Hirdetés
      • Krónikus fejfájás? A háttérben gerincproblémák is állhatnak!

        Feövenyessy Krisztina
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Kevesen tudják, hogy a krónikus fejfájás, szédülés, fülzúgás hátterében igen gyakran a nyaki gerincszakasz elváltozása, az ún. előrehelyezett fejtartás (EFT) áll. Az érintettek többnyire éveken át keresik a probléma forrását és a megoldást, járkálnak rendelőről rendelőre, s bár minden leletük negatív, a fájdalom makacsul kitart és ellehetetleníti mindennapjaikat.

        Felmérések szerint minden tízedik felnőtt küzd rendszeres nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet fejfájás, szédülés is kísérhet; a legtöbb betegnek ugyanakkor fogalma sincs arról, hogy nem muszáj belenyugodni a fájdalomba, hisz a megfelelő terápiával akár jelentős javulás is elérhető.

        Hogyan alakul ki az előrehelyezett fejtartás?

        Az EFT jellemzően a helytelen testtartás (ülőmunka, rendszeres és hosszas autóvezetés, ágyban fekve tévézés, olvasás stb.) következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy e pozíciókban fejünket jelentősen előretoljuk, így a nyaki gerinc vonala megtörik, vállaink előreesnek, hátunk pedig C-alakban meggörbül.

        Önnek ajánljuk Egész nap az irodában ül? Ezt tanácsolja a dietetikus

        Hirdetés

        Ha rendszeresen napi több órát töltünk e helytelen pozíciók valamelyikében, testünk hamarosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A nyak és a vállöv izomegyensúlya megbomlik: a fej előretolása miatt a nyak elülső részének izmai megnyúlnak, a hátsó rész izmai pedig berövidülnek, a vállak előreesése miatt ugyanakkor a mellizmok rövidülnek és a lapockák közti izmok nyúlnak meg. Ezt a jelenséget hívjuk felső keresztezett szindrómának.

          Előrehelyezett fejtartás  

        Az eredmény az előrehelyezett fejtartás állandósulása, melynek kísérőjelensége a nyak- és vállmerevség, rendszeres fejfájások, szédülés, fülzúgás, esetenként kisebb-nagyobb méretű „banyapúp” kialakulása, sőt, az előrehelyezett fejtartás porckopás, meszesedés, porckorongsérv kialakulásához is vezethet. A panaszok jelentkezése és erőssége nem mindig egyenesen arányos az elváltozás mértékével. Gyakran a kisebb fokú, alig látható EFT nagyobb fájdalmakat és több panaszt okoz, mint a már igen feltűnő deformitás.

        És hogyan lesz az EFT-ből krónikus fejfájás?

        Az egymás felett álló nyakcsigolyák harántnyúlványai közti lyukacskák csatornát képeznek, ebben fut az a verőér, amely agyunkat táplálja friss vérrel. Ha azonban a csigolyák az előrehelyezett fejtartás miatt nem egymás felett sorakoznak, hanem „elcsúsznak” egymáson, beszűkülhet a csatorna, így nem jut elegendő vér az agyba. Mindez önmagában is rendszeres fejfájáshoz, szédüléshez vezet, a helyzetet csupán súlyosbítja, hogy az előrehelyezett fejtartás a tarkó alatti kisizmok krónikus feszességével, ezáltal izomcsomók (ún. triggerpontok) kialakulásával is járhat. A triggerpontok egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy képesek erős kisugárzó fájdalmat okozni. A tarkó alatti kisizmok jellemzően a homlok tájékára sugároznak, így gyakran azon a területen kezdődik a makacs és kínzó fejfájás.

        Hogyan lehet megelőzni az EFT kialakulását?

        Miután a probléma a helytelen testtartásból következő izomegyensúly-megbomlás miatt alakul ki, a megelőzés legfőbb eszköze értelemszerűen a helyes testtartás (beleértve a helyes ülőpozíciót is) elsajátítása. Ezenfelül a tartós inaktivitással (értsd napi 8-10 órás ülés, autóvezetés vagy egy helyben állás) járó tevékenységek kompenzációjaként legalább napi 30 percnyi mozgást (pl. séta, kocogás, torna) is érdemes beiktatnunk napirendünkbe, ideális esetben kiegészítve heti egy-két alkalommal hosszabb, a gerincet jól átmozgató edzésformával (pl. gerincjóga, gerinctorna, pilates, tajcsi stb.). Sajnos korunk embere a krónikus gerincproblémák mellett krónikus időhiányban is szenved, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy rendszeres testmozgás nélkül sajnos gyakorlatilag elkerülhetetlen a gerincproblémák kialakulása.

        És mit tegyünk, ha a kór már kialakult?

