Hogyan fáj? A fájdalom típusai
frissítve:
Az európai felnőtt lakosság 20 százaléka szenved krónikus fájdalmaktól. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan milyen fájdalmat élünk át és hogyan is csillapíthatjuk azt? Dr. Pál Mónika, reumatológus arról beszélt, milyen típusai vannak a fájdalomnak.
Akut és krónikus fájdalom
A hirtelen kezdődő és rövidebb ideig tartó panasz az akut fájdalom. A szöveti károsodás többnyire kimutatható, és ha megszűnik, a fájdalom is eltűnik. Komoly fájdalomra utalhatnak a kitágult pupillák, a verejtékezés, a szapora légzés és pulzus. Tipikusan akut fájdalom kíséri például a csonttöréseket, a sebeket, sérüléseket, a szalaghúzódást, de akár a vakbélgyulladást vagy a szívrohamot is.
A krónikus fájdalom fő jellemzője, hogy három hónapnál hosszabban tart – ilyen például a porckopás okozta érzés. A fájdalom társulhat krónikus betegséghez is, például ízületi gyulladáshoz. Gyakran egyéb problémákat is okoz, mint az étvágytalanság, erőtlenség, alvás- és potenciazavarok, sőt, akár depresszió is – mindez az életminőség jelentős romlásához vezet.
A krónikus fájdalommal élők gyakran tapasztalják, hogy a fájdalom időről időre belobban, úgynevezett shubokban, áttörő fájdalmak formájában jelentkezik. Ez a hirtelen kialakuló, jelentős fájdalom hasonlít az alapérzethez, csak sokkal intenzívebb, a megjelenése kiszámíthatatlan.
Fájdalomtípusok - Neuropátiás, nociceptív, pszichogén
Leginkább háromféle fájdalmat különböztetnek meg a szakemberek: a neuropátiás, a nociceptív és a pszichogén fájdalmat. Körülírásuk nem mindig megy könnyen, pedig fontos elemei lehetnek a diagnózisnak. Ismerete azért fontos, mert eltérő a kezelésük is, a szokásos fájdalomcsillapítók nem minden fajta esetén hatásosak.
A neuropátiás fájdalom a gerincvelő, az agy és az idegek károsodása vagy kóros folyamatok eredményeként jön létre, ilyen például a cukorbetegség okozta idegkárosodás (diabéteszes neuropátia), az agyvérzés vagy a gerincvelő sérülése. A fájdalom lehet állandóan égő, bizsergető, vagy időszakosan jelentkező, áramütésszerű, mint az arcidegzsábánál. Az érzet mélyen égő vagy sajgó, hirtelen hasításokkal kísérve, ami teljesen kimerítheti a beteget. Kísérőjelenségként tapasztalhatóak más idegi panaszok, például a hideggel vagy az érintéssel szembeni túlérzékenység.
A fantomfájdalom |
| A neuropátiás fájdalmak speciális típusa a fantomfájdalom, ami a különböző testrészek eltávolítása után, az eltávolított testrész helyén lép fel. Az amputált betegek mintegy fele érzi, jelentkezhet az amputációt követően azonnal, de hetek, hónapok, évek múlva is kialakulhat. A fantomfájdalom |
A nociceptív fájdalmat a szövetkárosodást érzékelő receptorok közvetítik, vagyis ez akkor jelentkezik, ha a test szövetei megsérülnek. Tipikus ilyen érzés keletkezik, ha megvágjuk, megégetjük magunkat, ha eltörik egy csontunk, vagy megsérülünk. Ilyen fájdalom lép fel műtétek után is: aki már átesett ilyesmin tudja, hogy ez mozgásra, nevetésre, köhögésre rosszabbodik.
A pszichogén fájdalmat lelki problémák váltják ki, sok esetben kizárólag pszichés okok (szomatoform zavar) állnak a háttérben. Amennyiben létezik testi ok is, az ezzel járó fájdalom pszichés alapon jóval nagyobb lehet, mint ezt a biológia indokolná. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a fájdalom nem igazi, de feltétlenül szükséges kideríteni, milyen mértékű a mögötte álló szervi probléma, és mi az, ami már lelki okok miatt jelentkezik. Kezelése nagyon összetett, hiszen éppúgy tartalmaznia kell az esetleges fizikai kezelést, mint a pszichológusi vagy pszichiáteri közreműködést.
A fájdalom típusának meghatározásához sokszor hasznos információ a fájdalom jellegének (éles, lüktető, égő) ismerete, esetenként azonban megtévesztő is lehet, mert hasonló jellegű fájdalom különböző okok miatt is kialakulhat.
A fájdalomérzet |
| Vajon igaz-e, hogy a fájdalmat is „csak” beképzelhetjük magunknak? - tettük fel a kérdést dr. Ertsey Csabának, a Magyar Fejfájás Társaság elnökének. A fájdalomérzet a fejben dől el? |
A fájdalom erőssége
Fontos különbséget tennünk a magunk által is orvosolható és a szakember segítségét igénylő fájdalmak közt. Az előbbi kategóriába csak a mindennapi, nem rendszeresen jelentkező, nem túl erős és ismert eredetű fájdalmak tartoznak (pl. az ujj elvágása, izomhúzódás), minden egyéb esetben ajánlatos orvoshoz fordulni.
Nem könnyű meghatározni a fájdalmat, ennek megítélésére ugyanis nem áll rendelkezésre laboratóriumi vagy műszeres mérési módszer. Az ok, a keletkezés, a lefolyás menete és súlyossága egyrészt a betegtől nyert információk, másrészt a fizikai vizsgálatok során állapíthatók meg.
A súlyosság megítélésénél különböző skálák állnak rendelkezésre, amelyek mind a beteg ítéletalkotására hagyatkoznak. Vagyis az orvos megkérheti a beteget, hogy egy tízes skálán helyezze el az érzést, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem fáj, a 10 pedig a nagyon komoly fájdalmat jelöli.
A fájdalomküszöb
A szakemberek küszöbértéknek nevezik azt a jellegzetességet, amely alatt azt a kritikus ingerértéket értik, ami már fájdalomként jelentkezik a személy számára. Ez mindenkinél más és más.
Vannak olyan tényezők, amelyek képesek megemelni a fájdalomküszöböt, vagy akár ideiglenesen akár ki is iktatják a fájdalomérzetet. Természetesen ilyenek a fájdalomcsillapítók, az érzéstelenítők, az alternatív módszerek (hipnózis, akupunktúra) vagy akár az alkohol is. Néhány lelki tényező is hathat ebben az irányban, a magabiztosság vagy az erős koncentráció jelentősen lecsökkenthetik a fájdalom érzését, mint például a sportversenyeken sérülést elszenvedő játékosoknál.
Előfordul viszont, hogy olyan mértékben lecsökken a fájdalomküszöb, hogy akár a zajok vagy az érintések is fájdalmassá válhatnak. A jelenség hátterében állhatnak fizikai behatások, mint hideg, éhség, leromlott egészség. Megfigyelhető, hogy a szorongás, a kimerültség, sőt az unalom is növelik a korábban elviselhetőnek érzett fájdalom mértékét.
Szerző: Dr. Pál Mónika reumatológus és Dr. Nagy Ildikó neurológus - Oxygen Medical
