• A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzések

        Szerző: WEBBeteg - ÁNTSZ

        A betegségek kórokozója: a flaviviridae családba tartozó nyugat-nílusi vírus, melyet 1937-ben Uganda West Nile tartományában megbetegedett személy véréből izoláltak először.

        A vírus Afrika, Európa, a Közel-kelet, Nyugat- és Közép-Ázsia, Óceánia, és legutóbb Észak-Amerika egyes területein honos - áll az ÁNTSZ tájékoztatójában. Hazánkban mindkét, jelenleg számontartott genetikai vonalba tartozó ? súlyosabb, illetve kevésbé súlyos megbetegedéseket okozó ? vírus megtalálható.

        Hirdetés

         Romániában súlyos járvány volt


        A vírus 1996-97-ben Romániában bukkant fel súlyos járványt okozva. A járvány során közel 1 millió ember fertőződött és a regisztrált 500 meningoencephalitis halálozási aránya 10 százalék volt. Az Egyesült Államokban 2002-ben több mint 3000 humán fertőzést jelentettek 8,4 százalékos halálozással, a halál oka itt is meningoencephalitis volt.

        Az ÁNTSZ szerint az 1999-ben Magyarországon gyűjtött vérminták vizsgálata során 5312 vizsgált személy közül 30 fő (0,56 százalék) esetében volt igazolható a nyugat-nílusi vírus által okozott fertőzés átvészeltsége.

        A legnagyobb számban az alföldi megyékben élők között diagnosztizáltak átvészeltséget (Pest-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Hajdú-Bihar-, Bács-Kiskun-, Csongrád- és Békés megye). A vírus Magyarországon időről-időre előfordul, és az utóbbi években át is telel.

        A nemzeti referencia-laboratórium 2003-2007 között évente átlagosan hat betegnél igazolta a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét gyulladásos idegrendszeri megbetegedésekben. 

        Fertőzési-, terjedési mód, lappangási idő

        A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzések
        A nyugat-nílusi vírus

        A fertőzés forrása: elsődleges gazdák a vadmadarak, emlősök (lovak, macskák, ember) csak véletlenszerűen kerülnek a fertőzési láncba.

        Az erdei ciklusban az ornithophil csípőszúnyogfajok (Culicidae) a kórokozó vektorai, a városi ciklusban pedig a háziasított madarakról, más háziállatokról a madár- és embervért egyaránt kedvelő szúnyogfajok viszik át a fertőzést az emberre. Emellett a transzplacentáris, illetve az anyatej által történőátvitel, valamint a vér-, szövet- és szervdonációk révén jut át a fertőzött emberről a fogékony személyre a kórokozó.

        A betegség lappangási ideje a láz a fertőződéstől számított 2 ? 14 nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek kezdetéig három hét telhet el, a lappangási idő immunkárosodott személyek esetében hosszabb is lehet.

        A betegség tünetei, lefolyása

        A fertőzött személyek körülbelül 80 százaléka tünetmentes marad. A tünetekkel járó megbetegedések többsége esetén csupán láz (fejfájás, izom-izületi fájdalmak, ritkán émelygés, hányás, hasmenés, köhögés, torokfájás, alkalmanként kötőhártyagyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyermekeknél különböző kiütések: maculopapulosus, illetve roseola) jelentkezik.

        Az Amerikai Egyesült Államokból származó adatok szerint a ritka idegrendszeri tünetekkel járó esetek harmadában/negyedében meningitis, a kétharmadában/ háromnegyedében encephalitis tünetegyüttes a jellemző.

        A megbetegedés 1-2 hét alatt lezajlik, ritka szövődményként hepatitis (-A, -B, -C), hasnyálmirigy-gyulladás és szívgyulladás jelentkezhet. Több száz vírusfertőzött személy közül egyben alakul ki a meningitis vagy encephalitis. A Magyarországon eddig azonosított nyugat-nílusi vírus által előidézett idegrendszeri megbetegedések közül egy sem végződött halállal.

        A súlyosabb kimenetelnek a gyermekek, 50 év felettiek és valamely alapbetegségben szenvedők esetében nagyobb a kockázata. Kóroki terápia jelenleg nem áll rendelkezésre.

        (WEBBeteg - forrás: ÁNTSZ)

        Módosítva: 2008.11.13 09:10, Megjelenés: 2008.11.13 09:10
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését

        Szalmonellafertőzés okozta a hajdúsámsoni gyerekek tömeges megbetegedését - közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtófőnöke.

        Már 60 gyereket kezelnek szalmonella gyanúval Debrecenben

        Tovább nőtt a szalmonella gyanús gyerekek száma Debrecenben, a hét közepén történt megbetegedések során a Debreceni Egyetemre (DE) eddig összesen 60 gyermeket - a klinikai központ gyermekgyógyászati klinikájára 46, a Kenézy Gyula egyetemi kórházba 14 gyereket - vettek fel, ezzel mostanra kapacitásaik telítődtek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.