• Rehabilitáció: a legfontosabb tudnivalók!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Leszázalékolás, rokkantnyugdíj. Ezek a kifejezések jóformán már csak a köznyelvben léteznek. Néhány éve már olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint megváltozott munkaképesség, komplex minősítés, rehabilitációs szolgáltatás és ellátás. Összeszedtük a legfontosabb információkat.

        A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatban végzett felülvizsgálat lehet személyes és irat alapú, ebben az esetben nem szükséges megjelenni a vizsgálaton. Amennyiben az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem állapítható meg a beküldött leletek alapján, illetve a megjelenés befolyásolhatja a minősítést, személyesen végzik el a vizsgálatot. Ez bizonyos esetekben megvalósulhat az érintett saját otthonában is.

        Hirdetések

        A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely két orvosszakértőből, valamint egy foglalkozási-rehabilitációs, illetve egy szociális szakértőből áll. Feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára.

        A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik!

        Az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjú kezdődik. Ennek célja, hogy vélemény szülessen a foglalkoztathatóságra (képzettségek, életpálya, érdeklődés, munkahelyi terhelhetőség, egyéb akadályozó tényezők stb.) vonatkozóan és a szociális szempontok (kommunikáció, motiváltság, mobilitás, kapcsolatok, családi háttér stb.) alapján is. Erről bővebben lentebb olvashat.

        A kezdetek

        Ha úgy gondolja, betegsége miatt nem bírja a jelenlegi munkáját, sokat betegeskedik, akkor beszélje meg a lehetőségeket háziorvosával.

        Fontos! A komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszát kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben kell beszerezni, és azokat a vizsgálat során az orvosszakértőnek hiánytalanul átadni.

        Hová menjek, mit vigyek magammal?

        A minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik, tehát az ellátást igénylő személynek a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti szakigazgatási szervnél kell megjelennie.

        A személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy az igénylő magával vigye az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetve a személyazonosításra szolgáló okmányait, a TAJ-kártyát.

        Amikor nem kell megjelenni...

        A személyes vizsgálat mellőzhető, azaz a beküldött dokumentumok alapján végzi el a minősítést a szakértői bizottság akkor, ha a korábbi szakvélemény vagy a hiteles szakorvosi vélemény alapján megállapítható, hogy az érintett állapotában nem történt és nem is várható érdemi változás. Irat alapon történhet a felülvizsgálat akkor is, ha az ügyfél hatályban lévő szakvéleménye tartalmazza azokat az adatokat, amely alapján elbírálható egy esetleges új igény.

        Házhoz megy a vizsgálat

        Amennyiben nincs lehetőség személyesen vagy irat benyújtása alapján elvégezni a vizsgálatot, az orvosszakértő – egy előre egyeztetett időpontban – az ápolás vagy a gondozás helyszínére (lakóhely, tartózkodási hely) megy ki. Ehhez azonban a háziorvosi beutaló alapján kellően indokolt és az egészségi állapotot igazoló szakorvosi lelet szükséges.

        A komplex minősítés elbírálásához az ügyfél lakóhelyén vagy tartózkodási helyén kell elvégezni a személyes vizsgálatot, amennyiben a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.

        Mi a menete a minősítésnek?

        Az orvosszakértői vizsgálattal indul. Előtte áttanulmányozzák a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (háziorvosi tájékoztatót, zárójelentéseket, szakorvosi leletek, egyéb leletek), majd egy tájékozódó jellegű orvosi vizsgálat kezdődik, ennek során szakértői véleményben rögzítik az igénylő aktuális egészségi állapotát. Az orvos a rendelkezésre álló leletek, a TAJ-számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét.

        Betegség, amiről nincs papírom...

        Az orvosi papírokból a fennálló betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni (pl.: betegségként a magas vérnyomás szerepel a dokumentumokban, ezért azt nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, így fontos információ lehet az orvosszakértő számára).

