Patológia: Mennyire biztosak a szövettani diagnózisok?

MTI
megjelent:

Cáfolja a patológus szakma, hogy a daganatok szövettani diagnózisainak fele hibás lenne. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben a szakemberek azt is elismerték, hogy hiányzik a szakmai munka folyamatos minőségellenőrzése.

Sápi Zoltán országos patológus szakfelügyelő, Tímár József, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke és Kopper László, a Patológus Szakmai Kollégium elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) által közzétett adatok sokkal inkább tekinthetők becslésnek, semmint objektív felmérés eredményének, s így valóságtartalmuk megkérdőjelezhető, ezért alkalmasak arra, hogy félrevezessék a daganatos betegségek iránt érzékeny közvéleményt.

A becslések (!) az OOI riasztó tapasztalatait vetítik ki a patológusok és a klinikusok munkájának egészére. Ugyanakkor az OOI elemzésének eredményei mutatták ki azt, hogy az onkológiai terápia eredményessége hazánkban eléri a nemzetközileg elvártakat. Mindez elképzelhetetlen lenne, ha a napvilágot látott becslés, miszerint a daganatok patológiai/szövettani diagnózisainak 50 százaléka hibás, valós volna. De nem az." - olvasható a közleményben. Kedden a Magyar Nemzet az Országos Onkológiai Intézet adataira hivatkozva számolt be arról, hogy becslések szerint a valamilyen szempontból hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az 50 százalékot.

A lap szerint emiatt vannak olyan kórképek, például a daganatos betegségek között, ahol csak a páciensek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést. Szintén az OOI-re hivatkozva a lap azt is írta, hogy a patológia válságban van, amit a szakemberek tömeges külföldre vándorlásával magyaráznak. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a lapnak azt mondta, érdemi intézkedésekre készül a tárca annak érdekében, hogy javítsanak a patológia, s ezen keresztül többek között az onkológiai ellátás helyzetén. Az államtitkár nyilatkozata szerint feltétlenül javítani kell a hazai patológia helyzetén, és garantálni kell, hogy valóban csak olyan körülmények között kezeljenek daganatos betegeket, ahol a diagnosztizáláshoz is minden feltétel adott.

Mikor kötelező a boncolás?
Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben a szakemberek elismerték, hogy hiányzik a szakmai munka folyamatos minőségellenőrzése, de ez az egész ellátórendszerre jellemző, azonban ilyen megalapozatlan adatokkal csak a munkájukat tisztességgel és lelkesedéssel végző patológusok iránti bizalmat megrendítését és a szakma megbecsülésének erodálását lehet elérni. Ugyanakkor közleményükben nem vitatják, hogy a patológia is súlyos problémákkal küzd, hiányszakmának számít, a szakemberek átlagéletkora egyre magasabb, korszerűsíteni, javítani kellene a finanszírozást, javítani a bérezésen, meg kellene oldani a szövettani asszisztensképzést.

A közleményt jegyző szakemberek úgy vélik, ezeket a kérdéseket nem a médiával, hanem az egészségügyet, ezen belül a patológia helyzetét ismerőkkel kell megbeszélni és megoldani, és az erre irányuló tárgyalások a jelenlegi kormányzat képviselőivel megkezdődtek. Megjegyezték azt is, hogy a patológiai diagnosztikában kiterjedt a konzultációs rendszer, amelyben a szövettani minták eljutnak a legnagyobb tapasztalattal rendelkező diagnosztikus szakemberekhez mielőtt visszafordíthatatlan klinikai döntés születne.

Mivel foglalkozik egy patológus?

A patológia a görög pathos=fájdalom és logos=tudomány szavakból alakult ki, ez a tudományág a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. Korszerű patológiáról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk.
Legfontosabb feladata valóban a boncolás volt, azonban a mai patológia már korántsem egyenlő a kórbonctannal. Ez a változás az 1930-as években következett be, ekkor indultak el az élőből vett szövettani anyagok vizsgálatai, amivel a patológus nagy segítséget nyújtott/nyújt a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felállításában, ezáltal vált a patológus és a klinikus egymásra utalt nélkülözhetetlen társsá.
Patológia és ami mögötte van

(MTI)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló