A demencia talán az egyik legnehezebb változás – hatással van a memóriára, a viselkedésre, a helyzetek megértésére és a kommunikációra. Idővel korlátozhatja a fiziológiai funkciók feletti kontrollt is, a vizelet-visszatartási zavar gyakori kihívást jelent a demenciában szenvedőknél.

Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a demencia és hogyan lehet felismerni, mi okozhatja a bevizelési epizódokat, és milyen intézkedések és nedvszívó segédeszközök segíthetnek javítani a beteg komfortérzetét.

Demencia – mi is az?

A demencia (elbutulás) az agy betegségéből eredő mentális képességek romlását jelző tünetek együttese. A leginkább észrevehető a memóriaprobléma – gyakran már a kezdeteknél megjelenik. Azonban nem ez az egyetlen tünet.

A leggyakoribb tünetek a következők:

• Tér- és időbeli tájékozódási zavarok: nehézség a dátum és az idő megállapítását illetően, helyek, helyszínek összekeverése, megpróbáltatást jelent egy útvonal megjegyzése vagy a hozzátartozók, ismerősök felismerése is.
• Depresszió és hangulatingadozás: többek között a frusztrációból és a kontrollvesztés érzéséből fakadóan néha ingerlékenység vagy agresszió is megjelenik.
• Beszédzavarok: gondot okoz a szavak kiválasztása (különösen az absztrakt fogalmaké), neveket elfelejt az érintett, és nem ritkán bonyodalmat jelent számára mások kijelentéseinek megértése.
• Helyzetészlelési és helyzetértékelési zavarok: a kockázatokat nem vagy rosszul méri fel a beteg, és küzdelmes számára az ok-okozati összefüggések megértése is.

Az elbutulás progresszív jellegű, és nem gyógyítható meg teljesen. A korai felismerés és a megfelelő kezelés azonban lassíthatja a tünetek kialakulását és megkönnyítheti a mindennapi életet.

Demencia és Alzheimer-kór

Bár ezeket a fogalmakat gyakran felcserélőleg használják, nem ugyanazt jelentik. A demencia a tünetek együttesének leírása, az Alzheimer-kór pedig az egyik olyan betegség, amely ezeket a tüneteket okozza (ekkor beszélünk Alzheimer-típusú demenciáról).

Az elbutulásnak más okai is lehetnek, többek között:

• Pick-betegség és kapcsolódó rendellenességek
• Parkinson-kór
• Huntington-kór
• Creutzfeldt–Jakob-kór
• agyi infarktusok

A kutatások azt mutatják, hogy az Alzheimer-kór felelős az összes demencia eset mintegy 50-70%-áért.

Vizelet-visszatartási zavar – lehetséges okok

Demenciában szenvedőknél a vizelet-visszatartási zavar a betegség előrehaladásának tünete lehet, de jelezheti azt is, hogy valami más is történik. A beteg nem biztos, hogy képes ezt megnevezni, vagy szégyelli a problémát, ezért fontos az éber jelenlét és – szükség esetén – az orvosi konzultáció.

A leggyakoribb helyzetek, amelyek akaratlan vizeletvesztést okozhatnak:

• Húgyúti vagy intim területi fertőzések: pl. hólyag- vagy húgycsőgyulladás. Gyakran hirtelen, erős vizelési ingert és szivárgást váltanak ki, még a hólyag kis mértékű telítettsége esetén is.
• Hólyagtúlműködés: a hólyagizomzat fokozott aktivitása, amely sürgető vizelési szükséglethez vezet.
• Prosztataproblémák férfiaknál: prosztata-megnagyobbodás (ritkábban más betegségek is) megnehezíthetik a hólyag ürítését és a vizelet állandó jellegű elcseppenését, azaz túlcsordulásos inkontinenciát okoznak.
• Előrehaladott demencia: amikor a záróizmok kontrollja jelentősen korlátozott vagy megszűnt; ebben a fázisban széklet-visszatartási zavar is megjelenhet.

Demencia és vizelet-visszatartási zavar – a gondozott ápolása

A beteg komfortérzete nemcsak az ápolási tevékenységtől, hanem a gondozó hozzáállásától is nagyban függ. Kulcsfontosságú a beteg tisztelettel való kezelése, a nyugodt beszélgetés és a döntésekbe való bevonás. Az intim tünetek miatti szégyenérzet gyakori, ezért jobb megoldásokat javasolni és elmagyarázni azok értelmét, ahelyett, hogy rákényszerítenénk a betegre a változásokat.

Mi segíthet valójában?

Higiénia

A megfelelő higiénia csökkenti a diszkomfortot (pl. égő érzés vagy fájdalom vizelés esetén, amely súlyosbíthatja az ingerlékenységet is) és korlátozza a fertőzés kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor érdemes nem mindent megtenni a beteg helyett – jobb úgy támogatni a beteget, hogy megőrizhesse önállóságát, amennyire ez lehetséges. Hasznosak a nedves törlőkendők vagy az intim higiéniai törlőkendők. A rutin is nagy jelentőséggel bír – a tevékenységek ismétlődése biztonságérzetet ad a betegnek.

Ruházat és átöltözés

Akaratlan vizeletcsepegés esetén gyakrabban van szükség ruhacserére. A gondozónak észre kell vennie a problémát, és finoman jeleznie kell az átöltözés szükségességét. A lehetőségekhez mérten ösztönözze a beteget a tevékenységben való részvételre. Érdemes könnyen fel- és levehető ruhákat választani – sok gomb és patent nélkül, egyszerű záródásokkal, pl. tépőzárral.

Tippek otthonra

Amikor a beteg még használja a WC-t, de néha „elveszíti a fonalat” a tevékenységekben, segíthetnek a rövid üzenetekkel ellátott cetlik, mint például: „húzd le a WC-t”, „vegyél papírt”. Az is jól működik, ha égve hagyjuk a világítást a fürdőszobában és résnyire nyitva hagyjuk az ajtót, hogy könnyebb legyen megtalálni a helyiséget.

Étrend és hidratálás

Az étrendi változtatásokat érdemes megbeszélni a beteggel, és figyelembe venni az ő preferenciáit. Ugyanakkor gondoskodni kell egy könnyen emészthető étrendről, amely csökkenti a székrekedés kockázatát (ezek növelhetik a diszkomfortot és nyomhatják a hólyagot). Nem szabad korlátozni a folyadékbevitelt – a hidratálás fontos az egészség és a jó közérzet szempontjából.

Sok esetben a legnagyobb támogatást a nedvszívó segédeszközök jelentik, amelyek védenek a nedvességtől és a bőrproblémáktól (pl. irritáció vagy kipirosodás).

Milyen nedvszívó segédeszközt válasszunk?

Mielőtt bevezetnénk egy adott nedvszívó védőeszközt, ne feledkezzünk meg két szabályról, amelyek támogatják a változások elfogadását:

1. Kerüljük a „felnőtt pelenka” kifejezést. A megfogalmazás infantilisnek hangozhat és erősítheti a megaláztatás érzését. Jobb azt mondani: urológiai betétek, nedvszívó nadrágok, pelenkanadrágok.
2. Vegye figyelembe a beteg véleményét. Beszéljen az előnyökről: kényelem, diszkréció, nedvesség elleni védelem, valamint arról, hogy a vizelet-visszatartási zavar gyakori probléma.

A beszélgetés során érdemes hangsúlyozni azt, ami a beteg számára a legfontosabb: kényelem, diszkréció, védelem a nedvesség érzete ellen, valamint azt a tény, hogy a vizelet-visszatartási zavar gyakori betegség. Ez a megközelítés segít a gondozottnak megérteni, miért érdemes elfogadnia, használnia a nedvszívó segédeszközöket.

Ha a demenciát viszonylag korán felismerték, jó választás lehet az urológiai betét – ebben a szakaszban sokan még képesek önállóan cserélni azokat. Idővel ez rutinná válik, ami megkönnyíti az ápolást és csökkenti az ellenállás kockázatát a betegség későbbi fázisaiban. Demencia esetén gyakran beválik a nedvszívó alsónemű is, mivel azt úgy kell felvenni, mint a szokásos alsóneműt, aminek köszönhetően a beteg tovább megőrizheti a megszokott öltözködési szokásokat. Hasznos trükk lehet a nedvszívó alsóneműt ugyanabba a fiókba tenni, ahol korábban a normál alsónemű volt – a változás így kevésbé érezhető.

Amikor az elbutulás előrehaladott stádiumba lép, és a beteggel való együttműködés nagyon nehéz, a vizelet-visszatartási zavar pedig súlyosabb lefolyású, a legjobb védelmet a nedvesség ellen a felnőtt pelenkák nyújthatják. A méret és a nedvszívó kapacitás kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a gondozott mobilitását (részben járóképes vagy fekvőbeteg) és a probléma súlyosságát. A megfelelő méret és szükséges nedvszívó kapacitás kiválasztásakor ismernünk kell a beteg derék- és csípőméretét is. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes orvossal, ápolóval vagy gyógyszerésszel konzultálni a választásról.