Boncolás: mikor kötelező és mikor nem?

szerző: Kelemen Dóra - WEBBeteg
megjelent: 2009.04.22.

Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás.

Valószínűleg ez az egyik első és legfontosabb dolog, ami felmerül a családtagokban, mivel nagyon sokan elszörnyednek a ténytől, hogy a hozzátartozójukat felboncolják.

A boncolás kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése.

A boncolásra és a halottakkal kapcsolatos egyéb teendőkre vonatkozó jogszabályokat az 1997. évi CLIV. egészségügyről szóló törvény tartalmazza. Mely szerint a halottat csak halottvizsgálat után lehet a halál bekövetkeztének helyéről elszállítani, kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás illetve szerv-, szövetkivétel céljából.

Mikor kötelező a kórbonctani vizsgálat?

A főszabály az, hogy az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vetni, ha a következő állítások bármelyike is fennáll:

  • a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
  • perinatális (születés időszaka körüli) halál történtekor,
  • az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
  • az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,
  • az elhunyt szervezetében újra felhasználható, nagy értékű műszer vagy eszköz található és az nem képezi az elhunyt tulajdonát kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
  • az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó írásban kérte a boncolást,
  • az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
  • az elhunytat hamvasztani kívánják.

Az utolsó két pontnál el lehet tekinteni a boncolástól, ha a boncolás mellőzésének összes feltétele fennáll és az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően írásban kérte a boncolás mellőzését.

A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerinti illetékes kórház vagy klinika Patológiai Osztálya fogja elvégezni, lehetőleg már a halál bekövetkeztét követő első, de legkésőbb a halottvizsgálatot követő három munkanapon belül.

Mikor lehet eltekinteni a boncolástól?

A korábban felsoroltak kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • a halál természetes eredetű,
  • a halál oka egyértelműen megállapítható,
  • a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
  • a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
  • az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.

A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személynél a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb helyzetekben az egészségügyi hatóság dönt.

A boncolások további formája a rendkívüli halál vagy annak gyanúja esetén kötelezően végzendő igazságügyi boncolás, melyet igazságügyi orvosszakértő végez. Célja a halál okának és körülményeinek tisztázása.

Utoljára, de nem utolsó sorban anatómiai oktatási céljából is végezhető boncolás, ha az elhunyt életében erre kifejezett engedélyét adta vagy ez ellen nem tiltakozott és temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követő 30 napon belül írásban beleegyezett.

(WEBBeteg - Kelemen Dóra)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

COVID-19 COVID-19

Kiemelt jelentőséggel bír a felelős magatartás.(x)

Gyomorégés Gyomorégés

Gyomorégés a terhesség alatt, reflux is okozhatja.

Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi...

A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek...

A vastagbéldaganat szövettani típusai

A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát...

Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

A szövettan és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és kezelésében

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

A gyomorrák típusai és stádiumai

Az emésztőrendszerünk egyik kiemelten fontos helye a gyomor. Egy falat lenyelése után a nyelőcsőből közvetlenül ide jut a táplálék, amely nem...

4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig...

Kérdések a patológiáról - Hogyan állapítja meg a patológus a halál időpontját?

A kórboncolással foglalkozó patológus feladatainak egyike a halál idejének megállapítása. Vajon milyen tényezők alapján becsülhető meg az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.