Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt

Szerző: Oxygen Medical

Jóval több, mint ezer ember halálát okozza évente trombózis Magyarországon, ahogyan más nyugati állomokban is súlyos a helyzet. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus rizikófaktorokról és a betegség jeleiről beszélt.

A tudás életet menthet

Minden évben 100-180 ezer ember amerikai hal meg tüdőembólia miatt. Éppen ezért a Szív- és érrendszeri Betegségek Alapítvány arra bíztatja az amerikaiakat, főként a nőket, hogy tudjanak meg minél többet a vérrögök kialakulásáról. Hiszen bár mindkét nemnél fennáll a kockázat, addig a nőknél ezt nagyon sok – csak rájuk jellemző – tényező is befolyásolja, többek közt az női életciklusuk és az adott hormonszintjük.

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor egy vérrög megakad a mélyen fekvő vénákban, jellemzően a lábban és a medencében. Ez két szempontból is veszélyes lehet. Elsősorban ha a vérrög „elszabadul” a láb vénáiból, és a szíven keresztülhaladva a tüdőben akad meg. Ezt a komplikációt hívják tüdőembóliának, ami miatt ötpercenként meghal valaki az Egyesült Államokban. Másrészről pedig a vérrögök folyamatosan veszélyeztetik a vénákat.

Ahogyan erről a mélyvénás trombózis túlélőinek fele be is számol, hosszútávon jelentkezhet lábfájás, ami járási nehézséghez is vezethet, elszíneződhet a bőr és kialakulhatnak akár fekélyek is. Ez az úgynevezett poszt-trombotikus szindróma pedig mindenképpen rontja az életminőséget.

Csökkentse a trombózis kockázatát!

A trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt. Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Bővebben a trombózis megelőzéséről>>

Rizikófaktorok

Bizonyos személyeknél nagyobb esélye van a mélyvénás trombózis kialakulásának, de ez tulajdonképpen bárkinél előfordulhat. Sajnos rizikónövelő tényező a terhesség és a szülés utáni első 6-8 hét is, a jelentős hormonális változások és a megnövekedett testsúly miatt. Hasonlóképpen rizikófaktor lehet még a fogamzásgátló szedés, a menopauza alatti hormonpótlás, a daganatos betegségek és az arra alkalmazott kezelések, illetve a jelentősebb műtétek.

Igaz ugyan, hogy bárkit sújthat a trombózis, de minél több rizikófaktorral rendelkezik valaki, az esélye értelemszerűen annál nagyobb. Ha ismerjük a provokáló tényezőket, megvan a lehetőségünk változtatni azon, amit lehet.

A főbb rizikófaktorok:

• hosszas ágynyugalom, bármilyen okból kifolyólag, illetve maga a hospitalizáció
• nagyobb műtétek (különösen ortopédiai jellegűek), sérülések, traumák
• előrehaladottabb életkor
• daganatos betegség, illetve annak kezelése
• családi vagy személyes halmozódás
• 6-8 óránál hosszabb ülés utazás alatt
• elhízás
• dohányzás

Mikor hívjunk mentőt?

Gyanakodnunk kell mélyvénás trombózisra vagy tüdőembóliára, ha a következő tüneteket tapasztaljuk:

Mélyvénás trombózisnál:
• az egyik láb megduzzadása
• megmagyarázhatatlan fájdalom vagy gyengeség az egyik lábban
• a láb elszíneződése és felforrósodása

Tüdőembóliánál:
• hirtelen légzési nehézség
• éles mellkasi fájdalom, különösen légzésnél
• vér felköhögése vagy ájulás
• Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, azonnal hívjunk mentőt – figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. Ugyanakkor bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a rendszeres szakorvosi kontroll!

(Oxygen Medical)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Az ülőmunka megnöveli a...

Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának...

Mélyvénás trombózis - Egyre több...

A mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban a lábszár, comb és medence vénáiban kialakuló vérrög esetén beszélünk mélyvénás trombózisról. Melyek...

A tüdőembólia és tünetei

A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a...

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Tüdőembólia, szívinfarktus...

A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.