Hirdetés
      • Foghúzás után duzzanat, változóan sötét foltok az arcon

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Milyen külső elváltozások jelenhetnek meg a fogeltávolításon átesett páciens arcán? Mi szabja meg, hogy a szövetned, azaz a sérült hajszálerekből kilépő anyag hol szivárog le, hol gyűlik össze, mekkora duzzanatot és/vagy - riasztó módon hullafoltokra emlékeztető - milyen elszíneződéseket idéz elő? A felső állkapocsból való húzás után, miért jóval lejjebb, az állcsúcs, sőt a nyak irányában kerülőt megtéve mutatja a távozás útját a vér?

        A fenti kérdésekkel – alapvetően a szervezet általános fiziológiai működését próbálva jobban megérteni – ismerős fogorvoshoz, belgyógyászhoz és fül-orr-gégész szakorvoshoz fordultam magyarázatért.

        - Mi a szövetnedvek áramlásának mechanizmusa? Van-e szerepe a gravitációnak, és adott esetben mi folyhatott ki, például esetemben, amikor is az eltávolított fog helyén maradó nagyméretű sebből a szájüreg felé szinte semmi nem távozott. Mi a folyamat menete, hogy szinte teniszlabda méretű duzzanat keletkezett a bal arcfélen néhány perccel az egyik őrlőfog kihúzása után?

        Foghúzásnál kisebb erek, kapillárisok is sérülnek – a vér kilép az érpályából (a vörösvértestek is!), és itt, a szövetek között, tisztán a gravitáció hatására mozog, tudtam meg dr. Votisky Pétertől. (A vér-, valamint a nyirokkeringés kórtanával az angiológus foglalkozik, területe a belgyógyászatból vált önálló szakággá – tette hozzá.) A bőr alatt – a különböző bőnyék, fasciák által megszabott pályán – a bőralatti kötőszövetben helyet keresve vezet a vér útja. A kihúzás után azért nem a száj felé vérzik a fog helye, mert ott a véralvadék elzárja az utat – a szervezeten belül azonban szerencsére és egészséges viszonyok között nem alvad meg a vér. (A véralvadás egy másik nagy belgyógyászati szubspecialitás: a hematológia területe.)

        Hirdetés

        - Ami a sérült kapillárisokból kijön, az mind vér, nem keveredik hozzá semmi egyéb szövetnedv? Az ödéma méretével arányosan képződik a kék-lila-szinte fekete elszíneződés?

        A sérült erekből természetesen kiléphet nyirok is, de ennek a szín tekintetében nincs semmi jelentősége. Az elszíneződés amiatt jelenik meg, hogy a „kiömlött” vér összetevőit a szervezet (fehérvérsejtek segítségével) eltakarítja, és a hemoglobin bomlása során a vörösből kék-zöld-fekete-sárga lesz.

        A színek láttán nem ritka, hogy fölmerül olykor a „hullafoltos” megfogalmazás. Itt érdemes szót ejteni arról, mi más az élő szervezetben, illetve mi zajlik a halál után – folytatja a nekem, a laikusnak szóló magyarázatot Votisky doktor. A vér (az erythrocytákkal együtt) állandóan kilép az erekből. A vér pályája: szív – nagyerek – kiserek – kapillárisok – a szövetek közötti tér (ez az érpályán kívüli terület), a féligáteresztő membránokon át itt történik meg a tápanyagok, az oxigén (azaz a folyadékok, fehérjék, gázok) leadása a sejteknek.

        Hogy pontosabban értsem az orvos magyarázatát, netes leírást is keresek. Azt olvasom, hogy az interstitium szövetközti folyadékkal telt tér. Ebben a szövetközti térben (intersticiális tér), egyszerűen fogalmazva oda-visszaáramlás zajlik, a szövetközti folyadékot a nyirokkapillárisok gyűjtik össze és vezetik el az egyre nagyobb nyirokerekbe, amelyek a fő nyiroktörzsekbe szedődnek össze, a nyirokerek összessége a nyirokérhálózat. A fő nyiroktörzsek a vénás keringéshez vezetik a szövetnedvet, ami így végül ismét a szívbe jut vissza. A folyamat mozgatója a szív, illetve bizonyos részben az izommozgások (például utalhatunk a lábszár izmainak szerepére a vénás vér továbbításában). Ha tehát a szív (és az izommozgások) leállnak, a folyadékok mozgását tisztán a mechanika (gravitáció) irányítja. Mivel a halál után a vér még hosszú ideig folyékony állapotú marad, ennek mozgását is a gravitáció vezeti, ehhez társul a halál okozta oxigénhiány miatti szöveti károsodás. Mint korábban is utaltunk rá, a bőr elszíneződése amiatt jelenik meg, hogy a „kiömlött” vér összetevőit a szervezet (fehérvérsejtek segítségével) eltakarítja. A hemoglobin bomlása során vörösből sárga-kék-zöld-fekete lesz, és a nem élő szervezetben már nem működik a „visszasápadás” folyamata.

