Mitől függ a bélrendszerünk egészsége?

Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Az egészséges, szép bőr és haj a bélflóra egészségének jele. Ám ha a bélflóra egyensúlya felborul, annak puffadás, teltségérzet, hasmenés vagy székrekedés lehet a következménye. A bőrön pattanások, kiújuló gyulladások jelenhetnek meg.

Az emberi bélrendszer teljes felülete 400 m2, megfelelő működését milliónyi bélboholy segíti, a belek átmérője pedig néhány centiméter. A bélben élő hasznos és ártalmatlan mikroorganizmusok alkotják a bélflórát. Ha a bélműködés egészséges, az megalapozza az egész szervezet egészségét.

Emésztés során az elfogyasztott ételek értékes alkotóelemei a belekből szívódnak fel a vérbe. Az olyan kis molekulák, mint amilyen a szőlőcukor is, azonnal és változatlan formában kerülnek a vérbe. Az elfogyasztott étel átlagosan 24 órát tölt az emberi szervezetben: a gyomor négy órán keresztül emészt, a táplálék innen hat órára a vékonybélbe kerül, hét órát tölt a vastagbélben és további hét órát a végbélben, közben a hasznos tápanyagok felszívásra kerülnek, az emészthetetlen maradék pedig széklet formájában távozik. A leggyorsabban a szénhidrátok bomlanak le, a leghosszabb időt pedig a zsírok emésztése veszi igénybe.

A bélrendszer működését több mint 100 millió idegsejt irányítja. Ez az önálló idegrendszer a nyelőcsőtől a végbélnyílásig terjed ki, és sok tekintetben hasonlít a központi idegrendszerre: pontosan ugyanolyan idegsejtek, hírvivő anyagok és receptorok vesznek részt a működésében. Ez az ideghálózat elemzi az étel összetételét, „szervezi” a baktériumokkal szembeni védelmet, kontrollálja a hormonkiválasztást, és vészjeleket küld az agynak, ha valamilyen méreganyag került a szervezetbe.

Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet. Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

A bélrendszer az immunrendszer része

A gyomor-bélrendszeri panaszok oka gyakran az elfogyasztott étel továbbítása során bekövetkező zavar. Ha az emésztőrendszer túl lassú, székrekedés, ha túl gyors, hasmenés lehet a következménye. Tudósok feltételezik, hogy a stressz, a mozgáshiány vagy a hibás táplálkozás megzavarja ezeknek az idegsejteknek a működését. Ennek első jele a hasfájás és a puffadás. Az irritábilis bél szindróma tipikus tünetei is, mint amilyen a rosszullét, görcsök, hasmenés, az emésztőszervrendszert beidegző idegek hibás működésével állnak összefüggésben.

A bélnyálkahártyában található a szervezet immunsejtjeinek nagy része. Ide tartoznak az immunglobulinok, melyek speciális fehérjék, antitestek. Elsősorban a nyálkahártyára került idegen anyagok elleni védelmet szolgálják.

Miből áll a bélflóra?

A bélrendszerben milliárdnyi mikroorganizmus él, néhány száz különböző faj. Ezek alkotják a bélflórát, és készítik elő a táplálékot, fontos tápanyagokat termelnek és támogatják az immunrendszert. Az erős gyógyszerek, például az antibiotikumok, a kortizon, egyéb hormonok, az élelmiszerekben lévő káros anyagok és a környezeti mérgek károsítják a bélflórát. Ezek nem csak a káros, betegségeket okozó, hanem a hasznos védelmi funkciókat betöltő baktériumokat is elpusztítják.

Ha a bélflóra károsodott, a bélműködés teljesen elveszítheti egyensúlyát: hasfájás, teltségérzet, szorulás lehet a következménye. A bélproblémák pedig rossz hatással vannak az egész szervezetre.

Gombák és paraziták

Ha a jó és rossz baktériumok egyensúlya felborul, a bélrendszer ideális táptalajává válik a gombáknak és parazitáknak, melyek elveszik a tápanyagokat a baktériumoktól, ezáltal a létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat elvonják a szervezettől, és gyengítik az immunrendszert. Ezen kívül olyan méreganyagokat termelnek, amelyek a bélfalon keresztül az erekbe jutnak. Az immunrendszer tovább gyengül, és teret ad a betegségek, allergia és bőrproblémák kialakulásának. Tulajdonképpen egyes gombák természetes alkotói a bélflórának és a székletnek. Minden ember szervezetébe naponta kerülnek gombák a táplálékkal. Az viszont már nem normális, ha a gombák a bélben szaporodnak is, mert az betegségeket és kellemetlen tüneteket okozhat.

Miben lehetnek segítségünkre a probiotikumok?

  • Az elfogyasztott élelmiszerek gyors feldolgozásában.

  • A vitaminok és ásványi anyagok felszívódásában.

  • Az aminosavak és esszenciális zsírsavak termelésében.

  • Az érzékeny bélnyálkahártya védelmében.

  • A bélrendszer megtisztításában.

  • A szervezetünk és bőrünk egészségesen tartásában.

WEBBeteg.hu logó Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztőrendszeri problémák - Az...

Átélték már, hogy vizsga vagy állásinterjú előtt alig megy le néhány falat reggelire? Vagy amikor nehéz kilépni a lakásból a hirtelen támadó...

Néhány tipp a probiotikumok...

A probiotikumok jótékonyan segítik szervezetünk bélflórájának munkáját. Azonban, mint minden készítménynél (legyen az gyógyszer vagy...

Antibiotikumok mellékhatásai

Az antibiotikumoknak köszönhetően számos fertőző betegség vált könnyen kezelhetővé az elmúlt évszázadban, azonban mint minden gyógyszernek...

Probiotikumok és rost-kiegészítők

Ha Ön is gyomor-és bélrendszeri, vagy emésztési problémáktól, szorulástól szenved, bizonyára már gondolkodott a probiotikumok vagy...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.