Civilben hősök - életmentő egyetemi vezetők

Az emberek egy részének fogalma sincs arról, melyek azok az alapvető tevékenységek, amelyeket egy rosszullét esetén meg kell tenni, hogy megelőzzük a nagyobb bajt. Íme, két kiváló eset Pécsről.

A Pécsi Tudományegyetem vezetői ha kell, az elsősegélynyújtásban, a kiélezett szituációkban is kiválóan helytállnak.

Betlehem József, a PTE Egészségtudományi Kar dékánja legutóbb Hannoverből utazott repülővel Bécsbe, amikor egy középkorú olasz úr lett rosszul a repülőgép fedélzetén.

A légi utaskísérők kérdésére Betlehem József azonnal jelezte, megpróbál segíteni, és az elsődleges ellátásnak, valamint a repülőgép megfelelő egészségügyi felszerelésének köszönhetően nem is lett nagyobb a baj. Az ellátást követően a kapitány személyesen fejezte ki köszönetét.

Korábban több éven keresztül kivonuló mentőként dolgoztam, és jelenleg is a karunkon a sürgősségi ellátási tanszéket vezetem, így természetesen közel áll hozzám az elsősegélynyújtás – mondta Betlehem József.

Tetőtől talpig felöltözve

A PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, Kovács L. Gábor akadémikus még kiélezettebb helyzetbe került néhány nappal ezelőtt.

Egy nemzetközi orvosi konferenciáról, Malajziából utazott haza, amikor egyszer csak egy légiutaskísérő hajolt fölé. – Doktor Úr, jöjjön gyorsan – hangzott a rövid, vészjósló segélykérés.

Egy 65 év körüli maláj nő ájult el, de úgy, hogy az elsősegélynyújtásban jártas személyzet sem tudta magához téríteni a hölgyet. A professzor nem volt könnyű helyzetben, hiszen alig állt a rendelkezésére gyógyszer, ráadásul a maláj hölgy a kultúrájának megfelelően tetőtől talpig fel volt öltözve, és ugye bármilyen ruhaneműtől szentségtörés lett volna őt megszabadítani, különösen 380 utas szeme láttára. Így a ruházaton keresztül próbált segíteni a professzor.

"Ön a főnök, Ön diktál!"

Hosszas élesztgetés után sikerült magához térítenem a hölgyet. Kiderült, hogy órákig mozdulatlanul ült, majd felállás közben nemcsak elájult, de az eleséstől a fején és a mellkasán meg is sérült” – meséli Kovács L. Gábor. Amikor már azt hittem, túl vagyok a nehezén, a kapitány félrehúzott, és azt mondta: „Doki, innentől Ön a főnök, Ön diktál. Ha azt mondja, minimális esély is van arra, hogy a nő életveszélybe kerül, nekem kényszerleszállást kell végrehajtanom. Ugyanakkor a döntésénél kérem, hogy vegye figyelembe, hogy Afganisztán fölött repülünk éppen…” Nyeltem egy nagyot, és azt mondtam, vállalom a felelősséget, és a diagnózisom szerint a hölgy kibír még 8 órát a célállomásig, Amszterdamig. A gyors és precíz közbeavatkozásnak köszönhetően így is lett, a gép elérte Amszterdamot, a fedélzetén az addigra stabil állapotba került maláj nővel.

Ritkán mernek segíteni

Betlehem József dékán elmondta: azt érzékelem, hogy az emberek egy részének fogalma sincs arról, melyek azok az alapvető tevékenységek, amelyeket egy rosszullét esetén meg kell tenni, hogy megelőzzük a nagyobb bajt. Nem véletlen, hogy a Pécsi Tudományegyetemen a többi karon lévő oktatóknak is tartottunk már képzéseket az egészségnyújtásról, így ha ők kerülnek egyszer ilyen szituációba, kezükbe tudják venni az irányítást, és meg tudják kezdeni a segítségnyújtást, mielőtt kiérkeznének a mentők.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)