• Halálra nevethetjük-e magunkat?

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító

        Mindenkivel előfordult már, hogy egy hirtelen jött - és szinte ok nélküli - nevetőgörcs következtében egy ideig nem kapott levegőt, vagy az abbahagyhatatlan kacagási roham odáig fajult, hogy a hasa is belefájdult. De okozhat-e halált az ártalmatlanul indult, felhőtlen nevetés? - tették fel a kérdést német kutatók.

        Az mindennapokban egyszerűen csak „röhögőgörcsnek” keresztelt jelenséggel majd'' mindenki találkozott már élete folyamán. A halállal végződő nevetőrohamról, s a berlini Szabadegyetem kutatói most tudományos módszerekkel is megvizsgálták, halálra tudnánk-e nevetni magunkat.

        Hirdetés

        A Carsten Niemitz vezette tudósok válasza „határozott nem” a kérdésre. „Bár teljesen elképzelhető, hogy nevetés közben ér minket a halál (az esélye nagyjából annyi, mind fogmosás közben elhalálozni), ám a nevetés nem lehet a halál első számú okozója” - magyarázza Niemitz.

        Mindent egybevetve a nevetés ugyanakkor igen megerőltető „tevékenység”. „A harsány kacagás során testünk mintegy kétszáz izma kerül mozgásba” - részletezi a tudós. Eközben pedig emelkedik a pulzusszám, nő a légzésszám, a vér az agyba áramlik, mivel a mellkasban jelentős nyomás keletkezik. „A felsoroltak miatt tapasztalható az, hogy egy-egy kiadósabb nevetés után kipirulunk” - mondja Niemitz.

        Belső sérülés kockázata kizárva

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ám még a sok energiát követelő, s a szervezetet erősen igénybe vevő tevékenység során sem fenyeget annak a veszélye, hogy bármiféle belső sérülést szenvednénk. „A tüsszentés sokkal inkább megterheli testünket” - mondja Niemitz, s hozzáteszi: „még a szívbetegségben szenvedők számára sem rejt semmiféle kockázatot a hosszabb ideig tartó nevetés okozta gyorsabb pulzus.

        Ugyanakkor a betegségben szenvedők önkéntelenül is egyfajta védekező-óvatoskodó beállítódást vehetnek fel, hogy a nem feltétlenül szükséges mozgásformák - mint a nevetés okozta rázkódás - elkerülésével a fájdalomforrásokat is minimalizálják. A példának okáért vakbélműtéten átesett, gyógyulófélben lévő betegeknek csak a legritkább esetekben van kedvük teleszájjal kacagni - pontosan a várható fájdalom miatt”.

        A belső sérülések mellett a fulladással végződő nevetéstől sincs okunk tartani. „Amikor már olyan állapotba hecceltük magunkat, amelyben nem kapunk levegőt, szervezetünk egy automatikus védekező mechanizmust indít el agyunkban, s e folyamat biztosítja testünknek a garantált levegővételt” - mondja a kutató.

        Pozitív hatások túlsúlyban

        Mivel a nevetés többek között a stresszhelyzetek feldolgozását is elősegíti, az immunrendszert erősíti és a testre lazítóan hat, az említett szervezeti megterhelések mellett sokkal fontosabbak az egészségi állapotunkra gyakorolt pozitív effektusok.

        „Igazán aggasztónak azt a szituációt nevezném, amikor az ember nincs abban az állapotban, hogy egy-egy dolgon jóízűt nevessen” - hangsúlyozza Carsten Niemitz - „ez ugyanis a depresszió egyik jele.

        (WEBBeteg - K. J., Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

        Legutóbb frissült: 2009.01.08 08:35
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A nyaralás is megbolondíthatja a biológiai óránkat

        Sokan régóta tervezgetjük már a nyaralást, amit a munkából kiszakadva kitűnően pihentető időtöltésnek tekinthetünk. De akkor miért van mégis az, hogy sokszor azt érezzük, hogy fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után, mint amikor még minden nap a munkában rostokoltunk?

        A testmozgás nem csak a fogyást segíti elő!

        A rendszeres testmozgás, különösen pedig a nagy kitartást igénylő sportok pedig nem csak a fogyást segítik elő, de a hangulatra és az önértékelésre is pozitívan hatnak – így pedig a depressziós tüneteket is csökkentik.

        Öngyilkosság - Megakadályozható lenne? Mit tegyünk?

        Ismeretes, hogy Magyarország a befejezett öngyilkosságok területén mindig előkelő helyen állt, bár az elmúlt 20 évben a statisztika javult. Ettől még továbbra is szem előtt kell tartani az öngyilkosság problémáját, amely sokszor tabu és a társadalom elítéli, megbélyegzi az öngyilkosságot elkövetőt.

        Amikor a betegség okoz lelki problémákat

        A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

        A stressz, düh és depresszió hatásai

        A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.