Tévhitek és tények a gombákról

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Lesznyák Judit frissítve:

Néhány, gombákkal kapcsolatos, széles körben elterjedt tévhit igen veszélyes lehet, különösen akkor, ha gombamérgezés történik. Cikkünkben sorra vesszük a 16 leggyakoribb gombákkal kapcsolatos tévhitet, és eloszlatjuk a félreértéseket.

1. Tévhit, hogy gombák csak ősszel nőnek

Tény: Gombák majdnem egész évben nőnek. Vannak gombák, amelyek télen néhány fok mínuszt is elviselnek. A téli gombák a fagyokat is kibírják. A legtöbb kalapos gomba azonban jobban kedveli a meleget, így főként májustól késő őszig beszélhetünk gombaszezonról.

2. Tévhit, hogy aki egyszer talált egy jó gombalelőhelyet, az ugyanott mindig talál majd gombát

Tény: Gombák bárhol nőhetnek. Előfordulhat, hogy azon a helyen, ahol sok gombát találunk, a következő évben egyetlen egy sem nő, illetve később ott is lehet gomba, ahol korábban nem nőtt. Egyes gombafajok azonban előnyben részesítenek bizonyos élőhelyeket: talajviszonyokat, növénytársulásokat, környezeti feltételeket. Például a szürke (Suillus viscidus) és a sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei) kizárólag vörösfenyvesekben nő. A réti csiperke (champignon) (Agaricus campester) elsősorban réteken nő.

3. Tévhit, hogy teliholdkor nő a legtöbb gomba

Tény: Semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy a gombák növekedése bármiféle összefüggésben állna a holdfázisokkal. Az azonban tény, hogy a gombáknak melegre és elegendő nedvességre van szükségük a növekedéshez.

4. Tévhit, hogy minden csiperke (champignon) ehető

Tény: nem minden csiperkefaj ehető. Bár a kerti vagy más néven réti, sziki és erdőszéli csiperke (Agaricus campestre, Agaricus bernardii, Agaricus arvensis) ehető, jó ízű gombák, vannak csiperke fajok, amelyek mérgezők. Ilyen például a sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma), amely könnyen összetéveszthető ehető rokonaival, fogyasztása megárt, gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, nagy mennyiségben fogyasztva pedig mérgező! Undort keltő karbol-, jód- vagy tintaszaga van, a friss gombán ez gyakran nem érezhető egyértelműen, főzve erősödik a szag. Sem szaga, sem nyomásra, dörzsölésre és vágási felületeken jelentkező sárgás elszíneződése nem vehető ki mindig egyértelműen! Fogyasztás előtt minden gombát vizsgáltasson meg gombaszakértővel!

5. Tévhit, hogy nem kell minden gombát szakértővel bevizsgáltatni

Tény: Akkor is, ha azt gondoljuk, hogy ismerjük a begyűjtött gombát, minden esetben vizsgáltassuk meg gombaszakértővel! A saját gyűjtésű, rokontól, ismerőstől kapott, és vásárolt gombát is feltétlenül vizsgáltassuk meg szakértővel! Nagyon sok ehető és mérges gomba könnyen összetéveszthető egymással, ezeket biztonsággal megkülönböztetni kizárólag gombaszakértő tudja!

6. Tévhit, hogy az a gomba, ami korábban ehető volt, mindig ehető

Ez végzetes tévedés! A begöngyölt szélű cölöpgombát (Paxillus involutus) korábban ehető gombaként tartották számon, Európa egyes országaiban ma is fogyasztják, ám egyre több országban – így hazánkban is! – mérgező gombaként tartják számon, mivel maradandó máj- és vesekárosodást okoz, és halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki. Fogyasztása halálos kimenetelű allergiás sokkot is kiválthat. Mindenképp kerülendő tehát a fogyasztása!

A korábban fogyasztott sárgászöld pereszkét (Tricholoma equestre) is ma már mérgező gombaként tartják számon, mivel bebizonyosodott, hogy fogyasztása több esetben izomsorvadást és halálos mérgezést is okozott.

Az ehetőként nyilvántartott gombákkal szemben a szervezet toleranciája változik. Egyre több embernél jelentkeznek allergiás reakciók egyes ehető gombák fogyasztása után. Egyre gyakoribb, hogy a nyersen mérgező, de 20 perc sütés vagy főzés után ehető kalapú gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) fogyasztása után az ajánlott sütési-főzési időt betartva is rosszullét jelentkezik.

