A gyulladásos bélbetegségekkel járó pszichés terhek feldolgozása

Dervalics Dóra
szerző: Dervalics Dóra, pszichológus - WEBBeteg
frissítve:

Gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén a tünetek megjelenésétől a diagnózis megállapításáig hosszú, vizsgálatokkal teli idő telhet el. Ennek az időszaknak a könnyebb átvészelését segíti, ha a beteg tud tájékozódni állapotát és aktuális eredményeit illetően, illetve társas kapcsolataiba tud kapaszkodni.

A betegek megváltozott egészségi állapotuk miatt sokszor korlátozva érzik magukat a hétköznapi tevékenységekben, hiszen a betegségük szociális kapcsolataikat (családtagjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel) és programjaikat erőteljesen befolyásolja. Érthető, ha emiatt gyakrabban lesznek dühösek, feszültek, nyugtalanok, reményvesztettek, kedvetlenek és szomorúak. Az életminőségük javítására és a betegséggel való együttélés segítésére egy kiegészítő pszichológiai kezelés nyújthat lehetőséget.

Háttér Gyulladásos bélbetegségek: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa

Személyiség és pszichiátriai zavarok

Gyulladásos bélbetegségek szinte bármilyen személyiségű embert érinthetnek, a betegség feldolgozása azonban személyiségfüggő, az érintett betegek eltérően reagálnak rá. A tünetek leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban kezdődnek, éppen akkor, amikor a függetlenedési vágyunk miatt a legnehezebb megélni a betegségtől való függést és kiszolgáltatottságot. Mivel a betegség által okozott kellemetlen panaszok jelentősen megnehezítik a mindennapos életvitel fenntartását, a fiatalok nem tudnak kortársaikhoz hasonló életet élni, sokak önértékelése csökken. Hosszan fennálló betegség esetén (segítség nélkül) a pszichés problémák súlyosbodhatnak, neurotikus tünetek jelentkezhetnek vagy gyengülhet az érzelmek megélése, kifejezése (alexitímia).

A colitis ulcerosa aktív, gyulladásos időszakai gyakran akkor jelentkeznek, mikor megszakad a kapcsolat egy fontos személlyel (anyáról való leválás, önállósodás, szakítás, válás, gyász). Sokszor kapcsolódik kiközösítéshez, elítéléshez vagy a beteg számára segítség nélkül megoldhatatlannak tűnő feladathoz. Ezek a pszichológiai hatások idővel csökkennek, különösen, ha a beteg számíthat valakire. Klinikai szintre ritkán romlik a betegek állapota, szorongás és depresszió inkább csak a kezdeti időszakokban fordul elő.

A gyulladásos bélbetegségben szenvedők számos nehézséget élnek meg szociális életükben, párkapcsolatukban, munkahelyükön és a béltünetekkel való megküzdés során egyaránt. Pszichológus segítségével jelentősen csökkenthetők a nehézségek és kezelhetők az érzelmi problémák.

Szülészeti-nőgyógyászati vonatkozások

Az IBD-s nőbetegek legnagyobb aggodalma, hogy a bélbetegségeknek és a szedett gyógyszereknek magzati egészségkárosító hatása lehet. Érdekes azonban, hogy terhesség idején enyhülnek a tünetek a betegség kezdetéhez és a szülést követő időszakhoz képest, ha a fogantatás a betegség nyugalmi periódusában történik. Ellenkező esetben a betegség többnyire aktív marad, sőt romlik terhesség alatt. Ezért érdemes nyugodt, testi-lelki értelemben feszültségmentes időszakot választani a megtermékenyítésre. Folyamatos belgyógyászati, szülészeti-nőgyógyászati, esetenként sebészi, pszichológiai és dietetikai együttműködéssel a krónikus lefolyást mutató gyulladásos bélbetegséggel élők is biztonságosan vállalhatnak gyermeket.

A betegek együttműködése

Gyulladásos bélbetegségben minden ötödik betegnél előfordul, hogy nem tartja be az előírt kezeléseket, nem szedi a gyógyszereket. Ez valamelyest érthető, hiszen a gyógyszerelés és a hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel még a nyugodt periódusokban is. Az ilyen hosszú lefolyású kórképeknél a kezelések hatékonysága csak bizonyos idő elteltével lesz érezhető, és ez az idő előre nehezen kiszámítható. A betegség többnyire fiatal korban indul, és nemcsak a tünetei, hanem a kezelések is zavarják a beteg megszokott életvitelét. Az IBD kezelése ugyanis a beteg részéről is aktív együttműködést igénylő tevékenység. Egy fiatal beteg számára nehezen elfogadható egy gyógyszer évekig-évtizedekig tartó szedése, melynek hatásossága bizonytalan, sőt akár mellékhatásokat is kiválthat. Emellett az étrendjében és életmódjában is jelentős változtatások bevezetése szükséges, ami nagy terhet jelent mind a beteg, mind pedig a családja számára.

