Emberfeletti teljesítmények a paralimpián

Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

Törölközőbe harapva várja a startot az úszó, nem tud ugyanis megkapaszkodni a medence szélében, mindkét karját amputálták, aztán a végén, hatalmas hajrában másodikként ér célba a versenyző. A 100 méteres síkfutásban a másik parasportoló elesik, de sántikálva is beér a célba, a közönség pedig hatalmas tapssal fogadja. Ez csak két példa Londonból, minden napra jut egy-egy csodálatra érdemes teljesítmény.

Sport és egészség a WEBBetegen

Szabó Nikolett, a 33 éves, kétszeres világ- és Európa-bajnok látássérült dzsúdós Pekingben ötödikként végzett, Londonban pedig bronzérmet nyert. Előrelépésnek tekinthető a szereplése, ő legbelül mégsem boldog: aranyat remélt. Madarász Tamás, a Debreceni Sportiskola cselgáncsozója úgy véli: kiemelkedő teljesítményt nyújtott Nikolett, attól függetlenül, milyen színű az érme. Eszembe sem jut, hogy sajnálkozzak a parasportolókon, inkább a csodálat jut eszembe, amikor ezeket a versenyzőket látom küzdeni - mondja az olimpikon.

Sikerek Londonban
Minden előzetes várakozást felülmúlt a magyar paralimpiai csapat szereplése. Az első számú cél, a négy évvel ezelőtti pekingi szereplés túlszárnyalása (akkor hat érmet szereztek sportolóink) hat nap alatt megvalósult, csütörtök este azonban a fő cél, a 8-10 érem túlszárnyalása is sikerült, Vereczkei Zsolt bronza ugyanis már a tizenegyedik magyar érem Londonban, ehhez jön még plusz kettő, köszönve ismét Tóth Tamás és Sors Tamás úszóknak. És még nincs vége.

Ők már hozzászoktak ahhoz, hogy sérültként kezelik őket, de saját maguk levetkőzték ezt a negatívumot vagy hiányosságot, és erőt kovácsoltak a balesetükből, a születési rendellenességükből - véli az ép sportoló, aki egy debreceni sportkonferencián nyilatkozott a WEBBetegnek. Madarász Tamás olimpikon szerint ezek a versenyzők fejben épnek tekintik magukat, különösen, amikor küzdenek, úsznak, vívnak. Kicsivel többet is teljesítenek, mint mi, épek, bár ugyanaz az elvárás tőlük is.

A parajudo esetében nem is beszélhetünk igazán sérültségről, a legtöbben ebben a sportágban látássérültek, mint ahogyan Szabó Nikolett. Ők egyáltalán nem tekintik magukat sérültnek, fogyatékosnak. Elfogadták, hogy fennáll az állapotuk, nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudnak változtatni rajta, a sport pedig ad egy újabb kihívást, egy plusz erőt, nem beszélve arról, hogy mekkora életkedvük van. Nézzük csak meg a kerekes székes vívókat - teszi hozzá Madarász Tamás, aki hét éves kora óta cselgáncsozik, jelenleg pedig a jövő évi bajnokságra készül.

(WEBBeteg-Tóth András)
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A testmozgás hiánya lehet a súlyos...

Az utóbbi, valamivel több mint egy évben számos szakember igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás lehet a COVID-19 elleni...

Dani Gyöngyi: az én doppingom a hit

Szeptember elseje nem az iskolakezdés miatt fontos dátum Dani Gyöngyi kerekes székes vívónak. Szombaton utazott Londonba, a 14. Paralimpiai Játékokra...

Orvosi műhiba miatt lehet ma...

Tíz évig volt a román vívóválogatott tagja, egy orvosi műhiba miatt azonban le kellett mondania fényesen felfelé ívelő sportkarrierjéről Osváth...

Autóbalesettől a paralimpiáig

Csupán három évvel ezelőtt került a sport világába, ma pedig már a paralimpián izgulhatunk a 27 éves Lengyel Mónikáért. Az autóbalesetben...

Sors Tamás: ismét több számban...

A pécsi paralimpikon Pekingben 17 évesen szerepelt, nem is akárhogyan: ő volt az egyetlen magyar aranyérmes, 100 méter pillangón világcsúccsal nyert...

London, az ötkarikás város

Közeledik a július huszonhetedike, a 2012-es londoni nyári olimpia kezdete. Lássuk, a játékokon kívül mivel szolgál még a turista számára ez a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.