• A hormonvizsgálatokról általában

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Mikor történik hormonvizsgálat? Mi határozza meg, hogy milyen hormonok vizsgálatát kéri a kezelőorvosa? Hogyan történik a laboratóriumi hormonvizsgálat? Milyen mintából?

        A hormonháztartásról pár szóban

        Az egészséges emberi szervezet működését számos rendszer biztosítja és befolyásolja. Nagyon fontos szerepe van ebben a különböző szervek által termelt hormonoknak is. A hormonok azon túl, hogy egy-egy szervre fejtik ki hatásukat, összességében bonyolult szabályozási rendszert alkotnak, számos funkciót befolyásolnak. A hormonképzés zavara vagy a hormonokat termelő szervek betegségei jelentős tüneteket okozhatnak, az élettani működést felborítva komoly betegségekhez vezethetnek.

        Az úgynevezett belső elválasztású szervek, az endokrin szervek által kiválasztott fehérje természetű anyagok – a hormonok – elsősorban a vérkeringés útján jutnak el a célsejtekhez, melyek működését serkentés vagy gátlás révén befolyásolják.

        A fő endokrin szervek és az általuk termelt fő hormonok

        • hipotalamusz és agyalapi mirigy: növekedési hormon, adenokortikotrop hormon (ACTH), tireotrop hormon (TSH), follikuluszstimuláló hormon (FSH), luteinizáló hormon (LH), prolaktin (PRL), melanocitastimuláló hormon (MSH), antidiuretikus hormon (ADH), oxitocin
        • pajzsmirigy: tetrajód-tironin (T4), trijód-tironin (T3), kalcitonin
        • mellékpajzsmirigy: parathormon (PTH)
        • hasnyálmirigy: inzulin, szomatosztatin, glukagon
        • mellékvese: glükokortikoidok, mineralokortikoidok, nemi hormonok, adrenalin, noradrenalin
        • ezenkívül a gyomor-bélrendszerben, de a vesében és májban, csecsemőmirigyben is termelődnek hormonok

        Bővebben Az endokrin rendszer működéséről egyszerűen

        Hirdetés

        Mikor történik hormonvizsgálat?

        A fenti felsorolásból jól látszik, hogy számos helyen történik, nagyon sokféle hormon előállítása a szervezetben. A fő funkcióikra és a hibás termelődésre vagy a termelődés hiányára nem is térünk ki, milyen sok eltérést, betegséget okozhatnak.

        Abban az esetben, ha a kezelőorvosban felmerül a hormonháztartás zavara, hormonvizsgálatot fog kérni.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Hormonzavarok - Milyen jelek utalhatnak rá?

        Mi határozza meg, hogy milyen hormonok vizsgálatát kéri a kezelőorvosa?

        Láthatóan az egész test működését befolyásoló hormonok egészét nem lehet és nincs is értelme vizsgálni. A laboratóriumi hormonmeghatározást ezért minden esetben megelőzi a beteg részletes kikérdezése a korábbi betegségekről, műtétekről, panaszokról, tünetekről és a szedett gyógyszerekről. Amennyiben az orvos így közelebb kerül a sejtett elváltozáshoz, elrendeli a speciális laboratóriumi vizsgálatokat.

        Természetesen az endokrin rendszer összetett működése miatt sok esetben szükség van speciális szakember – endokrinológus szakorvos – szakvéleményére is.

        A leggyakoribb betegségek és általuk kialakult tünetek, melyek felvetik az endokrin betegség gyanúját:

        • hipotalamusz és agyalapi mirigy: törpenövés, növekedési zavarok, acromegalia (óriásnövés, végtagok, állcsontok kóros növekedése, mellékvese-eltérésre utaló zavarok, nőiciklus-eltérések, meddőség, vizeletháztartás zavarai, tejelválasztás)
        • pajzsmirigy-alul- és -túlműködés
        • mellékpajzsmirigy: kalciumháztartás – csonteltérések, izompanaszok
        • hasnyálmirigy: cukorbetegség, vércukorháztartás zavarai
        • mellékvese: szénhidrát-, zsír-, só- és folyadékháztartás, vérnyomás-szabályozás, nemi működés zavarai, vérnyomás-, szívműködés szabályozása
        • ezenkívül a gyomor-bélrendszerben, de a vesében és májban, csecsemőmirigyben is termelődnek hormonok: élelmiszerek felszívódása, immunháztartás, vérsejtképzés, stb..

        Hogyan történik a laboratóriumi hormonvizsgálat? Milyen mintából?

        • Minden esetben speciális, arra felkészült laboratóriumban történik a minták értékelése. A leggyakoribb esetben a beteg véréből történik a hormonok szintjének meghatározása. Ehhez vénás vérvételre (könyökhajlatból vett vér) van szükség. Van olyan hormonvizsgálat, amihez kifejezetten éhgyomri vagy éppen étkezés utáni vérminta vétele szükséges, ezért erről mindig tájékozódjon a vérvétel előtt. Ritkábban vizeletből, 24 órán át gyűjtött vizeletből, nyálmintából, más testnedvből is történhet mintavétel. Leggyakrabban a vérben szabadon keringő hormon mennyisége kerül lemérésre, ebből lehet következtetni a szervezet teljes hormonszintjére.
        • Van olyan eset -  pl. a női nemi hormonok esetén -, amikor csak megadott időben, pl. a ciklus meghatározott napján, vagy adott napszakban történhet a vérvétel, hisz a hormonok szintje változik a ciklus adott napjain.
        • Létezik a terheléses vizsgálat is, mely során valamelyik hormon termelődését serkentjük.
        • Számos gyógyszer befolyásolhatja a hormonvizsgálatot, ezért a szedett gyógyszerekről mindig tájékoztassa kezelőorvosát.
        • Az eredmények általában pár nappal később készülnek el, nem aznap, mivel speciális laborvizsgálatokról van szó.

        Mely szakterületek páciensei találkoznak leggyakrabban hormonvizsgálatokkal?

        • belgyógyászat
        • endokrinológia
        • gasztroenterológia
        • nőgyógyászat, szülészet

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.01.07 15:47, Megjelenés: 2019.01.04 13:32
        Címkék: Hormonvizsgálat, Endokrinológia, Hormonok,

      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Vajon Shrek tudta, hogy akromegáliás? - A magyar betegek nagy része még diagnosztizálásra vár

        A növekedési hormon túlzott mértékű termelése során kialakuló akromegália ritka betegség, a becslések szerint minden egymillió emberből 125 érintett, azaz Magyarországon kb. 1250 beteget jelent. A kialakulás lassú folyamata miatt a betegek jelentős hányada nem diagnosztizált, a látható jelek ellenére sokszor még a családtagok sem veszik észre az elváltozásokat.

        Visszafordítható-e az inzulinrezisztencia?

        Az inzulinrezisztenciával járó állapot nagy arányban megelőzhető lenne, de akár vissza is fordítható gondos odafigyeléssel és teljes életmódváltással, orvosi felügyelet mellett.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.