• Magyar agykutatók felfedezése a legrangosabb idegtudományi szaklapban

        Szerző: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

        A robbanásszerű technikai fejlődés miatt napjaink agykutatása olyan, mint egy száguldó gyorsvonat, és aki nem száll fel, végleg lemarad. Ez a technikai fejlődés tette lehetővé annak az idegpályának a felfedezését, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.

        Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével született eredményt február 23-án közölte a világ legrangosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience.

        Fejsérülések rejtett veszélyei

        Az agyat számos esetben érheti sérülés, amelyek után mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Ilyen események a stroke (gutaütés), a belélegzett mérgező toxinok, az áramütés, villámcsapás, autóbalesetek során bekövetkezett fejsérülések, fizikai támadások, vagy a sport közben elszenvedett fejet ért ütések. Fejsérülések rejtett veszélyei>>

        „Már az első kísérlet is döbbenetes hatással volt az állat viselkedésére. Az egérke futott, futott, majd amikor bekapcsoltuk a lézerfényt, amely aktiválta az általunk vizsgált idegpályát, abban a pillanatban megállt. Nem esett össze, csak mozdulatlanná vált, a fejét ingatta egy kicsit, a tudatát nem veszítette el. Amint kikapcsoltuk a fényt, az állat tovább futott. A pálya aktiválása ugyanígy megszakította a többi viselkedést is, például az evést és a vakarózást. Egyértelmű volt, hogy egy nagyon komoly mozgásszervező központ működésébe szóltunk bele” – mondta az mta.hu-nak Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professzora, a kutatócsoport vezetője.

        Acsády László és kollégái – francia és svájci kutatók közreműködésével – a világ legrangosabb idegtudományi szaklapjában, a Nature Neuroscience-ben mutatták be eredményeiket. Olyan új idegpályát írtak le az emberi és az egéragyban, amely alapvető fontosságú a mozgások és a tudat szabályozásában.

        Hirdetés

        Az újonnan felfedezett idegpálya egy olyan agyi központba vetül, amelynek sérülése esetén nem vagyunk képesek önálló cselekvésre, és öntudatunkat is elveszíthetjük. Ennek a központnak komoly szerepe van a mozgásszervezésben és a teljes agyra kiterjedő nyugalmi hullámaktivitás kialakításában is.

        Agyrázkódás, traumás agyi sérülések

        Traumás agykárosodást leggyakrabban hirtelen, erőteljes ütés okoz (agyrázkódás). Egy ilyen ütés során az agy nekiütődik a csontos koponyának. A koponya gyakran még erőteljes külső behatások esetén sem törik el, így a zárt koponyasérülés alakulhat ki.
        Agyrázkódás, traumás agyi sérülések>>

        Az új idegpálya ezt a központot célozza meg, és döbbenetesen hatékonyan képes befolyásolni a működését. Gátló hatásával megállítja a mozgások kivitelezését, és az agyat rögtön nyugalmi aktivitásba állítja át. Ez a nyugalom, ez az alapjárat, ez a „bambulás” persze csak a felszín – eközben az agy gyakran ebben az állapotban raktározza el a korábban hallottakat. Nem biztos tehát, hogy az órán üveges szemekkel bámuló diák valóban halálosan unja a tananyagot, az is lehet, hogy az újonnan felfedezett idegpálya aktív, és a diák agya éppen „elmenti” az addig hallottakat.

        „A felfedezés remek példa arra, hogy az agy még alapvetően új titkokat tartogat. Lehetséges azonban, hogy a pálya valódi funkciója, orvostudományi jelentősége csak további, több évtizedes vizsgálat után tisztázódik. Az agy bonyolult” – mondja Acsády László.

        Az újonnan felfedezett idegpálya szerkezeti tulajdonságai megdöbbentően hasonlóak emberben és egérben, ami arra utal, hogy valamilyen alapvető, ősi, közös, funkciót szolgál.

        A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Napjaink agykutatását egy száguldó gyorsvonathoz hasonlítják. „Aki fel tud szállni erre a vonatra, az benne marad a tudomány vérkeringésében, aki nem, attól nagyon gyorsan eltávolodnak az idegkutatás új irányai” – vélekedik Acsády professzor.

        A kutatásokat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatja, amelynek 12 milliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb egy tudományágra adott támogatása. Ez jelenleg elég ahhoz, hogy az aktív és fejlődő magyar kutatócsoportok versenyben tudjanak maradni a világ idegtudományával, illetve megteremti a lehetőségét, hogy tehetséges fiatalok belépjenek a versenybe.

        „A Nemzeti Agykutatási Program keretében a magyar kormány 40 millió eurónak megfelelő összeget különített el egy négyéves időszakra az alap-, klinikai és transzlációs kutatás részére az idegtudomány területén. A lakosság elöregedése, valamint az információk áradata jelentősen növeli a neurológiai és pszichiátriai megbetegedések előfordulását. Az idegtudomány Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága, és őszintén reméljük, hogy ez az óriási befektetés meghozza gyümölcsét. Olyan felfedezések előtt nyitja meg az utat, amelyek az agy betegségeinek hatékonyabb kezelését, továbbá prevenciós stratégiák kidolgozását teszi lehetővé” – mondta Freund Tamás, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

        (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)

        Módosítva: 2015.02.24 23:23, Megjelenés: 2015.02.24 23:23
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Érdemes mesélni!

        Érdemes mesélni!

        Szponzorált tartalom

        A meseolvasásnak számos jótékony hatása van. Olvassunk mesét gyermekünknek! (x)

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyabbak, ha lefekvés előtt veszik be

        Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.

        Fontos a rendszeres vérnyomásmérés

        A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés - erre hívta fel a figyelmet a Gotttsegen György Országos Kardiológiai Intézet.

        Agykutatás - Mire adhatóak válaszok?

        Az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.