Sürgős-e a sürgős? Miért olyan hosszú a várakozási idő a sürgősségi ellátás során?

Gyakran hallott kérdés az egészségügyben: "Mennyit kell még várni?" Ez bizony sok mindentől függ, és a legtöbb esetben a betegellátási szisztéma szabja meg a várakozási időt, nem pedig a feladatukat ellátó egészségügyi dolgozók munkavégzési sebessége, akik valóban igyekeznek a tőlük telhető legtöbbet megtenni a betegek érdekében.

Amennyiben nem a szokásos rendelési időben ér utol valakit egy komolyabb rosszullét vagy hirtelen súlyosbodó betegség, akkor sürgősségi ellátást lehet igénybe venni.

Heveny tünetek következtében kialakuló nagyfokú állapotromlás a nap bármely szakában indokolttá tehet sürgős orvosi ellátást. A legsúlyosabb esetekben mentőt kell hívni.

Ha a beteg képes önerővel az ellátóhelyre menni, az egyik legfontosabb tudnivaló: nem érkezési sorrendben fog ellátásra kerülni!

Az adatok felvétele után először az állapot súlyossága alapján sürgősségi sorrendet állítanak fel – ez a triázs. A betegosztályozás nemzetközileg elfogadott szakmai protokoll szerint zajlik, és az erre kiképzett egészségügyi személyzet végzi. A várakozási időt tehát legnagyobb mértékben az állapot súlyossága befolyásolja, nem pedig az érkezési sorrend a mérvadó.

Van azonnali ellátást igénylő probléma, de van olyan állapot is, aminek az ellátása fél-egy órát vagy többet is várhat. Egy életmentő beavatkozást igénylő állapot, nyilvánvalóan, azonnali ellátást tesz szükségessé: például szívinfarktus, stroke, súlyos vérzés stb.

A hetek, hónapok óta rosszabbodó problémák miatt jelentkező páciens azonban akár 120 percet is várhat, amíg az orvossal találkozik, ha ezek a bajok a vizsgálat időpontjában sem jelentenek közvetlen életveszélyt (benőtt köröm, hányinger, derékfájás stb.). Így, bár nehéz elfogadni, hogy a beteg által sürgősnek vélt állapotromlás nem kerül azonnali ellátásra, de bizakodásra adhat okot, hogy a hosszabb várakozás kevésbé súlyos bajra utal.

Ha végre az orvoshoz kerül a beteg, akkor a kikérdezés és fizikális vizsgálat után további vizsgálatokra is szükség lehet. Természetesen, ha az első vizsgálat alapján felmerül terápiás szükséglet, azt haladéktalanul megkapja a beteg. A laboratóriumi vizsgálatok eredményére mindenképpen kell várni, a képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, CT, MR) kivitelezése és eredményének kiértékelése is időbe kerül. Amennyiben szakorvosi konzílium is szükséges, akkor ismételt várakozás következik, hiszen a konzíliárus a saját osztályán lát el feladatokat, esetleg műtőben van. Amikor a közvetlenül rábízott betegekkel kapcsolatban éppen nincs teendő, akkor tud konzíliumot adni. Néha a probléma komplexitása miatt, a beteg legjobb ellátása érdekében több orvos véleménye szükséges a végleges teendők megállapításához. Ez bizony idő.

Ha megszületett a döntés: mi legyen?

Az esetek egy részében kórházi felvételt javasol az elsődlegesen ellátó orvos: a megkezdett terápiával a megfelelő osztályra irányítja a beteget. Sajnos sokszor még a betegszállításra is kell várni valamennyit, hiszen a betegszállítói kapacitás is véges. Amikor végre a célosztályra kerül a páciens, akkor kezdődhet meg az érdemi szakmaspecifikus ellátás után a gyógyulás.

Az esetek másik részében a sürgősségi osztályon megoldódik a probléma egyszerű beavatkozással, vagy gyógyszerrel, és utána hazabocsátható a beteg. Előfordul, hogy nincs is speciális azonnali teendő, hiszen a jelentkezésért felelős tünet hátterében súlyos betegség nem igazolódott, de a panasz tisztázására további ambuláns vizsgálatokat javasolnak. Erre egy tipikus példa a mellkasi fájdalom, sürgősségi ellátás keretében a mellkasi fájdalom hátterében egyértelműen kizárható a szívinfarktus vagy tüdőembólia, esetleg légmell stb., de a valós mellkasi fájdalom ettől még kínozza a beteget. A panaszok és vizsgálati eredmények alapján tüneti terápia már elindulhat az első ellátás során is, de mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot a háziorvossal, aki további vizsgálatokat rendelhet el, hiszen gerincbetegség vagy gyomorsavtúltengés is okozhat, többek között, különböző jellegű mellkasi fájdalmakat.

Az elbocsátás előtt természetesen még a dokumentáció elkészítését is ki kell várni, amit ugyanaz az orvos végez – jobb esetben orvosírnoki segítséggel –, aki életet is ment. Sokszor ezt a legnehezebb kivárni, hiszen a páciens csak azt gondolhatja: – Én már kész vagyok, „csak” egy papírra várok! A betegdokumentáció azonban nem „csak” egy papír, hanem egy olyan hivatalos dokumentum, aminek tartalmáért a kiállító orvos teljes felelősséggel tartozik. Ehhez bizony szintén szükséges néhány zavaró körülmények nélküli perc.

Mindezek alapján nagy a sürgősségi ellátást igénybe vevők felelőssége is!

Ha valaki a háziorvosnál vagy ambuláns szakorvosi ellátás keretében megoldható kevésbé súlyos bajokkal jelentkezik sürgősségi ellátásra, akkor nemcsak a saját idejéből áldoz akár több órát vagy fél napot is arra, hogy egy egészségügyi intézmény folyosóján, kényelmetlen széken ülve várja, hogy mikor mehet már haza, hanem lassítja, és ezzel veszélyeztetheti a súlyos betegek hatékony, gyors ellátását is.

Tovább

• Mi a teendő szívinfarktus esetén?
• Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus
• Sebek és vérzések ellátása
• Erős vérzések ellátása
• A csonttörések ellátása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász