Parkinson-kór - Újabb rizikófaktort találtak

MTI
megjelent: 2010.06.16.

Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédőszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek - közölték hétfőn francia kutatók.

Mint az Archives of Neurology című szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór előfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élők agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya. Ez azt jelentheti, hogy a Parkinson-kór kialakulásában a környezeti és a genetikai tényezők együttesen játszanak szerepet.

A DDT a szerves klórtartalmú rovarölőszerek közé tartozik. Svájci feltalálója, Paul Hermann Müller 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott, mert a szer kiváló eredménnyel irtotta a maláriát terjesztő szúnyogokat, később azonban kiderült, hogy mérgező hatású.

A 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény a "piszkos tizenkettő" elnevezésű vegyületcsoportba sorolta a DDT-t, és megtiltotta használatát.

Alexis Elbaz és Fabien Dutheil, az orvosi kutatásokkal foglalkozó francia INSERM munkatársai 101 Parkinson-kórral és 234 anélkül élő férfi génállományát vizsgálták.

A férfiak mindannyian a mezőgazdaságban dolgoztak, és sok klórozott szerves vegyületnek voltak kitéve munkájuk során.

A legnagyobb kockázatnövekedést azoknál találták, akik az ABCB1 jelű génből két példányt hordoztak. A kutatók szerint a gén egyfajta "pumpavegyületet" kódol, amely eltávolítja a toxikus anyagokat.

Akik azonban két kópiát hordoznak ebből a változatból, azoknál a pumpa nem működik olyan hatékonyan - magyarázta Elbaz.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Szemünk és a monitor Szemünk és a monitor

Hogyan óvjuk szemünket az irodában? Mit tehetünk?

HPV-fertőzés szűrése HPV-fertőzés szűrése

Hogyan történik? Milyen HPV-tesztek vannak?

Mi a mikrokimérizmus?

A mikrokimérizmus az egyik egyedtől származó sejtek jelenléte egy másik genetikailag különálló egyedben. A természetes mikrokimérizmus fő oka a...

Marfan-szindróma: extrém hosszú végtagok

A Marfan-szindróma nagyon ritka kórkép, tízezer ember közül mindössze egyet érint. Genetikai eredetű, veleszületett kromoszómahibán alapul. A...

A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer...

Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki...

Az elhízáshoz vezető okok

Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepelnek, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha...

Fejremegést kiváltó betegségek

A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer...

Diagnózis: Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek...

Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?

A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.