.

Növekvő fizikai aktivitásnál lecsökken a paraszimpatikus hatás, ilyenkor a szimpatikus a fizikai aktivitásnak megfelelően emelkedik. A szívfrekvencia-variabilitás tehát nyugalomban mindig nagyobb, mint fizikai aktivitásnál.

Megfelelő szívfrekvencia-variabilitást akkor ér el a szervezet, ha egyensúly áll fenn a két rendszer között. A szimpatikus rendszer túlsúlyba kerülése a HRV értékét is csökkenti, ez pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási esélyét.

Hogyan mérhető?

Dr. Letoha Annamária belgyógyász névjegy

Dr. Letoha Annamária Szegeden végzett az Általános Orvosi Karon 1996-ban. 1996–1997 között háziorvosi rezidens, majd 1997 októberétől az SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinikáján belgyógyászként dolgozik. Szakterülete a hipertónia, valamint a nefrológia, utóbbiból most készül szakvizsgát tenni.

Ha az egymást követő szívütések között eltelt időt pontosan megmérjük, ebből a percre kivetített szívfrekvencia kiszámolható. Ha ezt egy számítógépes szoftver minden egymást követő szívverés esetén villámgyorsan elvégzi, és a kapott pillanatnyi frekvenciákat az idő függvényében ábrázoljuk, az ábrán látható kaotikus grafikont kapjuk, melyből mindössze annyit láthatunk, hogy a szív folyamatosan próbálja követni a külső ingereket, pillanatnyi frekvenciája állandóan igazodik.

A reakcióképesség, azaz a szívfrekvencia változékonyságának leírására statisztikai mérőszámokat alkalmaznak, mint pl. az átlagos pulzustól való eltérés (standard deviáció vagy variabilitás). Bármilyen mérőszámot is alkalmazunk, a változékonyság csökkenése a krónikus stressz miatt túlhajszolt szívet mutatja.

A szívfrekvencia-variabilitás mérése és kiértékelése a Teslagraph-rendszerrel történik. Ennek segítségével a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer együttműködése könnyen áttekinthetővé válik, illetve kimutathatók az összjáték tartós hiánya következtében kialakuló egészségkárosodások, mint pl. szívinfarktus, cukorbetegség, aritmia.

Szívfrekvencia görbe

Mire jó a szívfrekvencia-variabilitás mérése?

A szívfrekvencia-variabilitás vizsgálata a szív- és érrendszer szabályozásának új, nem invazív megítélését teszi lehetővé. A szívfrekvencia-variabilitás csökkenése a hirtelen halál kockázatának növekedését jelzi. A HRV beszűkülését eddig több kardiológiai és egyéb eredetű betegségben is megfigyelték, mint például akut szívinfarktust, illetve szívtranszplantációt követően, szívelégtelenségben, különböző szívbillentyű-eltérésekben, a szívizom betegségeiben, hipertóniában, veseelégtelenségben, a hangulati élet súlyos zavaraiban (major depresszióban), valamint különböző súlyos fokú agykárosodásban.

A HRV szívinfarktust követő csökkenése fontos kockázati tényező elsősorban a súlyos aritmiákból (pl. tartós kamrai tachycardia) eredő hirtelen halálozás szempontjából. A HRV csökkenése a cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, a cukorbetegséghez társuló idegkárosodás (diabéteszes autonóm neuropátiának) korai előrejelzésében is kiemelkedő jelentőségű.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

Hypertonia borító 2014/1

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Dr. Letoha Annamária, belgyógyász - Hypertonia)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kardiológiai leletértelmezés 24h

Kardiológiai leletértelmezés 24h

Dr. Bodócsi Réka belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Papp Letícia

Dr. Papp Letícia

EKG vizsgálat, Kardiológus

Budapest

Cikkajánló