A gyógyszerek nem szedésének okai
  • Feledékenység
  • Túl sok/feleslegesnek gondolt szer
  • Mellékhatásoktól való félelem
  • Túl gyakori adagolási előírás
  • Túl bonyolult alkalmazási előírás

Pszichológiai kezelés

A betegséghez való alkalmazkodást több tényező is nehezíti: nehezen bejósolhatóak a tünetek, kiszámíthatatlan a betegség lefolyása, megváltozik a beteg életminősége, valamint testéről és ezáltal önmagáról alkotott képe is. Ilyenkor kiemelt szerepet kapnak a pszichés tényezők, és hogy milyen megküzdési stratégiákat tud alkalmazni a beteg.

A különféle pszichológiai kezelések nem a tünetek csökkentésében lesznek eredményesek. A stresszkezelő technikák és a kognitív terápiák inkább a pszichológiai jellemzőket javítják, melyek könnyebbé teszik a betegséggel való együttélést, támogatják az orvosi kezelést, erősítik a kiírt diéta betartását, csökkentik az aktív, gyulladásos időszakok megjelenését és elhúzódását. Aki pszichológiai vagy pszichiátriai segítséget vesz igénybe, azt leggyakrabban a diagnózis elfogadásának nehézsége motiválja, vagy a családban és a munkahelyen fellépő társas nyomás miatt jelentkezik. Aszerint érdemes terapeutát és terápiás módszert választani, mi jelenti az egyén számára a legnagyobb kihívást betegségével kapcsolatban.

Kognitív viselkedésterápia során kezelni tudják az IBD betegek depressziós tüneteit, elősegítik a betegséghez való alkalmazkodást és a gyógyszeres terápiával való együttműködést, valamint hatékony megküzdési stratégiákat alakítanak ki. Az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia a kognitív viselkedésterápia legújabb irányzata, mely rövidebb, gyorsabb és rugalmasabb üléseket tartalmaz, valamint előszeretettel használ önsegítő anyagokat (könyvek, internetalapú technikák). A személyes találkozás mellett lehetőséget ad e-mail-váltásra, telefonos megbeszélésekre és csoportos munkára. Jól alkalmazható vidéken élők vagy a súlyos tünetek miatt otthonról nehezen kimozdulók körében.

Williams ÉletKészségek (WÉK) tréning alatt olyan egyszerű, a hétköznapok során alkalmazható készségeket tanulhatnak meg a résztvevők, amelyek alapvető fontosságúak a mindennapi feszültségek, konfliktusok, társas kapcsolati problémák sikeres kezelésében.

A relaxációs gyakorlatok, a meditáció és az autogén tréning segítenek nyugalmunk megőrzésében stresszhelyzetben, illetve munkánk során a feladatokra való összpontosításban.

Az említetteken kívül számtalan stratégia áll még rendelkezésünkre, melyek szakember nélkül is alkalmazhatóak. Ezeket érdemes nemcsak a betegség aktív időszakában használni, hanem beépíteni a hétköznapokba, alapvetően a gondolkodás- és életmódunkat megváltoztatni általuk. Néhány egyszerű technika is segíthet abban, hogy alapvetően kiegyensúlyozottabbak legyünk, könnyebben fogadjuk a minket érő kellemetlen hatásokat és megbirkózzunk a ránk váró feladatokkal.

Stresszcsökkentő technikák otthonra
  • naplóírás: negatív szokásaink felismerése és megváltoztatása az optimista gondolkodás elsajátításához
  • meditáció, relaxáció, autogén tréning
  • testedzés
  • zenehallgatás, főzés, alkotó kreatív tevékenység
  • önmagunk iránti igényesség (alvás, táplálkozás, káros szokások elkerülése)
  • környezetünk rendben tartása
  • rendszerek kialakítása, időgazdálkodási technikák alkalmazása
  • érzelmi intelligencia fejlesztése, kommunikációs technikák elsajátítása

Dervalics Dóra, pszichológusForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló