Sportpszichológia: tükör-teszt

Harvardi kutatók meghatározták azt az öt tényezőt, ami ténylegesen sikeressé teszi az embert/sportolót, mindezt elnevezték 5 L modellnek.

Sport és egészség a WEBBetegen

„Ha versenyzek, bizonyítanom kell. Meg kell mutatnom az edzőmnek, hogy érdemes volt rám több figyelmet szentelnie. Be kell bizonyítanom a szüleimnek, hogy ez a sportág a hivatásom és jó vagyok benne. Meg kell mutatnom a szurkolóimnak képességeim legjavát…”

Gyakran jellemzik a sportolók így önmagukat, amikor versenyekről beszélünk. A szándékuk nemes, de ezzel legtöbbször olyan terheket raknak önmagukra, amikkel éppen a sikeres versenyzést akadályozhatják meg.

Éppen ezért vezették be a tükör-teszt fogalmát a sportpszichológián belül is. Ez azt jelenti, hogy nem kellett aggódni a szurkolók vagy a nyomás miatt vagy megpróbálni kielégíteni bárki más elvárásait. Az számít, hogy a tükörbe nézve őszintén el tudjuk mondani, hogy az a személy, akit a tükör másik oldalán látok, az megtett minden tőle telhetőt.

Az 5 L-modell

Harvardi kutatók meghatározták azt az 5 tényezőt, ami ténylegesen sikeressé teszi az embert/sportolót, mindezt elnevezték 5 L modellnek.

Szeretet (Love)

Ez a legfontosabb összetevő, hiszen a sportág szeretete nélkül nagyon nehéz teljesíteni, kitartani mellette. Ha valaki szereti a sportágát, akkor számára olyan fontos lehet, mint maga a légzés, nem tud meglenni nélküle.

Munka (Labour)

Ha valaki azzal foglalkozik, amit szeret, akkor sosem fog dolgozni. Sajnos ez a hozzáállás nem vezet feltétlenül a sikerhez, az elszántságon és kemény munkán alapszik. Vannak olyan sportolók, akik őstehetségek, arra a sportágra születtek, amit végeznek, és vannak azok a sportolók, akiknek nincsen meg az adott sportághoz a fizikai alkatuk, gyorsaságuk, mégis előfordulhat, hogy ők fognak elérni nagyobb sikereket, ha jobb a hozzáállásuk és nagyobb a befektetett munkájuk.

Tanulás (Learn)

Frank Howard úgy jellemezte sportágát, hogy „az a baj a baseballal, hogy mire megtanulod, hogyan kell játszani, már nem tudsz”. Ez a jelenség tetten érhető a legtöbb sportágban is.

Dan Fouts így jellemezte a sportolói karriert: „Vegyünk egy mérleget: egyik serpenyője teli van tehetséggel, míg a másik aggyal. Sportolói karriered kezdetén a mérleg azon oldala, amelyik a fizikai képességeket tartalmazza, teli van, míg a mentális készségek oldalán jelentős hiánnyal küszködsz. Idővel ez a két oldal kiegyenlítődik, és a karriered végén át is fordul. Miközben érzed, hogy a tested, már nem képes mindazokra, amit fiatalabb korodban tudod, már pontosan tudod, hogy mit kellene tenned a sikerhez.”

Nevetés (Laughter)

Ne hagyjuk hogy a verseny megölje a jókedvünket. A sport zenéjének része a nevetés. Valaki megkérdezte a korábbi edzőt, Az élet túl fontos ahhoz, hogy túl komolyan vegyük. Ha megtanulunk nevetni magunkon, élvezni fogjuk a versenyzést is.

Hagyd vagy engedd elmenni (Leave or let go)

A győzelem egy egészségtelen megszállottsággá is válhat. Fontos, hogy mindennek megtaláljuk a helyét; legyen helye az edzésnek, versenyzésnek, és legyen helye a pihenésnek, a sporton kívüli életnek is. Akár nyerünk akár veszítünk, tudatosítsuk magunkban, hogy annak már vége. Zárjuk le, vonjuk le a tanulságait, ezután legyen időnk a regenerálódásra és utána a következő versenyre való felkészülésre. Szeressük a sportágunkat, legyünk büszkék az eredményeinkre, de ne kössük össze teljesen vele az életünket.

(A sportpszicho.blog.hu cikke, a témáról részletresebben itt olvashat.)