Adójóváírás betegség miatt - Kevesen élnek a lehetőségével

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre 2019. január 1-jén bővült utoljára. Bőven vannak olyanok, akik kérhetnék az adókedvezményt betegségük miatt, de mégsem élnek ezzel a lehetőséggel.

Az érvényesíthető adókedvezmény a minimálbérhez kötődik, évente nő. A kedvezmény alapja a minimálbér egyharmada, erre a részre nem kell megfiezni a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

Ki számít tartósan betegnek?

Kormányrendelet határozza meg, mely egészségügyi problémák és súlyos fogyatékosságok esetén vehető igénybe az adóköteles jövedelem adójából jóváírt kedvezmény, de a lista hosszú, illetve sok esetben a betegség által okozott fogyatékosság mértéke dönti el, jár-e a kedvezmény.

A lehetőséggel minden, szakorvosi diagnózissal rendelkező betegnek érdemes élnie, mivel bármely egészségügyi probléma nagy többletkiadást jelenthet a mindennapokban éves szinten. Elég csak a diétára, a gyógyszerekre, a gyógytornára vagy a megelőző életmódra gondolni. Ez az összeg legalább egy bizonyos részben hozzájárulhat a kiadások fedezéséhez.

Magyarországon statisztikai adatok szerint a cöliákia (lisztérzékenység) a népesség 1-2 százalékát érintő autoimmun betegség, a laktózintolerancia becslések szerint mintegy hárommillió embert érint, a cukorbetegek száma is meghaladja a 800 ezret. Vagyis még bőven vannak olyanok, akik kérhetnék az adókedvezményt, de mégsem élnek ezzel a lehetőséggel.

Adókedvezményre jogosító betegségek

A teljesség igénye nélkül az alábbi betegségek tartoznak ide:

• táplálékfelszívódási zavar,
• 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség,
• laktózérzékenység,
• gluténérzékenység,
• Crohn-betegség, colitis ulcerosa
• endometriózis,
• művesekezelésre szoruló beteg
• autoimmun betegségek,
• daganatos megbetegedések (pl. emlőrák, méhnyakrák, petefészekdaganat, prosztatarák, hererák, agyi- és csont metasztázis),
• vérképzőszervi daganatok (pl. limfóma, leukémia, myeloma multiplex)
• immunbetegségek szervi károsodással
• emésztőszervi műtétek utáni szindrómák
• mesterséges testnyílással élő személy
• szívbetegségek: pl. billentyűszűkületek, szívfejlődési rendellenességek, szívizomgyulladás, szívelégtelenség, szívnagyobbodás, szívbelhártya-gyulladás
• Zollinger-Ellison szindróma (hasnyálmirigy zavar),
• Addison-kór (mellékvese-elégtelenség)
• krónikus légzési elégtelenség,
• hallássérülés (kétoldali hallásvesztés, időskori nagyothallás, stb.)
• látássérülés: látásvesztés vagy csökkentlátás mindkét szemet érintve,
• autizmus, Asperger-szindróma és egyéb fejlődési zavarok
• skizofrénia
• mentális és viselkedés zavarok: legalább közepes fokú mentális retardáció,
• végtagbénulások
• izomsorvadás
• végtaghiány, csonkoltság (művégtag esetén is),
• hemofília ízületi merevséggel,
• nagyízületek merevsége miatti mozgáskorlátozottság, a járást súlyosan korlátozó deformitás
• elzáródást okozó érbetegségek (embólia, trombózis),
• visszérgyulladás fekéllyel
• számos ritka betegség (Huntington-kór, öröklődő ataxia, myasthenia gravis)
• fejlődési rendellenességek.

A jelenleg hatályos lista, amelyben a részletes felsorolás található, az alábbi hivatkozásra kattintva tekinthető meg.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre 2019. január 1-jén bővült utoljára. Akkor került be a kedvezmények körébe az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata- és a hererák. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél is érvényesíthető visszamenőleg az ötéves általános elévülési időn belül az adókedvezmény. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel még módosíthatók.

Igazolás szükséges

A fent meghatározott betegségek, illetve a fogyatékosság megállapítására, az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa jogosult.

A kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást is a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító háziorvos állítja ki. Az ideiglenes igazolást évente kell kitölteni az adóévben fennálló, súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve a fogyatékosságról.

Amennyiben megállapították a fogyatékosság véglegességét, a szakorvos vagy a háziorvos igazolást állít ki, amelyet nem kell megújítani.

Ez szerepeljen az igazoláson:

• A súlyosan fogyatékos ember személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele,
• a szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma,
• a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása,
• ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása, dátuma,
• a kiállító szakorvos/háziorvos aláírása.

WEBBeteg
Szerző: Gorzsás Anita, újságíró