A női orgazmus a nőgyógyász szemével

Milyen folyamatok játszódnak le az orgazmus során? Milyen befolyással van a havi ciklus az orgazmusra? Cikkünkből kiderül.

Az orgazmus az egész testet érintő, de főleg az agyban és a kismedencében lezajló esemény, amely a szexuális aktus során a keringési rendszerben kialakuló anatómiai és funkcionális változások következtében jön létre. Egy időben zajló és fokozatosan gyorsuló, a szervezet egészét érintő folyamat, de a döntő momentumok az agyban és a női kismedencében mennek végbe.

Mi játszódik le a testben az orgazmus során?

A kéjérzet az érrendszer anatómiai változásaiban (az agyi érszűkületben és a kismedencei értágulatban) nyilvánul meg az aktus során. Ehhez többek között az enzimrendszer (NOS rendszer) aktiválódása szükséges, melynek révén az erek simaizomzatát irányító ingerületátvivő anyag (NO, nitrogén-monoxid) szabadul fel. Az agyban a NO hiánya révén érösszehúzódás, a kismedencében pedig a robbanásszerűen felszabaduló NO hatására nagyfokú értágulat lép fel. Az aktus alatt ráadásul a véráramlási sebesség állandóan fokozódik, ami ezeket a folyamatokat nagymértékben növeli.

Az agy és kismedence a szervezet erekkel legjobban ellátott területe, így az érhálózatukban bekövetkező változások döntően határozzák meg az orgazmus létrejöttét vagy elmaradását.

A jelenség az agyban döntően érszűkület formájában mutatkozik, így az ott keringő vérmennyiség - ezzel pedig az oxigénszint - fokozatosan csökken az aktus folyamán. A csökkenő oxigénellátottság miatt fokozatosan felszabadulnak az agykéreg gátló hatása alól a szexért felelős agyidegmagvak és irányításukkal létrejön az orgazmusnak nevezett szexuális élmény.

Ezzel párhuzamosan a kismedencében az értágulattal alhasi vérbőség jön létre, ennek látható jelei a külső nemiszervek (nagy- és kisajkak, csikló) jelentős megduzzadása, lilás elszíneződése. Ezek a látható elváltozások csak részei a sokkal nagyobb mértékű, a méhet és petefészkeket ellátó érhálózatban bekövetkező folyamatnak. Az erek tágulásával ugyanis azok áteresztőképessége is jelentősen nő, így egyre több folyadék lép ki az erekből. Ez a külső nemiszerveknél a „nedvesedés" formájában jelentkezik, míg a kismedencében az érhálózatból kilépő váladék az aktus során főleg a húgycső és mellső hüvelyfal közötti térben gyűlik össze. Ez magyarázza, hogy a mellső hüvelyfal ingerekre való érzékenysége fokozatosan nő az aktus alatt.

Egy kis történelem

Az orgazmus hatására a testben végbemenő változásokat a történelem során társadalmi - vallási, szociális - okok hatására szétválasztották, ennek köszönhetően az agyi történéseket pszichológiai oldalról sokszor elemezték.

A tridenti zsinaton még az volt a vita tárgya, hogy a nőknek van-e lelkük, sok száz évnek kellet eltelnie, mire Freud azt mondhatta, hogy létezik klitoriális ("gyermeki") és hüvelyi ("igazi") orgazmus, az osztrák pszichológus vélhetően a nő orgazmussal járó ejakulációjára gondolhatott az utóbbival.

Rengeteg pszichológiai adat, irodalmi mű, festmény, zene foglalkozott az idők folyamán a női orgazmussal, elérési vágyával vagy az erre irányuló sikertelen kísérletek megjelenítésével, ugyanakkor a női kismedencében és főleg a hüvely körül zajló folyamat a társadalom számára tabu maradt sokáig.

Tiszteletet a nőknek!

A nőknek családanyának, háziasszonynak, jó munkaerőnek, szeretőnek kell lenniük, de azt nem szabad elfelejteni, hogy közben egy nő testében az élete nagy részében ciklus zajlik. Ezt figyelmen kívül hagyva jogosan érezheti a nő, hogy nagy igazságtalanság történik vele.

Hogyan függ ezzel össze a női orgazmus? Szorosan: az egyszemélyes, de több szerepet kívánó női létben előbb-utóbb a testi funkciók jeleznek és főleg a ciklusosan zajlók. A negatív élményeket (tábor, fogság, háború, egyéb szélsőséges események) átélt nők például sokszor évekig nem menstruálnak.

A nőben ugyanakkor örökké benne él az ifjúkori kezdeti fájdalmon túl az a tapasztalat, amikor rádöbben milyen szép és mennyi mindent tud produkálni a teste. Főleg akkor, ha a partner is megfelelő.

Folytatás Létezik, csak egyfajta létezik és az aktus során többször is bekövetkezhet

Ez is érdekelheti Egy kevéssé ismert, mégis gyakori panasz: a posztkoitális diszfória

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász szakorvos