Szenzoros integrációs zavar - Fokozottan érzékeny gyerekek

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Megjelent: 2022.09.20

A szenzoros integrációs zavar vagy más néven érzékszervi feldolgozási zavar vagy szenzoros integrációs diszfunkció - köznyelvben „szenzorosság” - egy olyan neurológiai állapot, amelyben az agynak nehézségei vannak az érzékszerveken keresztül érkező információk fogadásában és lereagálásában.

Szenzoros integrációs zavar - A téma cikkei

2/1 Szenzoros integrációs zavar - Fokozottan érzékeny gyerekek
2/2 A szenzoros integrációs zavar kezelésének és a készségek fejlesztésének a lehetőségei

Valójában nem egy klinikai értelemben vett betegség, hanem az agy enyhe diszfunkcióját jelenti az ingerek észlelése, szervezése és értelmezése folyamatában. Ez látható tünetként a gyermeknél a helyzetekre adott nem adekvát, vagy furcsa válaszreakcióban jelentkezik. Egyre több kisgyereket érint, miközben kevesen ismerik, sőt sokszor félre is diagnosztizálják – ADHD-nak, autizmus spektrum zavarnak. Pedig fontos beszélni róla, hiszen az óvoda idején megkezdett fejlesztéssel iskoláskorra akár teljességgel leküzdhető.

Ebben a cikkben a „szenzorosságról” és annak tüneteiről olvashat bővebben.

Mi is tehát a „szenzorosság”, vagy érzékszervi feldolgozási zavar?

Az idegrendszer az érzékszervekből származó információkat fogadja és dolgozza fel. Ezt a folyamatot érzékszervi integrációnak nevezik. A szenzoros integrációs zavar azt a helyzetet írja le, amikor ez a folyamat nem működik megfelelően. Az állapotot néha szenzoros feldolgozási zavarnak (Sensory Processing Disorder (SPD)) is nevezik.

A szenzoros integrációs zavart és legfőbb jellemzőit az amerikai terapeuta, Anna Jean Ayres már a ’70-es években leírta, és a máig alkalmazott Ayres-terápiát is megalkotta.

Dr. A. Jean Ayres, a rendellenesség megértésének vezető alakja az állapotot „neurológiai forgalmi dugóként” írta le, amely megakadályozza, hogy az érzékszervi információk oda kerüljenek, ahová kell. Egy vagy több érzékszerv is érintett lehet.

Például, ha az érintés feldolgozása zavart, az érintett túl- vagy alulreagálhat a fizikai érintkezésre. Pl. extrém módon zavarja a ruhacímke, a póló fazonja, vagy épp a simogatás. Ha az izomzatból érkező szenzoros üzenetek feldolgozása érintett, akkor a motoros képességek is érintettek lehetnek, a gyermek egyensúlya például lehet bizonytalan. A szenzoros integrációs zavarban szenvedő gyermeknek nehézségei lehetnek a fényre vagy a hangra való megfelelő reagálásban – a hangokat túl hangosnak hallja, kifáradhat tőlük.

A szenzoros integrációs zavarban szenvedő gyermekek értelmileg nem sérültek, de ha nem kapnak segítséget, akkor a tanulmányi sikerességüket akadályozhatja ez a zavar. Ezenkívül az állapot által okozott stressz szorongáshoz, depresszióhoz vagy viselkedési problémákhoz is vezethet. A tünetek összetéveszthetők az ADHD-vel, ezért mindig fontos, hogy a gyermekek megfelelő diagnózist kapjanak, hogy megfelelő kezelésben részesüljenek.

Nehéz felismerni és megfelelő kezeléshez jutni

Hazánkban a köztudatban még kevésbé elterjedt az SPD fogalma. Tehát a szülők, pedagógusok gyakran magára a szenzorosságra nem gondolnak egyes tünetek esetén, de nem is feladat az otthoni diagnózis felállítása.

Ma Magyarországon sok helyen hivatalosan nem diagnosztizálják a szenzoros integrációs zavart, így az érintett gyerekek megmaradnak a szürkezónában. A szüleik vagy felismerik a problémát, és elviszik gyermeküket egy jól képzett gyermekneurológushoz vagy legtöbb esetben magán úton fejlesztésre, akár egy kisebb vagyont elköltve, vagy ezek a gyerekek családon belül is megmaradnak a „heppes”, rugalmatlan, nevelhetetlen gyerekek kategóriájában. Ayres-terápiával például jóformán csak magán fejlesztőközpontok foglalkoznak Magyarországon.

Az állami szervektől sokan legtöbbször ADHD vagy autizmus spektrum zavar kódot kapnak a kartonjukra. Megindulhat a fejlesztésük, az integrálásuk állami úton, nagyfokú szakemberhiánnyal küzdve, de nem biztos, hogy a problémára időben jelent majd megoldást a terápiájuk.

Hogyan vehetjük észre a „szenzorosságot”? Mik a tünetek?