        - Foghúzás után, miért mondja az egyik orvos, hogy 20 percig harapja a páciens a gézt, a másik miért javasol 1 órát – van erre valamiféle általános szabály, protokoll?

        A véralvadást a hajszálerek (kapillárisok) összenyomása, illetve a képződő vérröggel való érintkezés felgyorsítja, ezért kell ráharapni a gézre – magyarázza dr. Matuscsák Tamás. Az alvadás egyénileg igen változó, ahogyan minden egyes foghúzás is anatómiai okokból eltérő, ezért lehet ez a szórás. Bár e harapó nyomás javallata fogorvosi tapasztalatok szerint inkább 5-15 perc közé tehető, e fölött már csak extrém esetben volna rá szükség. Akkor viszont inkább véralvadás-segítőt kell adni és/vagy varratokkal kell bezárni a fog helyén maradó sebet.

        - Az alsó vagy a felső álkapocsból való fogeltávolítás után képződik nagyobb ödéma, vagy a duzzanat jelensége teljesen egyéni hajlam kérdése? A dudor méretével arányosan képződik a bőr elszíneződése? Egyértelmű, hogy az egyik kockázatosabb eltávolítás, mint a másik? Miért?

        Az ödéma nem a húzás eredménye, nem annak következménye. Legtöbbször azért keletkezik, mert az érzéstelenítésnél eret talál a tű – véli a fogorvos. A felső húzás általában sokkal egyszerűbb művelet, mivel a csont összehasonlíthatatlanul vékonyabb ott. Ugyanakkor éppen ezért itt – főleg őrlőfogak húzásakor – tekinthető nagyobbnak a kockázat, mert megnyílhat az arcüreg. Ezért szoktuk arra kérni a páciensünket a beavatkozás végeztével, hogy befogott orrába próbálja fújni a levegőt. Ha megnyílt volna az arcüreg, az orvos hallaná a levegő szelelését, a sebnél pedig buborékképződés volna tapasztalható. Amúgy viszont megvan az egyetértés, hogy a kockázatok egyénileg is nagyon eltérőek lehetnek. Szinte bárkinél megsérülhet az idegcsatorna, és bármelyik ponton, bárhol beletörhet a gyökér csúcsa az állkapocsba, ami pedig szájsebészeti műtétet von maga után. Szoktuk tanácsolni, hogy húzás után 2-3 napig kerülendő a nehéz fizikai munka, a hajolgatás, a sportolás, testedzés. Ez fokozottan érvényes, ha a fogat a felső állcsontból távolítottuk el, ugyanis az arcüreg itt nagyon közel van, s ha megnyílt, aztán pedig könnyen felülfertőződhet.

        - A foghúzások hány százaléka esetén szokott lenni komplikáció?

        Erre nézve nincsenek statisztikai adatok, és természetesen előre nem is sejthető, kinél mi adódhat. Megfigyelés, tapasztalatok alapján a fogorvosok szerint minden tizedik páciensnél fordulhat elő nem várt, pontosabban nem kívánt melléktünet, esetleg szövődmény.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Foghúzás után - A fogorvos tanácsai

        - Miért van az, hogy a klasszikus „fogorvosok” egyre kevésbé vállalkoznak húzásra, és inkább szájsebészhez küldik, szájsebészetre irányítják az érintett pácienst?

        Általános tapasztalat a rendelőkben, hogy egyes betegek igen támadóan lépnek fel (panaszt, feljelentést fogalmaznak meg) még akkor is, ha orvosi szempontból teljesen normálisan folyt le az adott beavatkozás folyamata. Másrészről egy foghúzásért csak jóval kevesebbet lehet kérni a magánrendelőkben, miközben egyes esetekben sokáig is tarthat az ellátás, akár addig, amennyi idő alatt egy implantátumot is be lehet tenni, ami nagyságrenddel többet hozhat a praxis számára. És végül, bármilyen furcsán hangozzék is, sok fogorvos „nem szereti” (nehezen viseli el) a vér látványát. És ha hosszabb időn át nem gyakorolja a húzást, lassanként elbizonytalanodhat.