        Az izomegyensúly helyreállítása sajnos hosszabb folyamat. Szakmai berkekben az a mondás járja, hogy ahány év kell a probléma kialakulásához, annyi hónapot vesz igénybe a gyógyulás. A sokak által mindenhatónak hitt fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek illetve a masszázs vagy a „csontkovácsolás” önmagukban sajnos nem elegendőek a gyógyuláshoz. Bár a tüneteket átmenetileg képesek csökkenteni, a kiváltó okot, azaz az izomegyensúly megbomlását nem szüntetik meg.

              mozgásterápia      

        Célzott mozgásterápiával, személyre szabott, ún. kompenzáló gyakorlatsor mindennapos elvégzésével ugyanakkor lassan-lassan, hónapok alatt helyreállítható az izomegyensúly, a fej „visszakerülhet” eredeti, fiziológiás helyzetébe, és megszüntethetőek vagy jelentősen csökkenthetőek a panaszok. A gyógyulás érdekében azonban szükség van a beteg türelmére, kitartására és aktív közreműködésére.

        A mozgásterápia mellett, annak kiegészítéseként ugyanakkor kifejezetten ajánlott a rendszeres masszázs és/vagy a kineziológiai szalag használata, mindkettő képes ugyanis arra, hogy ellazítsa a krónikusan feszes izmokat, így nem csak a fájdalom csökken, de felgyorsulhat a regenerálódás folyamata is. Tisztában kell lennünk azonban azzal a ténnyel, hogy ezek a passzív kezelések nem helyettesíthetik az aktív terápiát, azaz a gyógytornát, mozgásterápiát.

        Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, Dorn-gerincterapeuta, funkcionális gerinctréner, kinesiology tape terapeuta és oktatóForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Módosítva: 2018.12.09 19:03, Megjelenés: 2017.12.08 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Érdemes mesélni!

        Érdemes mesélni!

        Szponzorált tartalom

        A meseolvasásnak számos jótékony hatása van. Olvassunk mesét gyermekünknek! (x)

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        A migrén kezelése: fájdalomcsillapítás

        A migrén kezelésének két fő iránya a rohamkezelés (fájdalomcsillapítás), illetve a migrénrohamok ritkítását célzó megelőző kezelés. Általánosságban a fejfájások kezelése kapcsán elmondható, hogy fájdalomcsillapításra minden olyan esetben szükség van, ha a fejfájás már zavaró mértékű, vagy (a korábbi tapasztalatok alapján) a még enyhe, nem zavaró fejfájás beavatkozás nélkül egyértelműen erősödni fog.

        A migrén jellemzői

        Gyakori előfordulása, az egyénre és a társadalomra gyakorolt negatív hatása miatt a migrént tartják a legfontosabb fejfájástípusnak. A migrén egy év alatt a lakosság kb. 13 százalékát, míg élete során kb. 20 százalékát érinti (1). Nőkben lényegesen gyakrabban fordul elő. Legnagyobb mértékben az aktív korosztályokat (20-50 év közötti korcsoport) sújtja: a 40 éves korú nők negyede migrénes (2) Magyarországon hazai (3) és európai adatok alapján 1,2-1,4 millió migrénessel számolunk.

        Nyári fejfájás a migrén?

        A hőmérséklet emelkedésével és a nyári szabadságnak köszönhetően, a mindennapi rutinból való kiszabadulással, a migrén az egyik leggyakrabban jelentkező fájdalom, amire az emberek többsége a nyár folyamán panaszkodik. Különösen a nagyon forró napokon jelentkező betegségről van szó.

        Migrénje van? Ezeket az ételeket kerülje, és így kezelje a fájdalmat

        A migrénes fejfájás általában hirtelen és pulzáló fájdalommal jelentkezik. A fájdalomérzet fény hatására erősödhet, s gyakran a migrént egy figyelmeztető jelenség, az úgynevezett aura előzi meg.

        Fejfájás gyerekeknél - Mi okozhatja?

        A gyerekkori fejfájás hátterében számos ok állhat. Lehet éhség, kialvatlanság, stressz, lehet fülgyulladás, láz, agyhártyagyulladás, fejsérülés, vérszegénység, egyes gyógyszerek is fejfájást provokálhatnak stb. Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással.

        Számítógép-fejfájás - Mit tegyünk ellene?

        Érdemes-e több óráig mozdulatlanul bámulni a számítógép monitorát nap mint nap? A válasz egyértelműen nem. Sok ember, aki rendszeresen teszi ezt, számol be kellemetlen, tompa, néha erős lüktető, görcsös tarkótáji, máskor homloktáji-halántéktáji fejfájásról, mely időnként a koncentrációt is befolyásolhatja.

        Fájdalomcsillapító is okozhat fejfájást

        Furcsának tűnhet, de a fájdalomcsillapítók is okozhatnak fejfájást, ráadásul minél többet szedünk belőlük, annál erősebben, ez az úgynevezett gyógyszer okozta vagy rebound (visszacsapásos) fejfájás.

        A gyerekek migrénjét komolyan kell venni

        Az USA-ban mintegy 30 millió ember küzd migrénes fejfájással, mely betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.