• Milyen szempontokat vesznek figyelembe a megváltozott munkaképesség megállapításánál?

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus

        Korábban a munkanélküliség helyett rokkantságot állapítottak meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt. Ezen változtatott egy 2012-es miniszteri rendelet.

        Az 1989-es rendszerváltást követően emberek százezrei vesztették el munkahelyüket. Az akkori kormány úgy döntött, hogy – ellentétben a többi posztszocialista országgal – a munkanélküliség helyett rokkantságot állapít meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt.

        A porckorongsérv, a depresszió, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség nem okoznak rokkantságot, hiszen megfelelő kezelés mellett a betegek munkaképesek. Ezért a korábban alkalmazott rokkantsági szempontok egy 2012-ben hozott miniszteri rendelet (7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet) alapján megváltoztak.

        A törvény külön pontban fogalmazza meg, hogy a rokkantság mértékét a szakorvosok által kiállított dokumentáció alapján állapítják meg, valamint lényeges változás, hogy rokkantság helyett az egészségi állapot mértékét határozzák meg.

        Hirdetés

        Megváltozott munkaképesség megállapítása

        A rendelet alapján az a kérelmező tekinthető megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota 60% vagy ennél alacsonyabb. Korábban ez éppen fordítva volt: azt tekintették megváltozott munkaképességűnek, akinek egészségi állapota 50%-os vagy a fölötti értéket ért el – tehát az új rendszer a régi fordítottjának tekinthető.

        Részletesebben lebontva az a személy, akinek egészségi állapota:

        • 51-60% közé esik, a B kategóriába (régi 50%),
        • 31-50% közé esik, a C kategóriába (régi 67%),
        • 1-30 % közé esik, a D kategóriába (régi 100%) sorolható.

        Ez a besorolás tovább árnyalható aszerint, hogy az egyén rehabilitálható vagy képes-e az önellátásra.

        Az egészségi állapot mértékét úgy határozzák meg, hogy szervenként és betegségenként táblázatok alapján megállapítják az egészségkárosodás mértékét, majd összeadják ezeket az adatokat, és a 100%-ból kivonják a kapott egészségkárosodás mértékét. Ha az egészségállapot mértéke 60% vagy kevesebb, akkor az adott személy rokkantnak számít.

        Idegrendszeri károsodások

        Neurológiai károsodások, bénulások értékelésénél az alapbetegség helyett elsősorban a funkcionális állapotot veszik figyelembe. Meg kell határozni, hogy melyik végtag milyen mértékben károsodott, ez mennyire befolyásolja a beteg mindennapi tevékenységét – például a járásteljesítményt, fizikai terhelhetőséget vagy az állóképességet. Külön szempontként szerepel a beszédzavar, mint tényező.

        Egyéb speciális esetek

        • Fájdalommal járó kórképek esetében minimális egészségkárosodás ítélhető meg. Porckorong-betegségben maximum 30% egészségkárosodás, társuló pszichés tünetek esetében pedig további károsodás véleményezhető.
        • Alvászavarnál nappali éberség dokumentált megzavarása esetében 1-60% közötti egészségkárosodást lehet megítélni.
        • Mozgászavarok, Parkinson-kór esetében a betegség stádiuma, önellátás dokumentált zavara, szellemi funkciók hanyatlása esetében 10-79% egészségkárosodás véleményezhető.
        • Epilepszia esetében a rohamok havi gyakorisága mellett további egészségkárosodás állapítható meg pszichés kísérő tünetek, valamint EEG és MR eltérések esetében.
        • Heti gyakorisággal jelentkező, állandó gyógyszeres kezelést és ellátást igénylő migrénes rohamok esetében maximum 10% adható.
        • Súlyos, maradványtüneteket hagyó arcideg-bénulás esetében 9-30% egészségkárosodás állapítható meg.

        (WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus)

        Módosítva: 2016.01.12 09:41, Megjelenés: 2016.01.12 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ekcéma

        Ekcéma

        Dr. Vincze Ildikó

        Mi okozhatja, és hogyan kezeljük? Tanácsok a mindennapokra.

        Olvassunk mesét!

        Olvassunk mesét!

        Szponzorált tartalom

        Érdemes mesélni gyermekünknek, mert számos jótékony hatással bír! (x)

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA