• Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt

        Szerző: Oxygen Medical

        Jóval több, mint ezer ember halálát okozza évente trombózis Magyarországon, ahogyan más nyugati állomokban is súlyos a helyzet. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus rizikófaktorokról és a betegség jeleiről beszélt.

        A tudás életet menthet

        Minden évben 100-180 ezer ember amerikai hal meg tüdőembólia miatt. Éppen ezért a Szív- és érrendszeri Betegségek Alapítvány arra bíztatja az amerikaiakat, főként a nőket, hogy tudjanak meg minél többet a vérrögök kialakulásáról. Hiszen bár mindkét nemnél fennáll a kockázat, addig a nőknél ezt nagyon sok – csak rájuk jellemző – tényező is befolyásolja, többek közt az női életciklusuk és az adott hormonszintjük.

        Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor egy vérrög megakad a mélyen fekvő vénákban, jellemzően a lábban és a medencében. Ez két szempontból is veszélyes lehet. Elsősorban ha a vérrög „elszabadul” a láb vénáiból, és a szíven keresztülhaladva a tüdőben akad meg. Ezt a komplikációt hívják tüdőembóliának, ami miatt ötpercenként meghal valaki az Egyesült Államokban. Másrészről pedig a vérrögök folyamatosan veszélyeztetik a vénákat.

        Hirdetés

        Ahogyan erről a mélyvénás trombózis túlélőinek fele be is számol, hosszútávon jelentkezhet lábfájás, ami járási nehézséghez is vezethet, elszíneződhet a bőr és kialakulhatnak akár fekélyek is. Ez az úgynevezett poszt-trombotikus szindróma pedig mindenképpen rontja az életminőséget.

        Csökkentse a trombózis kockázatát!


        A trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt. Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Bővebben a trombózis megelőzéséről>>

        Rizikófaktorok

        Bizonyos személyeknél nagyobb esélye van a mélyvénás trombózis kialakulásának, de ez tulajdonképpen bárkinél előfordulhat. Sajnos rizikónövelő tényező a terhesség és a szülés utáni első 6-8 hét is, a jelentős hormonális változások és a megnövekedett testsúly miatt. Hasonlóképpen rizikófaktor lehet még a fogamzásgátló szedés, a menopauza alatti hormonpótlás, a daganatos betegségek és az arra alkalmazott kezelések, illetve a jelentősebb műtétek.

        Igaz ugyan, hogy bárkit sújthat a trombózis, de minél több rizikófaktorral rendelkezik valaki, az esélye értelemszerűen annál nagyobb. Ha ismerjük a provokáló tényezőket, megvan a lehetőségünk változtatni azon, amit lehet.

        A főbb rizikófaktorok:

        • hosszas ágynyugalom, bármilyen okból kifolyólag, illetve maga a hospitalizáció
        • nagyobb műtétek (különösen ortopédiai jellegűek), sérülések, traumák
        • előrehaladottabb életkor
        • daganatos betegség, illetve annak kezelése
        • családi vagy személyes halmozódás
        • 6-8 óránál hosszabb ülés utazás alatt
        • elhízás
        • dohányzás

        Mikor hívjunk mentőt?

        Gyanakodnunk kell mélyvénás trombózisra vagy tüdőembóliára, ha a következő tüneteket tapasztaljuk:

        Mélyvénás trombózisnál:
        • az egyik láb megduzzadása
        • megmagyarázhatatlan fájdalom vagy gyengeség az egyik lábban
        • a láb elszíneződése és felforrósodása

        Tüdőembóliánál:
        • hirtelen légzési nehézség
        • éles mellkasi fájdalom, különösen légzésnél
        • vér felköhögése vagy ájulás
        • Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, azonnal hívjunk mentőt – figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. Ugyanakkor bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a rendszeres szakorvosi kontroll!

        (Oxygen Medical)

        Módosítva: 2014.03.07 15:45, Megjelenés: 2014.03.07 15:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Fültisztítás

        Fültisztítás

        Dr. Horváth Tamás

        10 hasznos tanács, melyeket betartva számos problémát el lehet kerülni.

        Mi okozhat viszketést?

        Mi okozhat viszketést?

        Dr. Csuth Ágnes

        Hátterében komoly bőrgyógyászati vagy egyéb betegség is állhat.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Az ülőmunka megnöveli a tüdőembólia veszélyét

        Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        A tüdőembólia és tünetei

        A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.

        Mit kell tudni a Leiden-mutációról?

        A Leiden-mutáció a veleszületett, öröklődő trombózishajlamok közé tartozik. A Leiden-mutáció a leggyakoribb öröklött trombózishajlamot okozó eltérés. Egészségesek közel 6-10 százalékában fordul elő az enyhe formája.

        Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

        Tüdőembólia, szívinfarktus, mélyvénás trombózis

        A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ellen személy szerint igen sokat tehetünk. Mi is pontosan a tüdőembólia? Hogyan alakul ki? És hogyan előzhető meg?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.