Jellemző tünetek melyeket könnyen felismerhet a szülő:

A gyermeket

  • zavarják ruhák címkéi, zokni, nadrág, fehérnemű gumija, vagy csak bizonyos ruhatípusokat visel el
  • nem szereti, ha simogatják
  • nem bírja, ha megölelik, kerüli az érintést
  • csak kiengedve szereti a haját hordani, nem bírja a hajmosást, fésülést
  • nem szereti, ha koszos, maszatos a keze
  • nem szeret mezítláb járni
  • nem bírja bizonyos ételek ízét
  • nem bírja egyes ételek állagát pl. a püréset, vagy csak elkülönítve hajlandó elfogyasztani azokat: pl. külön a felvágott, a kenyér, a paprika, szendvicsként viszont nem hajlandó
  • nagyon válogatós
  • csak darabosat/pépeset fogyaszt
  • zavarják az éles zajok, hangok
  • szelektív a hallása
  • nehezen figyel oda
  • zavarják az erős fények
  • nehezen tanul meg biciklizni, egyensúlyozni
  • gyakori w-ülés, lábujjhegyezés
  • hárítja az új mozgásos ingereket, megváltozott egyensúlyi helyzeteket
  • nehezen létesít kapcsolatot, nehéz beszélgetésbe vagy játékba bekapcsolódnia
  • zavarja a tömeg (óvodai csoport)
  • mozgása koordinálatlan, gyakran beleakad dolgokba, elbotlik, bizonytalan
  • képtelen megmondani, hol vannak a végtagjai a térben

A fentiek a lehetséges tünetek egy részét jelentik, a teljesség igénye nélkül.

Mint sok betegség, az érzékszervi feldolgozási zavar tünetei is egy spektrumon léteznek. Az érzékszervi feldolgozási problémák gyakran megfigyelhetők olyan fejlődési, nem neurotipikus állapotok részjelenségeként is, mint az autizmus spektrum zavar, de nem minden „szenzorosságtól” szenvedő gyermek autista.

Az érzékszervi feldolgozási problémákat általában gyermekeknél azonosítják, de nem diagnosztizált esetekben felnőtteknél is fennállhat hasonló állapot.

Egyes gyerekeknél például az ablakon kívüli lombfúvó hangja hányást okozhat, vagy az asztal alá bújhatnak előle. Érintésre sikoltozhatnak. Egyes élelmiszerek állagától viszolyoghatnak.

Mások azonban éppen nem reagálnak semmire, ami körülveszi őket. Előfordulhat, hogy nem reagálnak a szélsőséges melegre, hidegre vagy akár fájdalomra sem.

Sok érzékszervi feldolgozási zavarban szenvedő gyermek nyűgös csecsemő volt, akik idősebb korukban szorongóvá válhatnak. Ezek a gyerekek gyakran nem viselik jól a változásokat. Gyakran dührohamot kaphatnak vagy összeomolhatnak váratlan helyzetekben.

Bár felmérések szerint csaknem minden ötödik gyermeket érinti a zavar, sok gyermeknek időről időre lehetnek hasonló tünetei. A terapeuták azonban akkor állítják csak fel a diagnózist, amikor a tünetek elég súlyossá válnak ahhoz, hogy befolyásolják a normális mindennapi működést és tartósan megzavarják a mindennapi életvitelt.

Az érzékszervi feldolgozási zavar okai

A szenzoros integrációs zavar okai nem ismertek; valószínűleg genetikai és környezeti tényezők eredménye. Az érzékszervi feldolgozási problémák pontos okát nem azonosították. Egy 2006-os ikrekkel végzett tanulmány azonban megállapította, hogy a fény- és hangérzékenységnek erős genetikai összetevője lehet.

Más kísérletek kimutatták, hogy az érzékszervi feldolgozási problémákkal küzdő gyerekek agyi aktivitása rendellenes, ha egyszerre vannak kitéve fénynek és hangnak.

Megint más kísérletek kimutatták, hogy a szenzoros feldolgozási problémákkal küzdő gyerekek ismételten továbbra is intenzíven reagálnak a hangos hangra vagy a kézfej paskolására, míg más gyerekek gyorsan megszokják ezeket az érzéseket, észleléseket.

Cikksorozatunk következő részében a szenzoros integrációs zavar terápiájáról olvashat bővebben: A szenzoros integrációs zavar kezelésének és a készségek fejlesztésének a lehetőségei

Ez is érdekelheti Hiperaktivitás és tanulási fogyatékosság

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

A női változókor tünetei hosszan tartó kezelést igényelnek. (x)

Irritábilis bél szindróma Irritábilis bél szindróma

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján IBS-t állapít meg az orvos?

Az alvajárás - Mit lehet tudni róla?

Alvajárásról akkor beszélünk, ha valaki sétál vagy összetett tevékenységeket végez, miközben nincs teljesen ébren. Az alvajárás bármely...

Az afta mint tünet - Mikor utalhat...

Az afta fájdalmas, gyulladási reakcióval körülölelt, nyálkahártyát érintő hámhiány a szájüregben. Mérete néhány millimétertől akár 2...

Gyermekbetegségek - Mikor forduljunk...

Néha nehéz eldönteni főként egy kezdő szülőnek, hogy a gyermekével feltétlenül azonnal orvoshoz kell fordulni, vagy lehet várni néhány napot...

Magas vérnyomást mért az orvosom...

Magasvérnyomás-betegségről akkor beszélünk, ha 3 különböző időpontban, nyugodt körülmények között mért érték átlaga meghaladja a 140 Hgmm...

A kínai étterem szindróma avagy a...

Az egyik legismertebb élelmiszer-adalékanyag az E621, a nátrium-glutamát, amelyet a gyártók ízfokozás gyanánt adnak a termékekhez. Vizsgálatok...

Mit sportoljak, ha magas a...

Aki nem sportol rendszeresen, nem feltétlenül érzi magát rosszul vagy betegnek. Ám a tartós mozgáshiány negatívan hat az egészségre, és előbb...

Gyorsabb rákdiagnózist eredményezhet...

A HCEMM kutatócsoportja olyan orvosdiagnosztikai eljárást fejleszt, amely lehetővé teszi a nagyon korai fázisban lévő tumoros elváltozások...

Az EMA két vakcina szabványos...

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a BioNTech/Pfizer biotechnológiai vállalat Comirnaty, valamint Moderna gyógyszercég Spikevax nevű koronavírus...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.