        - Mégis végeznek húzást az „egyszerű” (átlagos) fogorvosi rendelőben is, ezért nem túlzó elvárás, hogy az orvos rutinszerűen készítse fel a húzásra „ítélt” páciensét, mi a teendője. Meg is szokták tenni. Miért nem javasolják például a tej, tejtermék fogyasztását a foghúzás után legalább 3 napon át? (Egyes orvosok akár tíz napra tanácsolják a tejkerülést.)

        A szájüregben – egyéb mikrobák mellett – anaerob baktériumok, elsősorban Laktobacillusok is élnek. Ezek legkedveltebb táptalaja a tej, azt lebontva savat termelnek, ami pedig feloldhatja a vérrögöt, ezáltal lassíthatja a gyógyulást. Ami ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy így út (fertőzési kapu) nyílhat a káros baktériumok előtt. Márpedig ha a vérkeringésbe kerülnek, súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A növényi (mandula, szója, zab stb.) eredetű tejjel a Laktobacillus nem képes ugyanezt a folyamatot előidézni. A tej illúzióját keltő (tejszerű) növényi ital ugyanis nem tartalmaz tejszerű alkotót (úgymint laktózt, azaz tejcukrot, illetve tejfehérjét), benne fruktóz található.

        - Jól értelmezhető az apró magvakat tartalmazó ételtől való eltiltás, gondolom azért, hogy ne irritálja a sebet, ne bújjon meg benne. De az alkoholfogyasztás tilalmát mi indokolja?

        Az alkohol értágító hatású, ráadásul valamelyest képes is oldani a vérrögöt, ezért szintén hátráltathatja a sebgyógyulás folyamatát. Célszerű még azt is tudni, hogy a dohányzó a foghúzás után legalább egy órán át ne gyújtson rá, ez a káros szenvedély is lassítja a seb regenerálódását. Praktikus tanács, hogy a zsibbadás elmúlása után még egy jó ideig a másik oldalt használjuk, de ott se rágjunk olyan kemény állagú ételt, aminek kisebb darabkái is sérthetik a sebfelületet. A fogmosást viszont már az első napon se hanyagoljuk el. A foghúzás helyével szomszédos fogakat azonban óvatosabban kell tisztítani, semmiképpen sem dörzsölve, főleg nem a seb környékét. A szájvizes öblögetést, a szájzuhany használatát 2-3 napig is kerülni kell.

        Olvasson tovább! Mi a teendő szájsebészeti műtétek után?

        Forrás: WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró
        Orvos szakértő: Dr. Hodossy-Virágh Andor, 

        Legutóbb frissült: 2018.11.16 09:36
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Foghúzás után - A fogorvos tanácsai

        Foghúzás után, amikor - valljuk be - fájdalmat okoznak, az ember alig várja, hogy kívül legyen az ajtón. Egyes orvosoknál a kezünkbe nyomnak egy cetlit, amin a legfontosabbak rajta vannak, de mi van, ha nem voltunk ilyen szerencsések?

        Mit szabad és mit nem foghúzás után?

        Szeretném tudni, hogy véséssel és varrással együtt járó foghúzást követően mi a teendő? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Foghúzás utáni teendők

        Egy egyszerű foghúzás után a panaszoknak két nap múlva enyhülniük kell. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez valóban így legyen, és hogy felgyorsítsuk a gyógyulási folyamatot?

        Mi a teendő foghúzás után?

        Mindenki tudja, hogy a seb szívogatása vérzést okozhat és lassítja a gyógyulási folyamatot. Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy az indokolatlanul gyakori öblögetésnek is ugyanez a hatása. Mire kell még odafigyelnie, hogy segítheti a sebgyógyulást?

        Edzés bölcsességfog eltávolítása után

        A bölcsességfog általában 17 és 21 éves kor között jelenik meg. Zavarhatják a különben egészséges szájat, zsúfoltságot és más kellemetlen tüneteket (pl. fejfájás) okozva. Ezekben az esetekben az eltávolításuk javasolt, még mielőtt teljesen kinőnének.

        Foghúzás után is erős fájdalmaim vannak. Mit tehetek? Az orvos válaszol

        Eltávolították a jobb felső 5-ös gyökérkezelt fogam, mert nagyon fájt. Azóta eltelt lassan három hét és a fájdalom nem szűnik, hanem fokozódik. Kérem, írja meg, mit tegyek! Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.