Patológia: Mennyire biztosak a szövettani diagnózisok?

Szerző: MTI

Cáfolja a patológus szakma, hogy a daganatok szövettani diagnózisainak fele hibás lenne. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben a szakemberek azt is elismerték, hogy hiányzik a szakmai munka folyamatos minőségellenőrzése.

Mikor kötelez? a boncolás?
Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás. >>

Sápi Zoltán országos patológus szakfelügyelő, Tímár József, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke és Kopper László, a Patológus Szakmai Kollégium elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) által közzétett adatok sokkal inkább tekinthetők becslésnek, semmint objektív felmérés eredményének, s így valóságtartalmuk megkérdőjelezhető, ezért alkalmasak arra, hogy félrevezessék a daganatos betegségek iránt érzékeny közvéleményt.

A becslések (!) az OOI riasztó tapasztalatait vetítik ki a patológusok és a klinikusok munkájának egészére. Ugyanakkor az OOI elemzésének eredményei mutatták ki azt, hogy az onkológiai terápia eredményessége hazánkban eléri a nemzetközileg elvártakat. Mindez elképzelhetetlen lenne, ha a napvilágot látott becslés, miszerint a daganatok patológiai/szövettani diagnózisainak 50 százaléka hibás, valós volna. De nem az." - olvasható a közleményben. Kedden a Magyar Nemzet az Országos Onkológiai Intézet adataira hivatkozva számolt be arról, hogy becslések szerint a valamilyen szempontból hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az 50 százalékot.

A lap szerint emiatt vannak olyan kórképek, például a daganatos betegségek között, ahol csak a páciensek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést. Szintén az OOI-re hivatkozva a lap azt is írta, hogy a patológia válságban van, amit a szakemberek tömeges külföldre vándorlásával magyaráznak. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a lapnak azt mondta, érdemi intézkedésekre készül a tárca annak érdekében, hogy javítsanak a patológia, s ezen keresztül többek között az onkológiai ellátás helyzetén. Az államtitkár nyilatkozata szerint feltétlenül javítani kell a hazai patológia helyzetén, és garantálni kell, hogy valóban csak olyan körülmények között kezeljenek daganatos betegeket, ahol a diagnosztizáláshoz is minden feltétel adott.

Mikor kötelez? a boncolás?
  • Anatómiai patológia
  • Törvényszéki patológia
  • Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)
  • Citopatológia (nőgyógyászat, tüdőcitológia)
  • Citogenetika (kromoszomális rendellenességek)
  • Molekuláris patológia

Az MTI-hez eljuttatott közleményben a szakemberek elismerték, hogy hiányzik a szakmai munka folyamatos minőségellenőrzése, de ez az egész ellátórendszerre jellemző, azonban ilyen megalapozatlan adatokkal csak a munkájukat tisztességgel és lelkesedéssel végző patológusok iránti bizalmat megrendítését és a szakma megbecsülésének erodálását lehet elérni. Ugyanakkor közleményükben nem vitatják, hogy a patológia is súlyos problémákkal küzd, hiányszakmának számít, a szakemberek átlagéletkora egyre magasabb, korszerűsíteni, javítani kellene a finanszírozást, javítani a bérezésen, meg kellene oldani a szövettani asszisztensképzést. A közleményt jegyző szakemberek úgy vélik, ezeket a kérdéseket nem a médiával, hanem az egészségügyet, ezen belül a patológia helyzetét ismerőkkel kell megbeszélni és megoldani, és az erre irányuló tárgyalások a jelenlegi kormányzat képviselőivel megkezdődtek. Megjegyezték azt is, hogy a patológiai diagnosztikában kiterjedt a konzultációs rendszer, amelyben a szövettani minták eljutnak a legnagyobb tapasztalattal rendelkező diagnosztikus szakemberekhez mielőtt visszafordíthatatlan klinikai döntés születne.

Mikor kötelez? a boncolás?

A patológia a görög pathos=fájdalom és logos=tudomány szavakból alakult ki, ez a tudományág a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. Korszerű patológiáról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk.
Legfontosabb feladata valóban a boncolás volt, azonban a mai patológia már korántsem egyenlő a kórbonctannal. Ez a változás az 1930-as években következett be, ekkor indultak el az élőből vett szövettani anyagok vizsgálatai, amivel a patológus nagy segítséget nyújtott/nyújt a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felállításában, ezáltal vált a patológus és a klinikus egymásra utalt nélkülözhetetlen társsá.
Patológia és ami mögötte van>>

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Angolkór Angolkór

A kóros D-vitamin-hiány tünetei, kezelése és megelőzése.

A magnézium kismértékben...

Az American Heart Association folyóiratában publikált kutatások szerint a magnézium, amely az emberi test számára nélkülözhetetlen elem...

Fitoterápiás készítmények -...

A nemrég megjelent patikai gyógyszerkészítést szabályozó Szabványos Vénygyűjtemények VIII. kötete több mint 50 fitoterápiás cikkelyt tartalmaz....

Milyen információk találhatóak a...

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

Egy tűszúrástól a célzott...

Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal...

A szövettan és a molekuláris...

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

Összetett rendszer, szerteágazó...

A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával....

Izgalmassá teszi a munkámat, hogy...

A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról. Sajnálatos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.