• Víz és tudomány: a betegek félrevezetése

        Szerző: WEBBeteg/Rákgyógyítás.hu

        Milyen hatással van a daganatos betegekre a csodavizeknek kikiáltott vizek fogyasztása? Mennyire hihetünk a jóhiszemű vagy az üzleti érdekeken alapuló és gyorsan terjedő tévhiteknek? Hogyan csapják be a betegeket a tudományosnak ható állításokkal? A Debreceni Egyetem korábbi rektora, dr. Fábián István vegyész professzor részletesen bemutatta a rakgyogyitas.hu weboldalon.

        A professzor szerint semmilyen vízről nem bizonyították be, hogy egy daganatos betegségre érdemi kihatása lenne. Ezeket a termékeket abban a hiszemben veszik meg az emberek, hogy ezekkel jót tesznek önmaguknak, az egészségüket szolgálják és nagyobb esélyük van a betegségek leküzdésére. Ám ez nem igaz. Kiválóan képzett és tapasztalt marketingesek és jogászok dolgoznak azon, hogyan építsék fel ezeknek a termékeknek a hírverését úgy, hogy az ne legyen számonkérhető vagy büntethető.

        Hirdetés

        Az egészség a tét

        Dr. Fábián István látott már anyagilag tönkremenni családokat a "csodavizek" miatt, azonban a nagyobb baj, hogy a beteg ronthat is velük az állapotán. Ez leginkább akkor következik be, ha gyógyszereit cseréli le a kuruzslók által kínált csodaszerekre. Az áltudományok az orvossal ellentétben bármit megígérhetnek, ezzel hamis reményt adva a betegnek és a hozzátartozóknak egyaránt.

        Tudományos mázzal borítva rengeteg áltudományos félrevezetés kering a köztudatban. Oxigénnel dúsított vizeket például számos weboldal kínál különböző fantázianeveken, mindenféle pozitív élettani hatást tulajdonítva nekik. Valójában viszont a vízben oldott oxigén arányát a hőmérséklet és a légkör nyomása határozza meg, ráadásul a gyomorban nincsenek az oxigént felvenni képes léghólyagocskák sem, azaz semmi értelme ezektől a vizektől élettani hatást várni.

        Tudomány és áltudomány

        Az áltudományok művelői sokszor hivatkoznak szakértőkre, akik valójában nem valódi tudományos eredményekkel bíró kutatók. Gyakori az is, hogy egy-egy félrevezető cikk bevezetőjében egy ismert tudós vagy Nobel-díjas kutató egyébként helytálló, pontos és igaz megállapítását idézik. Ezzel megalapozzák a hitelességet, a tudományosság látszatát. Viszont ezt követi az ámokfutás: a kiinduló mondatból olyan következtetéseket vonnak le, amelyek már köszönőviszonyban sincsenek a valósággal vagy a józan ésszel – emeli ki a professzor a rakgyogyitas.hu oldalon.

        A tudomány mindig nyitott az új ötletekre: amiről tárgyilagos, mérhető, bárhol megismételhető módon bebizonyítják a hatásosságot, azt a módszert a tudomány is elismeri. A tudományos kutatásokkal szemben támasztott követelmények garantálják azt, hogy a véletlen hibák vagy szándékos elhallgatások kiderülnek. Ha valaki tesz egy bejelentést, világszerte tudományos műhelyek sora kezdi szinte azonnal vizsgálni, ellenőrizni az eredményeket. Ha helytállóak a megállapítások, akkor onnan szeretnének mások is továbblépni, ha pedig más kutatók más eredményekre jutnak, a cáfolatok is publicitást kapnak.

        A tévhitek gyorsan terjednek

        Az emberek többsége gyors, egyszerű és fájdalommentes megoldásra vágyik. A mai felgyorsult információáramlás és a természettudományban kevésbé jártasság miatt terjednek az áltudományos hírek. Kritika nélkül osztják meg ezeket a híreket, lépnek be különböző Facebook csoportokba az emberek. Így nagyon könnyen terjednek az üzenetek, függetlenül attól, hogy igazak-e vagy sem.

        A különféle különlegesnek kikiáltott vizek nem csodaszerek, ne dőljünk be az áltudományos híreknek, weboldalaknak.

        A teljes cikket a rakgyogyitas.hu honlapján olvashatja.

        (WEBBeteg/Rákgyógyítás.hu)

        Módosítva: 2019.01.09 14:36, Megjelenés: 2019.01.07 12:53
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Afta

        Afta

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Mi okozza? Hogyan kezelhető? Hogyan előzhető meg a kiújulása?

        Memóriaromlás

        Memóriaromlás

        Dr. Kerekes Éva

        Mi okozhat memóriaromlást? Mit tehet, ha memóriaromlást tapasztal?

        Tejallergia - Tények és tévhitek

        A tej és a tejtermékek Magyarországon alapélelmiszernek számítanak, számos ételt és italt készítenek belőle, valamint sok élelmiszerben is megtalálható alapanyag, ezért étrendi elhagyása nehéz feladat akár betegségről, akár egyéni döntésről legyen szó.

        Gyakori hiedelmek a pszichiátriában

        A pszichiátria az orvostudományon belül sokak számára talán a legmisztikusabb terület, így itt találkozhatunk a legtöbb félreértéssel és tévhittel. Ezek közül veszünk sorra néhányat a pszichiátriai osztályon dolgozó orvos szemével.

        5 mítosz a fájdalommal kapcsolatban

        Sok esetben a korábban reménytelennek tűnő fájdalom, ma már kezelhető. Mindezt az orvosoknak és kutatóknak köszönhetjük, akik az elmúlt időszakban sokat tettek a fájdalom megértése és kezelése érdekében. Ez idő alatt azonban lehullott a lepel néhány tévhitről is. Melyek ezek?

        Tények és tévhitek az anyagcseréről

        Okoznak-e a light termékek túlsúlyt? Lassú-e az elhízottak anyagcseréje? A túlsúlyos személyek alacsonyabb önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik? Cáfolunk néhány tévhitet.

        Tények és tévhitek a rostfogyasztásról

        Az egyik alapvető táplálkozási tanács, amelyet a szakemberek adnak, hogy fogyasszunk minél több rostot, hiszen az jótékony hatással van a szervezetünkre, a tápcsatornánkra. A túl kevés rostfogyasztás káros - ezt már számtalan vizsgálat bizonyította.

        A daganatos fájdalom kezelése

        Az, hogy rákos beteg, nem jelenti azt, hogy folyamatos fájdalomban kell élnie. A rák és a kezelés egyes fajtái fájdalommal járnak, de a legtöbb rákos beteg képes kontrollálni a fájdalmát.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.