• Krónikus fejfájás? A háttérben gerincproblémák is állhatnak!

        WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Kevesen tudják, hogy a krónikus fejfájás, szédülés, fülzúgás hátterében igen gyakran a nyaki gerincszakasz elváltozása, az ún. előrehelyezett fejtartás (EFT) áll. Az érintettek többnyire éveken át keresik a probléma forrását és a megoldást, járkálnak rendelőről rendelőre, s bár minden leletük negatív, a fájdalom makacsul kitart és ellehetetleníti mindennapjaikat.

        Felmérések szerint minden tízedik felnőtt küzd rendszeres nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet fejfájás, szédülés is kísérhet; a legtöbb betegnek ugyanakkor fogalma sincs arról, hogy nem muszáj belenyugodni a fájdalomba, hisz a megfelelő terápiával akár jelentős javulás is elérhető.

        Hogyan alakul ki az előrehelyezett fejtartás?

        Az EFT jellemzően a helytelen testtartás (ülőmunka, rendszeres és hosszas autóvezetés, ágyban fekve tévézés, olvasás stb.) következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy e pozíciókban fejünket jelentősen előretoljuk, így a nyaki gerinc vonala megtörik, vállaink előreesnek, hátunk pedig C-alakban meggörbül.

        Önnek ajánljuk Egész nap az irodában ül? Ezt tanácsolja a dietetikus

        Hirdetés

        Ha rendszeresen napi több órát töltünk e helytelen pozíciók valamelyikében, testünk hamarosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A nyak és a vállöv izomegyensúlya megbomlik: a fej előretolása miatt a nyak elülső részének izmai megnyúlnak, a hátsó rész izmai pedig berövidülnek, a vállak előreesése miatt ugyanakkor a mellizmok rövidülnek és a lapockák közti izmok nyúlnak meg. Ezt a jelenséget hívjuk felső keresztezett szindrómának.

          Előrehelyezett fejtartás  

        Az eredmény az előrehelyezett fejtartás állandósulása, melynek kísérőjelensége a nyak- és vállmerevség, rendszeres fejfájások, szédülés, fülzúgás, esetenként kisebb-nagyobb méretű „banyapúp” kialakulása, sőt, az előrehelyezett fejtartás porckopás, meszesedés, porckorongsérv kialakulásához is vezethet. A panaszok jelentkezése és erőssége nem mindig egyenesen arányos az elváltozás mértékével. Gyakran a kisebb fokú, alig látható EFT nagyobb fájdalmakat és több panaszt okoz, mint a már igen feltűnő deformitás.

        És hogyan lesz az EFT-ből krónikus fejfájás?

        Az egymás felett álló nyakcsigolyák harántnyúlványai közti lyukacskák csatornát képeznek, ebben fut az a verőér, amely agyunkat táplálja friss vérrel. Ha azonban a csigolyák az előrehelyezett fejtartás miatt nem egymás felett sorakoznak, hanem „elcsúsznak” egymáson, beszűkülhet a csatorna, így nem jut elegendő vér az agyba. Mindez önmagában is rendszeres fejfájáshoz, szédüléshez vezet, a helyzetet csupán súlyosbítja, hogy az előrehelyezett fejtartás a tarkó alatti kisizmok krónikus feszességével, ezáltal izomcsomók (ún. triggerpontok) kialakulásával is járhat. A triggerpontok egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy képesek erős kisugárzó fájdalmat okozni. A tarkó alatti kisizmok jellemzően a homlok tájékára sugároznak, így gyakran azon a területen kezdődik a makacs és kínzó fejfájás.

        Hogyan lehet megelőzni az EFT kialakulását?

        Miután a probléma a helytelen testtartásból következő izomegyensúly-megbomlás miatt alakul ki, a megelőzés legfőbb eszköze értelemszerűen a helyes testtartás (beleértve a helyes ülőpozíciót is) elsajátítása. Ezenfelül a tartós inaktivitással (értsd napi 8-10 órás ülés, autóvezetés vagy egy helyben állás) járó tevékenységek kompenzációjaként legalább napi 30 percnyi mozgást (pl. séta, kocogás, torna) is érdemes beiktatnunk napirendünkbe, ideális esetben kiegészítve heti egy-két alkalommal hosszabb, a gerincet jól átmozgató edzésformával (pl. gerincjóga, gerinctorna, pilates, tajcsi stb.). Sajnos korunk embere a krónikus gerincproblémák mellett krónikus időhiányban is szenved, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy rendszeres testmozgás nélkül sajnos gyakorlatilag elkerülhetetlen a gerincproblémák kialakulása.

        És mit tegyünk, ha a kór már kialakult?

        Az izomegyensúly helyreállítása sajnos hosszabb folyamat. Szakmai berkekben az a mondás járja, hogy ahány év kell a probléma kialakulásához, annyi hónapot vesz igénybe a gyógyulás. A sokak által mindenhatónak hitt fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek illetve a masszázs vagy a „csontkovácsolás” önmagukban sajnos nem elegendőek a gyógyuláshoz. Bár a tüneteket átmenetileg képesek csökkenteni, a kiváltó okot, azaz az izomegyensúly megbomlását nem szüntetik meg.

              mozgásterápia      

        Célzott mozgásterápiával, személyre szabott, ún. kompenzáló gyakorlatsor mindennapos elvégzésével ugyanakkor lassan-lassan, hónapok alatt helyreállítható az izomegyensúly, a fej „visszakerülhet” eredeti, fiziológiás helyzetébe, és megszüntethetőek vagy jelentősen csökkenthetőek a panaszok. A gyógyulás érdekében azonban szükség van a beteg türelmére, kitartására és aktív közreműködésére.

        A mozgásterápia mellett, annak kiegészítéseként ugyanakkor kifejezetten ajánlott a rendszeres masszázs és/vagy a kineziológiai szalag használata, mindkettő képes ugyanis arra, hogy ellazítsa a krónikusan feszes izmokat, így nem csak a fájdalom csökken, de felgyorsulhat a regenerálódás folyamata is. Tisztában kell lennünk azonban azzal a ténnyel, hogy ezek a passzív kezelések nem helyettesíthetik az aktív terápiát, azaz a gyógytornát, mozgásterápiát.

        Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, Dorn-gerincterapeuta, funkcionális gerinctréner, kinesiology tape terapeuta és oktatóForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Módosítva: 2018.12.09 19:03, Megjelenés: 2017.12.08 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőr-érzékelészavar

        Bőr-érzékelészavar

        Dr. Kerekes Éva

        Milyen betegségek esetén alakulhat ki bőr-érzékelésizavar?

        Élelmiszer-függőség

        Élelmiszer-függőség

        B. M., szakfordító

        Mi okozza? Mik a tünetei? Hogyan lehet kezelni? Hogyan lehet megelőzni kialakulását?

        Fájdalomcsillapító is okozhat fejfájást

        Furcsának tűnhet, de a fájdalomcsillapítók is okozhatnak fejfájást, ráadásul minél többet szedünk belőlük, annál erősebben, ez az úgynevezett gyógyszer okozta vagy rebound (visszacsapásos) fejfájás.

        A gyerekek migrénjét komolyan kell venni

        Az USA-ban mintegy 30 millió ember küzd migrénes fejfájással, mely betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak.

        A fej idegi eredetű fájdalmai - Betegségek és tüneteik

        Sokan vannak, akiknek mindennapjait keseríti meg a naponta jelentkező fejfájás. Az esetek döntő többségében nincs szervi eltérés a háttérben, ám a fej- és arcfájdalmak egy részét az érzőidegek kóros működése is okozhatja. Ilyen panasszal minden esetben orvoshoz kell fordulni.

        A tenziós fejfájás - Hogyan kezelhető?

        Bár még folyik a tudományos vita a tenziós fejfájást kiváltó okokról, szerencsére már megfelelő terápiás lehetőségek állnak a betegségben szenvedők rendelkezésre.

        A fejfájások típusai - A legtöbb kezelhető

        A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.

        Különböző életkorok jellemző fejfájástípusai

        A fejfájás diagnosztizálásánál nem árt tisztában lenni azzal, hogy egy adott életkorban mások a jellemző fejfájásformák, jellemzően más betegségek okoznak az éppen aktuális betegnél fejfájós panaszokat.

        Mi lehet a fejfájás oka? - Az orvos válaszol

        Édesanyám 42 éves, és nagyon sokszor van erős fejfájása. Legtöbbször akkor fáj neki, mikor menstruál, de azon kívül is sokszor. Orvoshoz nem megy el, mert évekkel ezelőtt már volt, és csak fájdalomcsillapítókat adtak neki, az okát nem keresték. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdései közül.

        Az aurás migrén

        A migrén a leggyakoribb önálló fejfájás kórkép. Az aurás migrén (MA) és az aura nélküli, közönséges migrén (MO) ugyanabban a betegben keveredhet egymással. Egyértelmű genetikai háttér egyikben sem ismert, azonban az aurával járó típus eltérő panaszokkal jellemezhető.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.