• Endometriózis és genetika

        Szerző: MTI

        Kutatók két genetikai változatot azonosítottak, melyek növelik a ez endometriózis kialakulásának kockázatát a nőknél - írta vasárnap a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk/news). A vizsgálat során 5500, endometriózissal élő brit, amerikai és ausztrál nő genomját hasonlították össze 10 ezer egészséges önkéntes genetikai állományával.

        Hirdetés

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A Nature Genetics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány a kutatók szerint hatékonyabb kezelésekhez és diagnózishoz vezethet a jövőben. A kutatásban az Oxfordi Egyetem, az ausztráliai Queenslandi Orvosi Kutatóintézet és a bostoni Harvard orvosi egyetem munkatársai vettek részt. Az endometriózis során a méh belső felszínét borító nyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül is felbukkan. Az elváltozás a reproduktív korban lévő nők 6-10 százalékát érinti. Gyakori tünete a krónikus medencetáji fájdalom, de terméketlenséget is okozhat. A genetikai elemzés során az 1-es és 7-es kromoszómáról állapították meg a kutatók, hogy alapvetően fontos szerepet játszanak a nőknél az állapot kialakulásának kockázatában. A 7-es kromoszóma részt vesz azon gének szabályozásában, melyek szerepet játszanak a méh kialakulásában. Endometriózisnál a másutt felbukkanó csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban felépülnek, majd menstruációs vérzés formájában leválnak. Az endometriózis kiváltó okát még nem ismerjük pontosan, a mostani tanulmány azt az elméletet erősíti, hogy genetikai hajlam is állhat kialakulásának hátterében.

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2010.12.15 08:35
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Mi az Ehlers-Danlos-szindróma?

        Az Ehlers-Danlos-szindróma (EDSZ) nem más, mint a bőrre, ízületekre és vérerekre kiható rendellenességek csoportja. Az EDSZ-ben szenvedő betegek ízületei ruganyossá, bőrük nyúlóssá, valamint rendkívül sérülékennyé válik.

        Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

        Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

        A Wilson-kór

        Az emberi szervezet számára szükséges nyomelemek közé tartozik a réz is, azonban nagy mennyiségben igen káros lehet. Az öröklött betegség egy élethosszig elkíséri hordozóját, azonban helyes diagnózissal és némi odafigyeléssel a Wilson-kór jól kezelhető.

        A testvérénél volt már trombózis? Legyen óvatos

        A mélyvénás trombózis számtalan embert érint manapság, melyért a nem megfelelő életmódon kívül a genetika felelős. A családi halmozódás sok beteg esetében megfigyelhető, így tanulmányok alapján fokozott óvatosságra intik azokat, kiknek testvére már átesett a problémán. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista így a genetikai szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet.

        Marfan-szindróma: extrém hosszú végtagok

        A Marfan-szindróma nagyon ritka kórkép, tízezer ember közül mindössze egyet érint. Genetikai eredetű, veleszületett kromoszómahibán alapul. A leírások szerint több híres emberről is feltételezik, hogy ebben a betegségben szenvedett, így Paganiniről vagy Lincoln elnökről is vannak ilyen feljegyzések.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.