Nyugat-Európában már dúl a negyedik hullám, de nagyon más, mint az előző

Több európai országban hetek, sőt napok alatt robbant be a koronavírus-járvány negyedik hulláma, és már a tavaszi hullámmal azonos magasságban jár a napi új esetek száma. Az esetszámot azonban nem követi a halálos áldozatok számának emelkedése, amely vélhetően már a védőoltásokkal áll összefüggésben.

Az újonnan fertőzöttek száma több nyugat-európai országban rendkívül magas szintet ért el az utóbbi napokban. Nagy-Britanniában a világon a harmadik legmagasabb a fertőzöttek száma, megelőzve olyan nagy népességű országokat is, mint például India. Július 17-én egy nap alatt 54 205 fővel nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Ez népességarányosan is olyan magas, mintha Magyarországon napi 7800 körül lenne a napi esetszám, szemben a legfrissebb 71 fős számmal.

A téli és kora tavaszi hullámban mért csúcsokkal azonos a járvány terjedése Spanyolországban is, ahol egyes régiókban ismét kijárási korlátozásokat léptettek életbe, Hollandiában pedig két hét alatt nőtt tízszeresére a napi esetszám, és július 19-én 10 ezer fölötti értékkel tetőzött az új fertőzöttek száma. Mark Rutte holland miniszterelnök bocsánatot kért a korlátozások túl korai feloldásáért, és két héttel a lazítás után ismét szigorításokat vezettek be.

Az elhunytak száma egyelőre töredéke a korábbi hullámokban jellemzőnek

Bár az elhunytak számának emelkedése mindig késve követi a járvány felfutását, mostanra – a korábbi hullámok felszálló ágával összehasonlítva – mégis feltűnő, hogy mindhárom országban aránylag alacsony maradt a halálos áldozatok száma.

Nagy-Britanniába például a fertőzöttek száma az előző hullám felfutása során az év legvégén volt hasonlóan magas, ám míg akkor 500 fölött volt az elhunytak számának 7 napos mozgóátlaga, most 53 fő. Spanyolországban január közepével érdemes összehasonlítani a járványadatokat, akkor 170-180 körül volt az elhunytak száma, jelenleg átlagosan napi 17 fő. Hollandiában október végén és december közepén voltak hasonlóak a vírus terjedésére utaló adatok, mindkét időszakban 60 körül volt a halálos áldozatok száma, jelenleg napi 2 fő. Ezzel párhuzamosan a sajtóhírek alapján a kórházak leterheltsége is jóval kisebb, mint a pandémia korábbi szakaszaiban.

Fertőzöttek, illetve elhunytak napi számának alakulása Nagy-Britanniában

Fertőzöttek, illetve elhunytak napi számának alakulása Hollandiában
Forrás: worldometers.info/coronavirus

Beszédes szám, hogy a tegnapi napon elhunyt 831 európai fertőzöttből 794-en orosz állampolgárok (azaz mindössze 37-en származnak a kontinens többi országából). Oroszországban a lakosság átoltottsága (a teljes oltási sor tekintetében) mindössze 15 százalékos.

Nem meglepő sem a járvány felfutása, sem az áldozatok száma

Bár nem állnak rendelkezésre minden államból friss adatok arról, hogy az elhunytak között milyen arányban voltak az oltottak és az oltatlanok, a fenti mutatók mégis összhangban vannak azzal, amit a vakcinák hatásosságának ismeretében feltételezni lehetett!

A védőoltások hatásosságát nem egyetlen mutató fejezi ki, hanem a tudományos kutatások alapján ismert volt: eltérő mértékben képesek csökkenteni a súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedés kockázatát, a tüneteket mutató lefolyás, valamint a tünetmentes vírushordozás és -továbbadás esélyét. A leggyakrabban alkalmazott vakcinák (Pfizer-BioNTech, AstraZeneca) az eddigi adatok alapján 97-100 százalékos hatásosságot mutattak a megbetegedés súlyos lefolyásával szemben, ugyanakkor a vírushordozással és -továbbadással szemben 67-85 százalék volt ez a mutató. Ez szintén jó érték, azaz az oltás képes hozzájárulni a vírus terjedésének megakadályozásához is, azonban jóval kisebb mértékben.

Bővebben Vakcinák hatásossága - Összehasonlító táblázat

Ebből a különbségből az következik, hogy a korábbinál nagyobb arányban vannak olyan fertőzöttek, akik elkerülik a súlyos, esetleg végzetes kimenetelű megbetegedést, többnyire magát a megbetegedést is, azonban vírushordozók és -terjesztők maradnak.

Ha ezt az összefüggést kombináljuk

• a járványellenes korlátozások enyhítésével vagy feloldásával,
• azzal a ténnyel, hogy a lakosság nagyjából fele még védtelen (oltatlan) vagy nem kellően védett (nem telt el a második dózis beadását követően a hatás kifejlődéséhez szükséges idő), továbbá
• a delta-variáns nagyobb fertőzőképességével,

máris érthetővé válik, hogy a járvány miért tudott ilyen sebességgel felfutni több országban, a vírus terjesztésében ugyanis részt tudnak venni a nem oltottak, ezen felül részben az oltottak is. A járványügyi adatok nem azt támasztják alá, hogy a védőoltások ne lennének hatásosak a koronavírus dominánssá váló delta-variánsa okozta betegség megelőzésében; a védőoltások hatásának pontosabb ismerete alapján nem meglepő, hogy a vírus továbbra is gyorsan képes terjedni a vakcináció jelentette – ám elsősorban a megbetegedés elleni – védelem ellenére is. Az oltatlanok nagy száma miatt pedig a terjedő vírus tovább cirkulál a népességben, könnyen talál magának áldozatokat.

A teljes oltási sort felvevők aránya a nagyobb európai országokban és Magyarországon

Mivel az oltottak körében is nagy számban fordulhatnak elő vírushordozók, több lehet a tünetmentes fertőzött, a védelmi szabályok enyhülésével az oltatlanok még kisebb eséllyel képesek elkerülni a megfertőződést és a megbetegedést, mint a járvány korábbi szakaszaiban.

Magyarországon a legfrissebb adatok szerint továbbra is alacsony a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, , magas a (mindkét dózissal) beoltottak arány, a fenti tényezők miatt azonban a jelenlegi átoltottsági szint nem elég arra, hogy biztosan elkerülhető legyen a járvány negyedik hulláma, egyes szakértők már a nyárra várják ennek megérkezését. Kemenesi Gábor virológus szerint a távolságtartásra, maszkviselésre vonatkozó szabályok ismét visszatérhetnek, mert jelenleg csak így védhetőek meg az oltatlanok.

Ez is érdekelheti Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki

Koronavírus főbb járványügyi mutatók Európában, 2021. július 21.

Forrás: worldometers.info/coronavirus

(Szerző: WEBBeteg)