Hogyan terjedt el az Ebola-járvány 2014-ben?

2014. március 23-án a Guineai Egészségügyi Minisztérium magas lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással, valamint magas halálozási rátával (59 százalék) járó járványkitörésről értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Az első jelentés 49 érintett személyről szólt.

A betegek mintáinak mintegy felét a Lyoni Pasteur Intézetben vizsgálták. A minták Ebola vírus PCR pozitívnak bizonyultak (Zaїre ebolavirus). Március 30-ra már a szomszédos Libéria területéről is jelentettek eseteket, májusban pedig Sierra Leonéban is megjelent a betegség. Április végén úgy tűnt, hogy kissé lassul a járvány terjedése, mivel Libéria nem jelentett újabb megbetegedéseket, Guineában pedig kilencre csökkent az új esetek száma, azonban Sierra Leone május 24-n bejelentette az első bizonyított esetet, az előző két országban pedig ismét megszaporodtak a megbetegedések.  

Június 18-ra a járvány a valaha dokumentált legnagyobb Ebola járvánnyá vált, összesen 528 beteggel, akik közül 337-en meghaltak. A jelen kitörés számos szempontból járványtörténelmet írt, ez az első Ebola járvány Nyugat-Afrikában, amely fővárost is érint (az első érintett Conakry, Guinea volt).

Ebola Vírus Betegség (EVD)- Nyugat-Afrikai járvány 2014

Epidemiológusok által retrospektív módon végzett felderítések alapján az első eset egy hölgy lehetett, még 2013 decemberében, aki Guineában egy piacra ment, majd már betegen visszatért az észak Libériával szomszédos szülőfalujába. A nő vérzéses lázban elhunyt, de addigra az őt ápoló testvére is megfertőződött az Ebola vírussal. A testvér félelmében, hogy ő is meghalhat még látni szerette volna férjét, aki Libéria másik végében dolgozott egy kaucsuktermelő ültetvényen. Monroviában beszállt egy iránytaxiba (az itt megfertőzött öt másik ember később elhunyt a fertőzés következtében ugyanitt), majd egy fiatal férfi vitte el motorbiciklivel az ültetvényre. Természetesen nem sikerült minden megbetegedést ehhez az esethez kötni, azonban úgy tűnik ez lehetett a kiindulási fókusz.

Ebola gyanú esetén az eseteket három csoportba lehet sorolni:

1.: gyanús esetek (élő, vagy meghalt személy lázzal és minimum három további a betegségre utaló tünettel, avagy láz és anamnesztikus adat arról, hogy az illető vérzéses lázban elhunyt személlyel és/vagy állattal volt kapcsolatban)

2.: valószínű esetek (megegyezik a gyanús eset definíciójával ÉS bizonyított epidemiológiai kapcsolat áll fenn egy gyanús vagy bizonyított esettel)

3.: bizonyított eset (gyanús vagy valószínű eset, laboratóriumi módszerekkel bizonyított betegséggel)

A WHO (World Health Organization) legfrissebb, 2014. augusztus 22-ei jelentése alapján, eddig összesen 2615 esetet (gyanús, valószínű és bizonyított esetet együtt) regisztráltak, melyből 1427 halálos kimenetelű volt.  A járvány négy országot érint (összes eset/halálozás): Guinea (543/394), Libéria (834/466), Nigéria (15/4) és Sierra Leone (848/365).

Komoly kihívást jelent a járvány megfékezésében a viszonylag széles földrajzi kiterjedés, az ottani egészségügyi hálózat szerény lehetőségei, a helyi közösségek ellenállása és bizalmatlansága. Guineában, Libériában és Sierra Leonéban karatén zónákat hoztak létre (melyek területén kb. 1 millió ember él), Libéria és Sierra Leone közegészségügyi vészhelyzetet és szükségállapotot hirdetett, a karatén biztosítása érdekében a hadsereget is bevetette, Libéria emellett bezáratta az iskolákat és a kormányhivatalok egy részét. Nigériában a halottak elszállítását tiltották be az ország egész területén. A WHO az adott országokba irányuló elhalasztható utazásokat nem javasolja és szervezetten segíti az egyes országok intézkedéseit. A helyzetet súlyosbítja, hogy sem ismert gyógymód, sem hatásos vakcina nem áll rendelkezésre az Eboval vírusával szemben.

(DRportal.hu; Dr. Vad Eszter infektológus, Forrás: www.medscape.com, www.who.int)