        A vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben a szakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki kezdeményezheti a beteg kivizsgálását.

        Mire számíthatok a vizsgálaton?

        Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban ezek nem vizsgálhatóak. Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére is megkérheti a vizsgált személyt, ezekre a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

        Adókedvezmények

        Havonta 6300 forint kedvezményt érvényesíthetnek személyi jövedelemadójukból a tartósan betegek, a súlyos fogyatékkal élők. A kedvezmény a súlyos fogyatékosságról szóló igazolás alapján vehető igénybe, amelyet szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk kiadott dokumentáció alapján a háziorvos állít ki.

        Betegségek, amelyekre adókedvezmény igényelhető

        Mit jelent a szociális szempontú véleményezés?

        A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e kielégítetlen szociális szükséglet, illetve nem megfelelő életkörülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. Ez kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is.

        A szakértő segít a feltárt problémák megoldásához szükséges szolgáltatások és ellátások elérésében, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról, és információt nyújt a szolgáltatók, szociális intézmények elérhetőségeiről.

        A szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók.

        Mire számíthatok a foglalkoztathatósági szempontú véleményezésnél?

        A foglalkozási rehabilitációs szakértő személyes interjú keretében az érintett személy egészségi állapotát, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

        A vizsgálat keretében felméri a foglalkoztatási előzményeket, a képzettségi, tanulmányi előzményeket, a személyes érdeklődés összhangját a foglalkoztatási lehetőségekkel, az életpálya-karaktert, a szocializáltságot a munkára, az életutat, életkort, mobilitási képességet, a speciális foglalkoztatási feltételek szükségességét, az egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozást, a munkahelyi terhelhetőséget, az életmódot, a meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerőpiaci pozíciót, a foglalkoztatási lehetőségeket, a térség foglalkoztatási helyzetét, foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményeket, támogatásokat.

        A szakértő az elmondottak, a rendelkezésre bocsátott, beszerezhető és elérhető dokumentumok, adatok, nyilvántartások információk és az abból levont következtetések alapján alakítja ki véleményét. Szükség esetén jogosult megkeresni a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségét az ügyfélre vonatkozó munkaerőpiaci információ beszerzése céljából.

        Milyen kategóriák vannak?
        Az ember egészségi állapota alapesetben 100%, a betegségek, sérülések, károsodások következtében megállapított egészségi állapot mértékeket az alapesethez viszonyítottan kell értelmezni. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba.

        „B1” minősítési kategória

        Ide az sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 százalék közötti, a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható.

        „B2” minősítési kategória

        Akinek az egészségi állapota szintén 51-60 százalék között van, egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

        „C1” minősítési kategória

        Akinek egészségi állapota 31-50 százalék közötti, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

        „C2” minősítési kategória

        Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50 százalék között van, tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

        „D” minősítési kategória

        Akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van, és csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló.

        „E” minősítési kategória

        Ide az a kérelmező sorolható, akinek egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes (1–30%). A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást kaphatnak mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű, és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges további feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.

        Forrás: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

        Miként kapom meg az eredményt?

        A komplex minősítés eredményéről a szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve hoz határozatot, és azt megküldi az igénylőnek.

        Milyen ellátásra leszek jogosult?

        Rehabilitációs ellátásra (rehabilitációs szolgáltatás és pénzbeli ellátás) az a 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek egészségi állapotát 60 százalékban vagy annál kisebb mértékben véleményezte a szakértői bizottság (ez korábban 40 százalék vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg), és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti.

        Az ellátás az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés napját követő naptól állapítható meg legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

        Rehabilitációs szolgáltatás lehet egyéni és csoportos tanácsadás: biztosítják a megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotának, képességeinek és készségeinek, szükségleteinek megfelelő munkahelyen történő tartós munkavégzésre való felkészítését, a rehabilitációs célú munkaközvetítést, illetve segítik a megfelelő munkahely megtartását.

