Emberfeletti teljesítmények a paralimpián
megjelent:
Törölközőbe harapva várja a startot az úszó, nem tud ugyanis megkapaszkodni a medence szélében, mindkét karját amputálták, aztán a végén, hatalmas hajrában másodikként ér célba a versenyző. A 100 méteres síkfutásban a másik parasportoló elesik, de sántikálva is beér a célba, a közönség pedig hatalmas tapssal fogadja. Ez csak két példa Londonból, minden napra jut egy-egy csodálatra érdemes teljesítmény.
Szabó Nikolett, a 33 éves, kétszeres világ- és Európa-bajnok látássérült dzsúdós Pekingben ötödikként végzett, Londonban pedig bronzérmet nyert. Előrelépésnek tekinthető a szereplése, ő legbelül mégsem boldog: aranyat remélt. Madarász Tamás, a Debreceni Sportiskola cselgáncsozója úgy véli: kiemelkedő teljesítményt nyújtott Nikolett, attól függetlenül, milyen színű az érme. Eszembe sem jut, hogy sajnálkozzak a parasportolókon, inkább a csodálat jut eszembe, amikor ezeket a versenyzőket látom küzdeni - mondja az olimpikon.
| Sikerek Londonban |
| Minden előzetes várakozást felülmúlt a magyar paralimpiai csapat szereplése. Az első számú cél, a négy évvel ezelőtti pekingi szereplés túlszárnyalása (akkor hat érmet szereztek sportolóink) hat nap alatt megvalósult, csütörtök este azonban a fő cél, a 8-10 érem túlszárnyalása is sikerült, Vereczkei Zsolt bronza ugyanis már a tizenegyedik magyar érem Londonban, ehhez jön még plusz kettő, köszönve ismét Tóth Tamás és Sors Tamás úszóknak. És még nincs vége. |
Ők már hozzászoktak ahhoz, hogy sérültként kezelik őket, de saját maguk levetkőzték ezt a negatívumot vagy hiányosságot, és erőt kovácsoltak a balesetükből, a születési rendellenességükből - véli az ép sportoló, aki egy debreceni sportkonferencián nyilatkozott a WEBBetegnek. Madarász Tamás olimpikon szerint ezek a versenyzők fejben épnek tekintik magukat, különösen, amikor küzdenek, úsznak, vívnak. Kicsivel többet is teljesítenek, mint mi, épek, bár ugyanaz az elvárás tőlük is.
A parajudo esetében nem is beszélhetünk igazán sérültségről, a legtöbben ebben a sportágban látássérültek, mint ahogyan Szabó Nikolett. Ők egyáltalán nem tekintik magukat sérültnek, fogyatékosnak. Elfogadták, hogy fennáll az állapotuk, nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudnak változtatni rajta, a sport pedig ad egy újabb kihívást, egy plusz erőt, nem beszélve arról, hogy mekkora életkedvük van. Nézzük csak meg a kerekes székes vívókat - teszi hozzá Madarász Tamás, aki hét éves kora óta cselgáncsozik, jelenleg pedig a jövő évi bajnokságra készül.
(WEBBeteg - Tóth András újságírü)
