Hirdetés
      • A fájdalomérzet a fejben dől el?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet

        Vajon igaz-e hogy a fájdalmat is „csak” beképzelhetjük magunknak? - tettük fel a kérdést dr. Ertsey Csabának, a Magyar Fejfájás Társaság elnökének egy nemrégiben publikált német kutatás eredményei alapján.

        A pozitív gondolatok segítik a felépülést, mérséklik a fájdalmat

        Idézzük fel először is, hogy mit állítanak német kutatók: úgy vélik, a fájdalom (az érzet, hogy valamink éppen fáj-e, vagy sem) „a fejben is eldőlhet”. Arra az ismert megfigyelésre hivatkoznak, hogy a pozitív gondolatok gyorsíthatják a felépülést, és igaz ennek fordítottja is – vagyis fájdalomérzetünket, illetve annak mértékét is, negatív gondolkodásunk, a panaszhoz való hozzáállásunk, jelentősen befolyásolhatja. Aki „beképzeli” magának a fájdalmat, annál előbb-utóbb ki is fog alakulni a kín, fogalmazott vizsgálati tapasztalata alapján Arne May idegkutató (Hamburgi Egyetemi Klinika).

        Hirdetés

        A placebo-hatás és a beképzelés ereje

        Az orvosok fele placebot ír fel


        A British Medical Journal 2008. október 24-i számában közzétett felmérés szerint az orvosoknak több mint fele álreceptet ad ki annak érdekében, hogy a beteg jól érezze magát.
        Az orvosok fele placebot ír fel>>

        A beképzelés erejét eddig csak az úgynevezett placebo-hatás kapcsán sikerült igazolni, írja a vizsgálat vezetője, amikor látszatgyógyszert vesz be a beteg, és hamarosan gyógyultnak hiszi magát. Kísérletük résztvevőinek - hővel - naponta okoztak enyhe fájdalmat, amihez azonban fokozatosan hozzászoktak, így a kín mértéke csillapodott. Ám egyeseknek azt mondták, hogy fájdalmuk fokozódni fog. Ezen alanyoknál, ha nem is nőtt a fájdalomérzet, de egyenletes maradt. A kutatók ezt "nocebohatásnak" nevezik (a jelenségért szerintük az operculum nevű agyterület felel). A kutatók bizonyítva látják, hogy a fájdalom megélésére, már egyetlen információ is hatással lehet. A hétköznapokban, ebből az a fontos üzenet következik az orvosok számára, hogy nagyon vigyázniuk kell, mit mondanak a betegnek. A tudatosan vagy tudat alatt átadott információ ugyanis, jelentősen befolyásolhatja a kezelés lefolyását, illetve eredményességét.

        A migrén sokak egészségi problémája – az aktív lakosság egészében 10-12%, a nők körében akár 20 százaléknyi is lehet az érintett. Ezért feltétlenül érdemes gyakran szót ejteni a témáról - véli dr. Ertsey Csaba. A szakember szerint, sokak számára létezhet megoldás, elviselhetőbb tüneteket hozó terápia.

        A fájdalom a fejben tudatosul

        Valódi hatást vált ki a placebo


        Sokáig úgy vélték, a placebo-hatás pszichológiai alapon nyugszik, egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy valódi változások zajlanak ilyenkor az emberi szervezetben.
        Valódi hatást vált ki a placebo>>

        A fentiekhez dr. Ertsey Csaba elsősorban azt fűzte hozzá - kerülve a szőrszálhasogatás látszatát is -, hogy valamennyi fájdalom „a fejben dől el”, hiszen ott „tudatosul”. Ilyen értelemben, például egy altatásban végzett műtétnél is a „fejet” (tudatot) kapcsolják ki, ezért lehet valakinek kivenni a vakbelét, amputálni végtagját, miközben nem jelzi, hogy érezné, sőt azt sem, hogy fájna neki. Azt is leszögezi, hogy semmiképpen nem szerencsés orvosként úgy fogalmazni, hogy valaki „beképzeli” magának a fájdalmat, ez ugyanis a fájdalmat átélő betegről (negatív) értékítéletet hordozna. Továbbá a placebo nem „látszatgyógyszer”, hiszen egyes esetekben tudatosan is alkalmazzák a terapeuták. Nem mellékesen, egyes „alternatív” gyógymódok sikerében, jelentős szerepe lehet.

        A nocebo hatás

        A „nocebo” kifejezés pedig azt a jelenséget jelöli, hogy fájdalmat nem okozó behatás is kelthet fájdalomérzetet, ha a vizsgált személyt előzetesen erre készítik fel szóban. Arne May munkacsoportjának kutatása arról szól, hogy az előzetes elvárások, a fájdalomérzést az objektív fájdalominger csökkenése ellenére, fokozhatják (a fájdalom fokozódását várják a vizsgált személyek, és ezt is tapasztalják, bár a fájdalmas inger erőssége csökken). Mindez az orvosok számára azért is jelentős lehet, mert analógia alapján feltehető, hogy nagyobb gyakorisággal fognak mellékhatást észlelni azok, akiknek erre előzetesen felhívják a figyelmét - ami egyben az orvos kötelessége -, mint azok, akiknek nem.

        (WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

        Módosítva: 2011.04.22 10:11, Megjelenés: 2011.04.22 10:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        A fejfájások okai

        A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány (1).

        A fájdalomérzékelés alapjai

        Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.

        Mi a placeb-hatás?

        Placebo mindaz, ami úgy tűnik, mint a valódi orvosi kezelés, de nem az. Lehet tabletta, injekció, vagy bármilyen más típusú álgyógyszer. Ami minden placeboban közös, az az, hogy nem tartalmaz aktív hatóanyagot, mely kihat az egészségre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.