Pilonidális ciszta

A pilonidális ciszta (sinus pilonidalis) egy gyakori, bőrt, illetve bőr alatti szöveteket érintő kórkép a farvágás felső részén vagy annak közelében. Ritkán a test más területei, például a köldök és a lábujjközök is érintettek lehetnek. A kezelés a klinikai megjelenés és a betegség kiterjedése alapján történik.

A pilonidális ciszta előfordulási gyakorisága körülbelül 26/100 000. Általában a 19-21 éves korosztály érintett, férfiaknál két-négyszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

Rizikótényezők

A pilonidális ciszta előfordulását az alábbi hajlamosító tényezők növelik:

• túlsúly/elhízás
• helyi trauma vagy irritáció
• ülő életmód vagy hosszan tartó ülőmunka
• mély gluteális hasadék (a gluteális hasadék másik neve farvágás)
• erőteljes szőrnövekedés a farvágás területén
• családi anamnézis

Mi állhat a hátterében?

A bőrbetegséget eredetileg veleszületettnek gondolták a gluteális hasadékban lévő rendellenes bőr miatt, de a mai nézőpont szerint inkább szerzett, mint veleszületett. A kiterjedt műtéti eltávolítást követő kiújulás is ezt az elméletet támasztja alá.

A pilonidális ciszta előfordulása a farvágástól eltérő helyen (pl. köldök, fejbőr, láb, illetve kézujjközök és a mellek között) szintén a szerzett elméletre utal. Esetenként olyan helyen előforduló pilonidális sinusról számoltak be, ahol az érintett bőrterület szőrzet általi helyi traumának van kitéve, például borbélyok, birkanyírók és kutyakozmetikusok kezén.

Hogyan alakul ki a betegség?

A bőrbetegség kialakulásának mechanizmusa nem teljesen világos, a farvágásban lévő szőrzet, illetve gyulladás megléte fontos hajlamosító tényező. Ahogy az ember ül vagy előre hajlik, a farvágásban lévő hasadék megnyúlik, károsítja vagy letöri a szőrtüszőket és a pórusok kitágulnak. A pórusok összegyűjtik az elhalt sejteket, szőr reked meg bennük. Ahogy mozgás közben a bőr megfeszül a farvágásban, a bőr alatti térben negatív nyomás keletkezik, ami a pórusban lévő szőrszálakat mélyebbre húzza, így a súrlódás hatására hasadékok, más néven sinusok képződnek. Innen ered a sinus pilonidalis elnevezés.

A hasadékok jellemzően a fej irányába terjednek, ami valószínűleg a mechanikai erőkkel függ össze. Ritkábban oldalra (laterálisan) vagy lefelé (inferior irányban) is terjedhetnek és anális fisztulákat utánozhatnak. Az üregek szőrt, törmeléket és granulációs szövetet tartalmazhatnak, de a szövettani vizsgálat során ritkán azonosítanak szőrtüszőket.

Ha a sinus elfertőződik, akut szubkután tályog alakul ki, amely spontán ürülhet vagy műtéti drenázsra lehet szükség. Az érintett területen visszatérő vagy krónikus, azaz elhúzódó fertőzés is kialakulhat.

Tünetek

A betegség megjelenése igen változatos, a tünetmentes pilonidális cisztától a különböző méretű nyílt sebbel járó akut fertőzésig vagy krónikus gyulladásig terjedhet.

Akut betegség

Hirtelen fellépő enyhe vagy súlyos fájdalom jellemzi a farpofák közti régióban ülés közben vagy olyan tevékenységek végzése közben, amelyek megnyújtják a bőrfelületet a farvágás felett (pl. hajolgatás, felülések). A beteg időszakos duzzanatról, valamint nyálkás, gennyes és/vagy véres váladékozásról is beszámolhat. A láz és a rossz közérzet általában tályoghoz társul. Rendszerint a farvágás felső részén jól tapintható, fájdalmas, gyulladt csomó képében jelentkezik.

Krónikus betegség

Visszatérő vagy tartósan fennálló váladékozásról és fájdalomról számolnak be a betegek. Esetenként leírtak laphámsejtes karcinómákat, amelyek régóta fennálló, elhanyagolt pilonidális sinusokban keletkeztek. Emiatt a szokatlan vagy agresszív megjelenésű betegség esetén biopszia végzendő.

Tünetmentes betegeknél a farvágás középső részén egy vagy több pórus látható és/vagy az érintett hajlat felső, kissé oldalsó részén egy fájdalommentes sinus nyílás található.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A diagnózis a fent leírtak szerint, a tünetek alapján történik, képalkotó vagy laboratóriumi vizsgálatokra általában nincsen szükség.

Differenciáldiagnózis

A kórképet a perianális tályogtól, az anorectális fistulától, a Crohn-betegség perianális szövődményeitől, a bőrtályogtól, a furunkulustól, a karbunkulustól, a folliculitistől (szőrtüszőgyulladás), a hidradenitis suppurativától, illetve az anogenitális bőrt érintő szisztémás kórképektől (pl.: szifilisz, tbc) kell elkülöníteni.

Kezelés

A betegség kezelése változó, és függ a bőrtünetek megjelenésének súlyosságától és a kiterjedésétől.

Az akut pilonidális tályogot azonnali bemetszéssel és drenázzsal kell kezelni. Antibiotikumok használata cellulitisz (bőr, bőr alatti szövetek fertőzése) esetén javasolt. Krónikus esetben általában sebészi kezelés javasolt.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Müller Mariann, bőrgyógyász szakorvosjelölt
Felhasznált irodalom: Pilonidal disease (UpToDate)