Postprandiális hipotenzió – A vérnyomás csökkenése étkezés után

A postprandiális hipotenzió az étkezést követően jelentkező vérnyomáscsökkenést jelenti. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, de bizonyos betegségekben vagy gyógyszerszedés mellett fiatalabbaknál is kialakulhat. Bár sok esetben enyhe panaszokat okoz, súlyosabb formában szédülést, elesést vagy akár ájulást is eredményezhet, ezért fontos felismerni és kezelni.

Mi történik a szervezetben étkezés után?

Egészséges embereknél

Étkezést követően a szervezet emésztési folyamatai felgyorsulnak. A tápanyagok feldolgozásához több vérre van szükség a gyomor és a belek területén, ezért a vérkeringés egy része az emésztőrendszer felé irányul. Egészséges embereknél a vérnyomás szabályozásáért felelős mechanizmusok – elsősorban az idegrendszer és az erek összehúzódása – ezt a változást ellensúlyozzák, így a vérnyomás csak minimálisan változik.

Postprandiális hipotenzióban

Postprandiális hipotenzió esetén azonban ez a kompenzáció nem működik megfelelően, ezért az étkezést követően a vérnyomás jelentősen csökkenhet. Általában akkor beszélünk postprandiális hipotenzióról, ha az étkezést követő 1–2 órában a szisztolés vérnyomás legalább 20 Hgmm-rel csökken.

A jelenség elsősorban 65 év felett gyakori, mivel az életkor előrehaladtával a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó idegrendszeri és érrendszeri mechanizmusok kevésbé hatékonyan működnek.

Gyakrabban alakul ki az alábbi állapotokban is:

• magasvérnyomás-betegség
• cukorbetegség
• Parkinson-kór
• autonóm idegrendszeri működészavar
• szívelégtelenség
• egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése

Ezekben az esetekben a szervezet nehezebben alkalmazkodik az emésztés során bekövetkező keringési változásokhoz.

A panaszok általában az étkezést követő 15–120 percen belül jelentkeznek. A leggyakoribb tünetek:

• szédülés
• gyengeségérzés
• bizonytalan járás
• homályos látás
• koncentrációs nehézség
• álmosság
• ájulás

Idősebb embereknél a vérnyomásesés különösen veszélyes lehet, mert növeli az elesések és sérülések kockázatát.

Hogyan diagnosztizálható a postprandiális hipotenzió?

A diagnózis felállításához vérnyomásmérések szükségesek étkezés előtt és után. A vérnyomást általában az étkezést követő egy-két órában több alkalommal is ellenőrzik.

Bizonyos esetekben 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) is segíthet kimutatni az étkezés utáni vérnyomáscsökkenést. Az orvos a háttérben álló betegségek felderítése érdekében további vizsgálatokat is javasolhat.

Mi a teendő?

A kezelés legtöbbször életmódbeli változtatásokon alapul.

Kisebb, gyakoribb étkezések: A nagymennyiségű étel egyszerre nagyobb véráramlást igényel az emésztőrendszerben, ezért ajánlott a napi étkezéseket több kisebb adagra elosztani.

Szénhidrátbevitel mérséklése: A nagy szénhidráttartalmú ételek fokozott inzulinválaszt válthatnak ki, ami hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez.

Megfelelő folyadékbevitel: Az elegendő folyadékfogyasztás segíthet stabilizálni a keringést. Étkezés előtt egy pohár víz elfogyasztása egyes esetekben csökkentheti a vérnyomásesést.

Óvatos testhelyzet-változtatás: Étkezés után érdemes néhány percig ülve maradni, majd csak lassan felállni.

Gyógyszerek felülvizsgálata: Ha a beteg vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed, az orvos szükség esetén módosíthatja az adagolást vagy az időzítést.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha étkezés után rendszeresen szédülés, gyengeség vagy ájulás jelentkezik, mindenképpen javasolt orvosi kivizsgálás. Különösen fontos ez idősebb betegeknél, illetve akkor, ha az érintett már elesett vagy sérülést szenvedett a panaszok miatt.

A postprandiális hipotenzió sokszor jól kezelhető állapot, de a panaszok hátterében más betegségek is állhatnak, ezért a kivizsgálás és a megfelelő életmódbeli tanácsok segíthetnek a szövődmények megelőzésében és az életminőség javításában.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus