Dizájner drogok: több tucat vegyület a tiltó listán

Töretlen a dizájner drogok, azaz a szintetikus drogok (NPS) vonzereje világszerte. Az igazságügyi szakértők mellett a laboratóriumok, közegészségügyi tisztviselők és a bűnüldöző szervek folyamatos erőfeszítéseivel próbálnak lépést tartani a gyorsan változó trendekkel.

Az elsődlegesen dizájner szereket használók 46 százaléka intenzív használó: 31 százalékuk naponta, további 15 százalékuk heti 2-6 nap között fogyasztott ilyen szereket – derül ki a Nemzeti Drog Fókuszpont legutóbbi jelentéséből.

• A legelterjedtebb szerek a kannabiszt követően az ecstasy/MDMA (39%), az amfetamin (34%) és a kokain (28%).
• A megkérdezettek egyötöde (21%) használt varázsgombát az elmúlt évben, míg 15 százalékuk LSD-t.
• Metamfetamint és új pszichoaktív szereket 10, illetve 10 százalékuk, ketamint 7 százalék fogyasztott.
• A leggyakrabban előforduló hatóanyag az N-etil-hexedron volt önmagában, második helyen a CMC állt (klór-metkatinon), harmadik leggyakoribb hatóanyag az N-etil-heptedron volt.

Fürdősó, herbál, varázsdohány…

A jellemzően „kristály”, „kréta”, „zene” vagy éppen „fürdősó” és „kerá” utcai neveken ismert dizájner stimulánsok – szintetikus amfetamin- és katinonféle szerek – általában por formájában kerülnek forgalomba, melyek közül az etil hexedron a legelterjedtebb vegyület.

Még mindig népszerű dizájner drognak számít a szintetikus marihuána, azaz a „herbál”, amelyet különböző füvekből és fűszerekből kevernek össze, tudatmódosító összetevővel fűszerezve.

Ma már divatos az adott hatóanyagot dohánypapírra, papírra impregnálni és így elszívni (varázsdohány, papír).

Mi a gond a dizájner drogokkal?

A tiltott molekulákon elvégzett apró változtatás már elegendő ahhoz, hogy az így előállított szerek a törvényt megkerülve legális státuszba kerülhessenek, így egyszerűbbé válik a terjesztésük. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az egészségre gyakorolt hatásaik sokszor súlyosabbak és veszélyesebbek, mint a klasszikus kábítószereké, ugyanis a molekula szerkezetének megváltoztatásával az élettani hatás is jelentősen változhat.

• Ismeretlen a pontos hatásmechanizmusuk és mellékhatásprofiljuk a klasszikus kábítószerekkel ellentétben.
• Egyre gyakrabban derítenek fel olyan dizájner drogokat, amelyek rendkívül magas hatóanyagtartalommal rendelkeznek vagy hatásuk az eredeti molekulához képest akár 50-100-szoros is lehet.
• Az új típusú szerek egyik legnagyobb veszélye, hogy a rutin vér- vagy vizelettesztek negatív eredményt adnak – így egy túladagolás esetén nem, vagy csak nehezen állapítható meg, hogy milyen típusú hatóanyag okozza azt.

Listán a vegyületek és vegyületcsoportok

A nemzeti drogstratégia már nem konkrét szereket, hanem az alapvegyületeket tartalmazó, úgynevezett C-listája elsősorban az internetes kereskedelmet szoríthatja vissza, illetve naprakész információval szolgál. Erre a listára egy új vegyület törzsképlete kerül fel, és egy évig ott is marad. Ez idő alatt a laboratóriumok kutathatják, hogy a kérdéses vegyület kábítószer-e, azaz kiválthat-e függőségi állapotot, hatással van-e a központi idegrendszerre, létrehozhat-e hallucinációkat vagy ítélőképességi, magatartásbeli, esetleg felfogóképességi zavarokat. Ha drognak bizonyul, akkor átkerül a kábítószerlistára, és tiltottá válik, ha nem, akkor lekerül a C-listáról – erről is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

Ezeket a szereket valamely kábítószernek minősülő, szigorúan ellenőrzött anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre, a lényeg, hogy hatásuk hasonló legyen az eredeti kábítószeréhez, valamint legálisan lehessen forgalmazni, főként a világhálón. A hatóságok a C-lista megjelenése előtt lépéshátrányban voltak, abban a pillanatban, hogy egy szer felkerült a tiltólistára, azonnal megjelent egy másik, kémiailag ugyanabba a családba tartozó szer, amely így legális lett. Ma már erre a listára került szerek már büntetendők a törvény szerint.

Ha új anyag jelenik meg, bővül a jegyzék

Amennyiben a belföldi vagy külföldi forgalomban új pszichoaktív anyag jelenik meg, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma a rendőrség és a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság előzetes megkeresését követően vizsgálódik, majd kezdeményezi a szakminiszternél a feltételezett új pszichoaktív anyag felvételét a jegyzékbe.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg