A száj a test tükre - A fogászati problémák számos betegséggel állnak összefüggésben

Hogyan őrizhetjük meg sokáig fogainkat, jó egészségben? - tette fel a nem költőinek szánt kérdését dr. Bartha Károly (SE, Konzerváló Fogászati Klinika) az Egyetem szervezte tájékoztató sorozat egyik márciusi online előadásán. A szakorvos azt fejtegette, hogy a fogászat milyen sokat tehet a szervezet általános egészségének megőrzéséért.

Régen úgy tartották, az a jó fogorvos, aki egészen a fogvesztésükig elkíséri betegeit. Ma, a megváltozott szemléletnek megfelelően, azt tartjuk jó fogorvosnak, aki mindent megtesz páciensei fogainak megtartásáért. Ha lehet, ne, vagy csak minimális fogvesztésre kerüljön sor idős korukra – magyarázza a preventív fogászatot oktató klinikai szakorvos.

A jó fogazat nem (csak) esztétikai kérdés

A jó megjelenés, jó közérzet, az általános egészségi állapot biztosítéka is egyben. A megfelelő állapotú, helyzetű fogak szükségesek az emésztési gondokat elkerülő jó harapáshoz-rágáshoz, de – és ez kevéssé ismert –, nélkülük a jó hangképzés sem képzelhető el.

Az állkapcsok szerepe nem merül ki a fogak rögzítésében, kellően jó helyzetük alapvetően fontos az „arcmagasság” megtartásában. Ami annyit jelent, ha hiányoznak a fogak, megváltozik az arcforma, elvész harmonikus megjelenése.

A fogak gondozása nem csak a fogszuvasodás (caries) ellátásából áll, szemben azzal, amit sokan gondolnak, és ezért nem is csak a fogorvosra tartozó probléma. Sok éve ismert a sok helyen lezajlott intenzív kutatás eredménye, miszerint a rossz szájhigiénének népegészségügyi jelentőségű a következménye. Másodlagos gyulladást okozva ugyanis, szoros kapcsolatban állhat többféle betegséggel. Megemeli például a stroke előfordulását, a tüdőgyulladás, koraszülés, infarktus és az egyéb keringési kórok esetszámát.

• A koraszülés gyakorisága hazánkban 9% körüli (2016) – szakemberek feltevése szerint ebben ludas lehet az elhanyagolt „szájegészség” is. Ha az anya fogágyán 4 mm-nél mélyebb tasak van, megnő a baba idő előtti világrajövetelének kockázata – amerikai adatok szerint akár a hétszeresére – a jó fogazatú, egészséges szájhigiénével rendelkező anyák javára ilyen szignifikáns a különbség.
• A szájüregi patogének, egy-egy mély légvétellel a tüdőben mélyre kerülve, aspirációs tüdőgyulladást idézhetnek elő. Az úgynevezett ellenőrzött fogmosás a megbetegedés rizikóját a felére csökkenti.
• Német adatok a stroke 2,8-szeres, az infarktus 1,9-szeres többletét mutatják. Sőt, ki hinné, az Alzheimer-kór előfordulása is kétszer nagyobb rossz szájegészség esetén.
• Kutatási eredmények mutatják, hogy az évi kétszeri megelőző parodontális kezelés csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség miatti kórházi kezelések számát. A hatás oda-vissza érvényesül – ha a megfelelő kezeléssel jól kézben tartott a diabétesz, javulnak a cukorbetegséghez társuló fogászati szövődmények is.

Ezen igazolt tények ismertetése ellenére, a diabetológusok érdeklődő együttműködését nem sikerült felkelteni – panaszolja dr. Bartha. A fogorvosok azt kérték, hogy a cukorbetegeknek szóló iránymutatásba foglalják bele a száj- és fogágy-betegségek szakmai kollégiumának azt a kiegészítését, ami az említett összefüggésről szól. Ám a magyarázó okfejtésük helyett csak annyi került a szövegbe, hogy a cukorbeteg is járjon fogorvoshoz. Ezt kevésnek találja, mert érdemes lenne mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy a maga eszközeivel a fogorvos is segítheti akár a diabetológiai ellátást is. Bővebben Fogápolás és cukorbetegség

A fogászat helye az orvostudományban

„A legjobb gazdasági befektetés a lakosság egészségi állapotára fordított összeg” – idézi dr. Bartha Károly az Európai Bizottság (2006-os) megállapítását, és hozzáteszi: a másik terület az oktatás, s ennek részeként, az egészségtudatosságra való nevelés, ahol a leginkább kifizetődik, mert biztosan megtérül ez a befektetés.

A lakosságnak legyen a pontos ismerete mellett szándéka is – akarjon tenni saját egészségéért. A „szolgáltatói” ágon pedig legyen szakmailag korrekt fogászati ellátás, amelyben minden beavatkozás egyben prevenció is. Ezért tanítják hallgatóiknak a klinikán, hogy érkezzen bármilyen panasszal a beteg, az első beavatkozás legyen a fogkő eltávolítása. Az oktatás arra is szolgál, hogy ne forduljon elő az, ami az illusztrációnak mutatott röntgenfelvételen látszik: egy rosszul fölhelyezett fémkorona, elálló szélű tömés. Ilyenkor károsodik a fog, s gyakran a rossz tömés miatt jön létre gyulladás – mondja a docens, és megismétli: mivel a rossz fogazat az általános egészségre is kihat, a dentális oktatásban is cél hangsúlyozni a kulturált, helyes életmód fontosságát. Ezzel lehet rábírni a pácienst, hogy az életminőség javítását saját erőből is megpróbálja elérni. Hogy testét, benne fogazatát is jobban óvja, mint például az autóját.

Életmódbetegségnek is nevezhető a rossz fogazat

Sokan egészségtelenül táplálkoznak, még többen dohányoznak, túl sok alkoholt fogyasztanak – s ennek nyomán jön a fogszuvasodás, a fogágy-betegség, a szájüregi rák, ami a 10 leggyakoribb daganat között van. Talán meglepő adat, hogy a világon előforduló leggyakoribb felnőttkori betegségek sorában 6. a kezeletlen szuvas fog. Globálisan az emberek 90%-ának van (volt 2009-ben) fogászati betegsége, 5-20%-át érinti súlyos fogágy-betegség.

Törődjünk fogainkkal, a száj egészségével – hogy megváltozzon a hazai állapot, ami a nemzetközi összehasonlításban lesújtó. Egy svéd vagy német átlagnyugdíjasnál elvétve látni foghiányt. Ezzel szemben, az átlag magyar idős embert nézve, elvétve találni teljes fogazatú egyént. Pedig, a megtartott – vagy legalább időben pótolt – fogazat segítségével jobb életminőséget lehet elérni.

Fontos tanácsok

• Tények és tévhitek a fogszuvasodásról
• Hogyan mossunk fogat? A fogmosás helyes technikája
• Várandósság és fogápolás

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró