Születésnap

Tegnap volt a születésnapom, a párom saját maga készített vacsorával egy habos tortával megspékelt lányszöktetéssel lepett meg. A vacsira még anyukámat is oda varázsolta, ez a figyelmesége külőn jól esett. Sajnos csak az eddigi életkém számvetése vetett a napra egy kis árnyékot, de nem engedtem legyőzni magam! Amíg az exemmel együtt éltem ritkán jutott az eszébe a születésnapom, általában csak délután kezdett gyanakodni, hogy valami van, de tegnap reggel felhívott. Majdnem eldobtam a telefont!! Bezzeg a közös banki ügyletünk miatt nem tud telefonálni, igaz ott nagyon sáros. 

Minden nagyon jól sikerült, teljes volt a meglepetés csak ma ne kellett volna menni dolgozni! Nagyon nehezen tudtam magam ráncba szedni, pedig sok munka volt. De, sikerült. Jaj de jó volna ha holnap hétvége lenne! Ma anyuval kicsit kettesben ünnepeltünk - hisz neki köszönhető ez a nap- holnap a barátnőmmel. És még egy napott menni kell a dolgozóba. Hogy fogom ezt túlélni??

Remélem a hétvége csendesebben és kettesben fog eltelni.Nem vagyok ehez hozzászokva vagy már öregszem??!