Elhunyt a gyermekem - gyász, és ami utána következik

A gyermek elvesztését a természet rendjével ellentétesnek érezzük. A gyermekhalál miatti gyász számos sajátossággal bír, és fokozott lelki megterhelést jelent az egész családnak. Hogyan dolgozzák fel a szülők ezt a krízist, mit tehet a környezet? Kiderül cikkünkből!

A gyermekhalál mindenkit erősebben érint, mert természetellenesnek gondoljuk: alig jött világra egy új jövevény, máris elmegy, a veszteség pedig egyben a szülői jövőkép változását is jelenti.

A gyász feldolgozásának alapvető feltétele a veszteséggel kapcsolatos érzések átélése és az érzések kifejezése – olvasható dr. Pilling János „A búcsú méltósága” című munkájában.

Amennyiben a bennünket ért súlyos veszteség után nem gyászolunk, a tragikus veszteség nemcsak egész életutunkat, további sorsunkat, de több generáció sorsát is befolyásolhatja – írja Polcz Alaine „Gyászban lenni” című könyvében, amelyben több gyermekkori esetet is olvashatunk, íme, egy.

Karcsit hasi tumorral kezelték, többszöri műtét után a klinikán halt meg. Négy héttel a gyermek halála után találkozott Polcz Alaine az édesanyával, aki lefogyott, sápadt volt, azt mesélte, hogy jó lett volna, ha az utolsó percekben is Karcsival lehetett volna, hiszen ott volt a születésénél is. Ő volt az első halott, akit láttam, tulajdonképpen féltem is a haláltól, a halott látványától – mondja az asszony, aki így folytatta: tulajdonképpen már vártam, hogy meghal a pici, valahogy éreztem, de még sem voltam képes bemenni a kórházba, hogy vele legyek.

Minden gyász egyedi, de...

A gyásznak nincs meghatározott ideje és meghatározott fázisa, mivel minden ember más, minden kapcsolat más, máshogy gondolkozunk és értékelünk, a számunkra fontos érzelmi veszteségekre is különbözőképpen reagálunk – olvasható a Gyógyulás a Gyászból Magyar Központ honlapján.

Előfordulhat csökkent koncentrációs képesség, annyira el vagyunk foglalva a veszteségünk körüli gondolatainkkal, hogy minden másban szétszórtak vagyunk, ez általános gyászreakciónak nevezhető. Az "elérzéstelenítettség" akkor jelentkezhet, amikor váratlanul ér bennünket nagy megrázkódtatás. ”Még sírni sem tudtam, csak visszhangoztak a fejemben az orvos szavai”. Eltérően hosszú ideig tarthat ez az állapot. A gyászolók elbeszélései alapján érzelmeik percről percre is váltakozhatnak, még pedig nagy erővel. Az erős érzelmi kilengések gyakran fizikai kimerültséghez vezetnek. Étkezési zavarok is felléphetnek, van, aki elveszíti étvágyát és nem megy le semmi a torkán, mások viszont sokkal többet kezdenek el enni, mint azelőtt. A gyászolók gyakran vagy nem tudnak aludni, vagy többet alszanak, mint veszteségük előtt. Ez változhat napról napra is.

Önvádaskodás, bűntudat

Mátyás Kinga-Vanda, család és párterápiában jártas pszichológus, relaxációs tréner, gyászcsoportvezető, olyan szülőknek segít, akik elveszítették magzatukat, kisbabájukat.

A gyászban természetes módon jelen lévő érzések a gyermekét gyászoló szülőben fokozottan jelennek meg, ilyen lehet az önvádaskodás, mások hibáztatása vagy a bűntudat érzése. Ez a trauma nagy megpróbáltatást jelent a házastársi kapcsolatban is, és bár az esetek egy részében fokozhatja az összetartozás élményét, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy a haláleset konfliktusok sorozatához vezet – mondja kérdésünkre Mátyás Kinga-Vanda.

A gyászoló viselkedését dominálja az ambivalencia: néha magányra vágyik, elzárkózik az emberek elől, máskor azt szeretné, hogy mindenki vele foglalkozzon, néha arra vágyik, hogy beszélhessen a halálesetről, máskor visszautasít minden erre a témára irányuló beszélgetést.

A gyermek halála utáni első időkben meghatározó szerepe van a gyászmunka elindulásának, az érzelmek átélésének és kifejezésének. A legfájdalmasabb, hogy meg kell élni a mindennapokat, úgy hogy közben halálosan hiányzik a gyermek (milyen kifejező a magyar nyelv).

A pszichológus azt mondja, hogy ezeket a kaotikus, ambivalens érzelmeket meg és át kell élnie a gyászolónak, ezek később egyre kisebb intenzitásúak lesznek, és idővel elhalványulnak. A gyászfeldolgozás során ez kulcsfontosságú.

Aggodalomra adhat okot, ha elmarad a gyászreakció, ha túlságosan késlekedik, ha intenzitását tekintve túlzott mértékű, illetve ha a szokványostól eltérő pszichés és szomatikus tüneteket tapasztalunk.

Mit tehet a környezet?

Meghatározó szerep jut a társas támasznak, és annak, hogy megmaradjanak a gyászoló körül a barátok, ismerősök. Nagyon gyakori jelenség, hogy attól való félelmükben, hogy nem tudnak mit mondani, hogy oda nem illő dolgokat mondanak, elkerülik a gyászoló szülőket. Ez a kommunikációs zárlat. Akik elveszítik gyermeküket, elveszíthetik emiatt az eddig körülöttük lévő embereket is.

A megoldás nagyon egyszerű, el kell ismernie a gyászoló családtagjának, barátjának, hogy tanácstalan ebben a helyzetben, merni kell megkérdeznie, hogy most mi lenne jó, mi segítene? Ezekkel a kérdésekkel már fel is oldódott a kommunikációs zárlat – tanácsolja Mátyás Kinga-Vanda.

Egy új út, egy új lehetőség

"Majd lesz másik gyerek, nem kell aggódni!" Vannak olyan esetek, amikor azt a tanácsot kapják a szülők, hogy minél hamarabb vállaljanak még egy babát. Ettől mi el szoktuk tanácsolni a szülőket, és azt javasoljuk, hogy a haláleset után 14-16 hónappal vállalják az új kisbabát. Ez körülbelül a gyász letelte utáni időszakra esik. Így elég időt adunk a gyászfolyamatnak – mondja a pszichológus.

A megszülető baba esetén hangsúlyozzuk, hogy ne az legyen a küldetése, hogy pótolja a meghalt testvérét, illetve arra is figyelni kell, hogy a már meglévő gyerekek esetén se adjunk ilyen tartalmú tudatos, vagy tudattalan üzeneteket.

Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. Az elvesztett gyermek pótolhatatlan, sem a már meglévő, sem a jövőben születendő gyermek nem pótolhatja őt. Szerencsés esetben neki mindig meglesz a helye a családban, és a helyére senki nem kerülhet. A legfontosabb, hogy minden a helyén legyen, a gyászt pedig fel kell dolgozni, hogy könnyebb legyen a jövőbe vezető út.

Tovább A magzat elvesztésének pszichés hatásai - Ne féljen segítséget kérni!

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)