Miként befolyásolhatja az elhízás a koronavírus okozta COVID-19 megbetegedés kockázatát?

Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A szakértők évek óta figyelmeztetik társadalmunkat, hogy nem teszünk eleget annak érdekében, hogy egy fertőző megbetegedés okozta világjárványra felkészüljünk. Idén, a koronavírus okozta COVID-19-pandémia következtében láthatjuk, mi történhet. Ugyanakkor a szakértők évek óta arra is figyelmeztetnek, hogy nem vesszük komolyan az egyre jobban, szinte járványszerűen terjedő elhízást sem.

A legutóbb közzétett adatok szerint az elhízás kockázatot jelenthet a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okozta fertőzések rosszabb kimenetelét illetően.

Hasonlóan a koronavírus okozta COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos információ jelentős részéhez, az elhízással való kapcsolatát illetően is csak előzetes információ áll rendelkezésre. A ’COVID-NET’ elnevezésű hálózat nyomon követi azokat a betegeket, akik laboratóriumban igazolt COVID-19 megbetegedéssel kerültek felvételre 14 USA állam 99 megyéjének kórházaiba. Ez messze nem az összes COVID-19 megbetegedéshez kapcsolódó kórházi ápolásra vonatkozó adatot jelenti, de elegendő ahhoz, hogy bepillantást adjon arról, hogy mi is történik.

Március 1. és március 30. között a ’COVID-NET’ nyilvántartásában szereplő betegek közel fele (48,3%) elhízott volt. Figyelembe véve, hogy ez a szám magasabb, mint a teljes népességre vonatkoztatott elhízási arány, feltételezhető, hogy az elhízottak nagyobb valószínűséggel szorulhatnak kórházi kezelésre. Ha valaki kórházi kezelésre szorul, az azt jelenti, hogy a COVID-19 megbetegedés súlyosabb lefolyásával kell megbirkóznia, mint annak, aki nem szorul kórházi ellátásra. Egyébként az elhízás volt a leggyakrabban előforduló krónikus betegség a 18-64 éves COVID-19 betegek körében.

Az április elején az ’Obesity’ szakfolyóiratban közzétett vizsgálatban részt vevő 124 fő COVID-19 megbetegedésben szenvedő és a franciaországi ’CHU Lille’ egészségügyi központban kezelt beteg 47,6%-a volt elhízott, azaz a testtömegindexe (BMI) nagyobb volt, mint 30 kg/m2, és 28,2%-uk volt súlyosan elhízott, azaz a testtömegindexük (BMI) meghaladta a 35 kg/m2 értéket. A betegek többsége (68,6%) és a súlyosan elhízott betegek 85,7%-a lélegeztetőgépre került. Valójában azok a betegek, akik BMI értéke meghaladta a 35 kg/m2 értéket, 7,36-szor nagyobb valószínűséggel kerültek lélegeztetőgépre szemben azokkal, akiknek a BMI értéke 25 kg/m2 alatti volt.

Tudományos kutatások már utaltak rá, hogy az elhízott személyek hajlamosak arra, hogy adott fertőzések súlyosabb formában jelentkezzenek náluk, ahogy arról az ’International Journal of Obesity’ szakfolyóiratban közzétett cikkben is beszámoltak. Például a 2009-es H1N1 influenzajárvány idején úgy tűnt, hogy az elhízott személyek rosszabb állapotba kerültek.

Miért és hogyan növeli az elhízás a kockázatot?

Az elhízás egy olyan betegség, amely a szervezet számos különböző részét komplex módon érinti. Vegyük például a tüdőt. Az elhízás hátrányosan befolyásolhatja a tüdő működését, így viszont potenciálisan még sebezhetőbbé tesz nemcsak a fertőzéssel szemben, hanem a fertőzés kimenetele is kedvezőtlenebb lehet. Egy, a ’Journal of Applied Physiology’ és egy, a ’Chest’ szakfolyóiratokban publikált kutatás alapján az elhízás korlátozhatja a tüdő tágulását és ezáltal a belélegezhető levegő mennyiségét. A belélegezhető levegő mennyiségének csökkenése eltéréseket generálhat abban, hogy a tüdő mely részeibe jut levegő és hogy ennek követeztében hová áramlik oxigéndús vér a tüdőből. Ez még jobban megnehezítheti, hogy a tüdő oxigént juttasson a szervekbe.

Az elhízás hatása nem kizárólag a tüdő korlátozottabb működését érinti. Az elhízás hatással lehet például az immunrendszerre, a szervezet védekező rendszerére, ami megpróbálja távol tartani a betolakodókat. Például hatással lehet arra, hogy a makrofágok – sejtek, amelyek arra hivatottak, hogy bekebelezzék többek között a vírusokat (de baktériumokat, sejttöremeléket, ráksejteket stb. is) – mennyire jól képesek ellátni a feladatukat és ezáltal megtalálni és elfogni a betolakodó kórokozókat. Ezenkívül az elhízás végeredményben megzavarhatja számos olyan kémiai anyag (citokinek) működését, amik az immunválasz eredményeként jöttek létre és amelyek az immunválaszt szabályozzák. Ez a zavar tulajdonképpen még több gyulladást eredményez a tüdőben és a tüdő felé levegőt szállító légutakban.

És ez csupán néhány lehetséges módja annak, hogyan befolyásolhatja az immunrendszerünket az elhízás.

Olvasson tovább!

WEBBeteg
Forrás: F. Zs., fordító; How Can Obesity Affect Your COVID-19 Coronavirus Risk? Here Are Some Possibilities (forbes.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Országos tisztifőorvos: csak a...

Mindaddig nem fognak javulni a járványügyi adatok, amíg kellő számú ember meg nem kapja a védőoltást - mondta az országos tisztifőorvos a...

Gyakori kérdések-válaszok a...

2020. december 26-án megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-vakcina. Ezzel a...

Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a...

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Az egészséges fiatalnál is hetekbe...

A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.