7. Tévhit, hogy akik jól ismerik a gombákat, nem téveszthetik össze az ehető és mérgező fajokat

Tény: Sok ehető és mérges gomba megtévesztően hasonlít egymásra. Például az ehető, bár nyersen mérgező piruló galóca (Amanita rubescens) a mérgező galócafajokkal, például a párducgalócával (Amanita pantherina), gyilkos galócával (Amanita phalloides) vagy a légyölő galócával (Amanita muscaria) könnyen összetéveszthető. A legveszélyesebb közülük is a gyilkos galóca. Bár sokszor halljuk, hogy a gyilkos galócán általában gallér és bocskor található, a gomba meghatározásánál ne bízzuk magunkat ezekre a jellemzőkre! Ugyanis a gyilkos galóca gallérja és bocskora szedéskor megsérülhet, leszakadhat, a bocskor gyakran egészében a földben marad, illetve fiatal gombán a gallér kevésbé kifejezett, mivel a lemezeket takarja, ezért a bocskor vagy gallér hiánya sem zárja ki, hogy gyilkos galócáról van szó! A mérgező galócafajok okozta mérgezés tünetei későn, nyolc órával a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Más gombák okozta mérgezések esetén gyomormosást végezhetnek, a galócák okozta mérgezések esetén azonban ez már sokszor nem segít, mivel a méreg nagyon gyorsan bekerül a véráramba.

Nagyon gyakran összekeverik az ehető csiperkéket (champignon) a mérgező csiperkefajokkal. A már említett mérgező sárguló csiperkét korábban karbolszagú csiperkének is hívták, undort keltő szaga azonban napjainkban egyre kevésbé kifejezett, ma már egyre kevésbé ismerhető fel szaga alapján. A sárguló csiperke nyomásra, dörzsölésre, és a vágási felületeken sárgásan elszíneződik. Ám a sárgulás sem mindig egyértelműen kivehető. A szag és a sárgás elszíneződés sokszor nem feltűnő, ezért is fontos minden gombát szakértővel bevizsgáltatni!

8. Tévhit, hogy a tej hatásos gombamérgezés esetén

Tény: A tej nem semlegesíti a gombamérget. A hányást elősegítő sós víz ivása sem jelent megoldást, mivel a gombamérgezés tünetei gyakran csak órákkal a gomba fogyasztása után jelentkeznek. Az émelygés, csillapíthatatlan hányás, hasmenés és hallucináció gombamérgezés tünete lehet. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz, és lehetőleg vigyen mintát a szedett gombából vagy a belőle készült ételből, hogy megállapíthassák, milyen faj okozta a mérgezést.

9. Tévhit, hogy a gombás ételeket nem szabad melegíteni

Tény: Ha a sütéssel készült gombás ételt a hűtőszekrényben tárolja, az a következő nap még felmelegíthető és fogyasztható. Utána azonban már valóban nem. Bizonyos gombákból készült ételekhez nem szabad alkoholt fogyasztani. Például a ráncos tintagomba (Coprinopsis atramentaria) és a tinóruk alkohollal együtt mérgező hatásúak. A nyers gomba mélyhűtőben le is fagyasztható, hosszabb ideig azonban nem tanácsos tárolni ilyen körülmények között sem. Az így tárolt gomba később fogyasztható például blansírozva.

10. Tévhit, hogy gombagyűjtésre a legjobb a műanyag zacskó

Tény: Semmi esetre se gyűjtsük és tároljuk a gombát műanyag zacskóban! A gombát száraz, jól szellőző helyen, szétterítve kell tárolni, hogy ne romoljon meg. Szakszerűtlen tárolás mellett az ehető gombákban is méreganyagok keletkezhetnek. A gombák szállítására a legjobban a kosár felel meg.

11. Tévhit, hogy a mérges gombákból a méreg főzéssel vagy sütéssel távozik

12. Tévhit, hogy minden mérgező gomba elszíneződik a vágási vagy törési felületeken

13. Tévhit, hogy a csigák nem másznak rá a mérgező gombára

14. Tévhit, hogy a mérges gomba nem kukacos

15. Tévhit, hogy a mérges gomba elszínezi a belőle készült ételbe vagy a főzőlevébe mártott ezüstkanalat

16. Tévhit, hogy a mérges gomba kékre színezi a hagymát

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit

Cikkajánló

Visszérbetegség
Visszérbetegség

Hogyan alakulhat ki a visszeresség?

Izomláz
Izomláz

Pihentessük vagy dolgozzunk rá?

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete - Kulcsár Flóra, orvostanhallgató
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Jóna Angelika
WEBBeteg - Benő Brigitta, Feövenyessy Krisztina
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.