        Olvasson tovább! Ellátások

        Történik-e újabb felülvizsgálat?

        A vizsgált személy károsodásának, károsodásainak jellege, mértéke, életkora, a várható prognózis figyelembe vételével kell meghatározni a következő felülvizsgálat időpontját.

        Mi értelme a folyamatos vizsgálatnak?

        Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.

        Ha nem értek egyet...

        Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. Amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik, rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként másodfokon a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A Rehabilitációs Főosztály ebben az esetben országos hatáskörű, azonban a vizsgálati helyek regionális szinten is elérhetőek.

        A másodfokú határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

        Olvasson tovább! Jogorvoslat

        Egy téma, négy intézmény
        A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) beolvadásos különválás útján jogutódlással szűnt meg: az eddig ellátott valamennyi feladat tekintetében a jogutód a Budapest Főváros Kormányhivatala (illetve a fővároson kívül a megyei kormányhivatal), amely ellátja egyebek mellett a rehabilitációs hatósági, orvosszakértői feladatokat, a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben a másodfokú rehabilitációs hatóságként és felügyeleti szervként ellátott feladatokat. A fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához a szakvélemények kibocsátása szintén a Kormányhivatal feladata. A különböző támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási feladatok is hozzájuk tartoznak. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közreműködik egyebek mellett a rehabilitációs hatósági eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások, hatékonysági vizsgálatok, elemzések elkészítésében. A szociális ágazat képzési, továbbképzési, alap- és szakvizsga rendszerének működtetése, a továbbképzési programok minősítése, a szakmai vizsga szervezése, a Szociális Ágazati Portál működtetése szintén a főigazgatóság feladata, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos szakértői közreműködés is hozzájuk tartozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tevékenységei közé tartozik a fellebbezés elbírálása és felügyeleti szervként való eljárás azokban az esetekben, ahol első fokon 2016. december 31. napját követően is a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el. Január 1-től az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ellátja egyebek mellett a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer működtetését és fejlesztését, a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartását, a szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartását, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és gyermekjóléti alapellátások országos jelentési rendszerének működtetését.

        Forrás: www.drportal.hu


        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Tóth András, újságíró

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Porcleválás és térdműtét

        Porcleválás és térdműtét

        Dr. Bogdán Aurél

        Mit nevezünk porcleválásnak? Hogyan történik a műtéti kezelése?

        Kiurgó pulzus

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Stroke-szövődmények: a leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

        A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

        Stroke-rehabilitáció - A diéta szerepe a felépülésben

        Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát azzal, hogy odafigyelnek az étkezési szokásaikra. A tudatos táplálkozás azonban nem csak a megelőzésre alkalmas, nagy szerepet játszik ugyanis a stroke-ot követő rehabilitáció során is.

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

        A rheumatoid arthritises betegek rehabilitációja

        A rheumatoid arthritis az ízületek krónikus, szimmetrikusan jelentkező gyulladásával járó megbetegedés. Az ízületi gyulladás az ízületek károsodásához, zsugorodásához, a mozgások beszűküléséhez, az izmok elgyengüléséhez vezet. Eleinte csak a munkavégzés során akadnak nehézségek, később a mindennapi teendők elvégzése is egyre nehezebbé válik.

        Perifériás idegsérülések rehabilitációja

        Perifériás neurológiai betegség az, amely nem a központi idegrendszerből, vagyis az agyból vagy gerincvelőből indul ki, hanem a gerincvelőből kilépő idegfonatok, idegek, továbbá az ideg-izom kapcsolatok érintettek benne. Ez többnyire a törzsön vagy végtagokon alakul ki, és okoz tüneteket.

        Kinek, mikor és hogyan írható fel a gyógyászati segédeszköz?

        Sokan elképzelni sem tudják, mennyi utánjárás szükséges, mire egy beteg hozzájut a támaszt adó, segítséget nyújtó segédeszközéhez. A gyógyászati segédeszközök használata és támogatása jogszabályban meghatározott. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.