• Várólisták szabályozásai

        Dr. Barcsai Tímea
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Barcsai Tímea

        A magyar egészségügyi ellátórendszer két altípusát különbözteti meg a várólistáknak, az intézményi várólistát és az országos várólistát. Mindkét listára egyedi azonosítóval azok a betegek kerülnek fel, akiknek a gyógyulás elősegítéséhez, vagy az életminőségük javulásához valamilyen orvosi beavatkozásra van szükségük.

        A intézményi várólista fogalmát az 1997. évi LXXXIII törvény 5/B § k) pontja adja meg. Vagyis az adott egészségügyi intézményben a vizsgálatok, beavatkozások, műtétek sorrendjét ez a lista határozza meg. Minden fekvőbeteg egészségügyi ellátást végző intézmény a várólista alapján látja el a betegeket.

        Hirdetés
        Intézményi várólista
        Az adott intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - műtétek, beavatkozások, vizsgálatok meghatározott sorrend szerinti elvégzése, illetve nagy értékű eszközök igénybevétele érdekében kerül kialakításra.

        Fekvőbeteg egészségügyi intézményekben is, minden egyes beavatkozás időpontját előre egyeztetik a beteggel, azaz az adott intézmény adott osztályára vonatkozó várólistára felveszi a beteget és a legközelebbi szabad időpontra feljegyzi a beteget a szükséges beavatkozás elvégése céljából. Azaz például egy mandulaműtét esetén is felkerül a beteg az adott intézmény Fül-Orr-Gégészeti Osztály műtéti várólistájára. Ez alól természetesen kivételt képeznek a sürgős illetve az életmentő beavatkozások.

        Országos várólistát a nagyobb beavatkozásokról vezetnek, melyek mind humán, mind technikai oldalról nagyobb kapacitási igénnyel rendelkeznek.
        Az országos várólista fogalmát az Egészségügyi törvény 215§-a tartalmazza. Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés javslatát felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

        A transzplantációs várólistára való felvételre az jogosult:

        a) aki biztosított,
        b) egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,
        c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét engedélyezte.

        A Transzplantációs várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat Központja (OVSZK) kezeli.

        Amennyiben a beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a gyógyulás érdekében valamilyen orvosi beavatkozásra van szükség, abban az esetben felveszi a beteget az intézményi (szükség esetén az országos) várólistára. A várólistára kerülés időpontjától eltérni kizárólag az ellátás szakmai indokoltsága, valamint az ellátás várható eredménye alapján lehet.

        Milyen jogosultságai vannak a betegnek?

        A beteg jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

        Családi és utónév

        Anyja neve

        Neme

        Születési év

        Lakóhely

        Társadalombiztosítási azonosító jel

        Az ellátásra való jogosultság sorrendje

        A várólista a legfontosabb személyazonosító adatokat tartalmazza a betegről.

        A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.
        A várólistán szereplő adatok közül egyedi azonosítón, valamint az ellátás igénybevételének várható időpontján és helyén túl közzé kell tenni a várólistán elfoglalt aktuális helyet, és a várólistára történő felkerülés időpontját is.

        A várólistán szereplő betegek külön jogszabály szerinti személyazonosító adatai nem nyilvánosak. (46/2006. XII. 27.) EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól.

        A várólista adatai - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv Országos Vérellátó Szolgálat Központ honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni.

        Szervriadó
        Ha transzplantációra alkalmas szerv adódik, az adott szerv transzplantációjához megfelelő beteg kiválasztása, ennek dokumentációja a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok alapján történik. A dokumentációt a beültetést végző orvos, a beavatkozást követő nyolc napon belül megküldi az illetékes Transzplantációs Bizottságnak...
        Tudjon meg többet a Transzplantációkról a WEBBetegen!

        Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapjáról (2010. szeptember 15-én a hatóság megszűnt. - a szerk.) a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.

        Az intézmények kötelezettségei

        2008. február 1-től valamennyi egészségügyi intézmény várólistájának interneten keresztül elérhetőnek kell lennie. Ezt a jogszabályi feltételt határidőre várhatóan az egészségügyi intézmények jelentős része tudja biztosítani a technikai háttér hiánya miatt.
         
        2007 április elsejét követően amennyiben az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatást intézményi várólista alapján végez, a várólistára ezt megelőzően felvett beteget a beteg választása alapján annak az egészségügyi szolgáltatónak kell átadni, amelyik

        a) az átadó szolgáltató által ellátott feladatot 2007. április elsejétől végzi, vagy
        b) az adott ellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg kötelezett.

        A beteg az első várólistára kerülés időpontjával kerül át az ellátásra kötelezett egészségügyi intézmény várólistájára. A beteget ebben az esetben az átadó egészségügyi intézmény tájékoztatja, hogy mely intézmény várólistájára került felvételre. Ilyen eljárással kapcsolatban az Egészségbiztosítási Felügyeletnél lehet panasszal élni.

        Kórházi várólisták
        Szeretné tudni, hogy Magyarországon lakóhelyéhez közeli kórházi intézményekben milyen hosszúak a várólisták? 
        Nézze meg a WEBBetegen az aktuális kórházi várólistákat!

        Abban az esetben, ha egy várandós asszony a terhesség ideje alatt az általa választott orvos egészségügyi intézményében a szülészeti ellátás megszűnik, abban az esetben a területileg illetékes egészségügyi intézményben kell a szülést levezetni, azzal, hogy a választott orvos vezeti azt le. Amennyiben az illetékes intézménynek nincs szerződése a választott orvossal, akkor az intézmény szabadfoglalkozású jogviszony keretében foglalkoztatja az orvost a szükséges időszakra.

        A várólistára való felkerülés időpontja szerinti sorrendtől való eltérés szakmai indokoltsága akkor állapítható meg, ha a várólistára felvett valamely beteg esetében sürgős szükség áll fenn, és ellátásának késedelme nagyobb kockázattal jár, mint a sorrend megváltoztatásának következtében hátrébb sorolandó betegeké.

        Ebben az esetben a beavatkozást végző szakorvos haladéktalanul intézkedik arról, hogy amennyiben a beteg a várólistán nem szerepel, arra szakmai indokoltság okán felkerüljön. A szakmai indokból történő felkerülés tényét a várólistán jelezni kell. Az ellátás - ebben az esetben - csak a várólistára történő felvétellel összefüggő intézkedés megtörténtével egy időben kezdhető meg.

        Várólisták sorrendjének felállítása

        A várólista-sorrendnek az ellátás várható eredménye alapján történő eltérése akkor lehetséges, ha a várólistára felvett beteg esetében:

        a) egyéb ellátás szükségességének felmerülte, vagy
        b) időleges állapotváltozás következett be.

        A sorrend csere nem járhat az érintett betegek számára a beavatkozástól várt eredmény számottevő csökkenésével. 45/2006. XII. 27. EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről.

        Sok szakrendelés és esetenként a háziorvos is lehetőséget biztosít a gyógyulni várók számára, hogy előre időpontot adnak a rendelés idejére és ebben az esetben a beteg jóval kevesebb időt tölt a váróban, mint aki időpont nélkül veszi igénybe az ellátást. Ez nem tekinthető törvényi értelemben vett várólistának.

        (Dr. Barcsai Tímea, jogász)

        Módosítva: 2008.06.26 11:42, Megjelenés: 2008.06.26 11:42
      • Cikkajánló

        Férfi meddőség

        Férfi meddőség

        Lőrincz-Erdélyi Krisztina

        Egy férfit is bánthat, ha a nemzőképességével probléma van.

        Rheumatoid arthritis

        Rheumatoid arthritis

        Dr. Zsuga Judit

        A rheumatoid arthritis a mozgásszervi betegségek egyik legsúlyosabb formája.

        Bűncselekmény-e a hálapénz elfogadása?

        Mennyire ismeri a magyar lakosság a büntetőjogot? Jobban ismeri-e annak évtizedek óta változatlan normáit, mint a szabályozási újdonságokat? Hogyan befolyásolja az iskolai végzettség vagy a médiafogyasztás a jogtudatot?

        A betegek gyakran nem tudják, mihez van joguk

        Hazánkban a betegjogi képviselők törvényben és jogszabályban meghatározott keretek között védik a betegek jogait, segítik őket azok megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselőkhöz bárki fordulhat panaszával, de különös tekintettel kell lenni azokra, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak.

        Várólisták - változás várható a rendszerben

        Jelenleg közel 80 ezren várakoznak valamilyen beavatkozásra, a leghosszabb időt, 1219 napot szürkehályog-műtétre. A várólisták rövidítését szolgáló, összesen ötmilliárd forintos "akciós műtétek" főként a gerinc- és csípőprotézis beültetésére már több mint hat hónapja várakozóknak kedveznének. Sokan nem tudják, Szentendrén egy hét alatt megvalósul a műtét.

        Dühítő várólisták: a korlátozás áll a háttérben

        Jobb esetben hónapokig, de gyakran fél évig is várni kell arra, hogy szakorvos elé kerüljön az ember. Mielőtt boncolgatnánk az okokat, tisztáznunk kell egy tényt: a spórolás miatt a rendelők számára korlátozva van, hogy egy hónapban hány beteget fogadhatnak. Ezért várakozunk mi.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.