Az újszülöttkori sárgaság tünetei, okai és kezelése
frissítve:
Az újszülöttek 60-80 százalékánál a születés utáni második napon enyhe sárgaság jelentkezik, ami az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része, két héten belül magától rendeződik. A folyamatot azonban mindig nyomon kell követni, mert az erőteljes vagy elhúzódó sárgaság komoly problémákat jelezhet.
A sárgaság téma cikkei |
| 2/1 A sárgaság tünetei, okai és kezelése felnőttkorban 2/2 Az újszülöttkori sárgaság tünetei, okai és kezelése |
A normál újszülöttkori sárgaság
Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. Az elváltozás fokozódik, a harmadik-ötödik napon tetőzik, majd lassan lezajlik. Érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez a lefolyás az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része.
A természetes sárgaságra a szemfehérje és a bőr enyhe sárgás elszíneződése jellemző, ugyanakkor a baba aktív, eszik, laborvizsgálatokban pedig a bilirubin szintje enyhén emelkedett. Ebben az esetben nincs ok alaposabb kivizsgálásra és kezelésre, csak a tünetek és a bilirubinszint nyomon követésére a panaszok megszűnéséig.
Mi okozza a sárgaságot újszülöttkorban?
A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása a felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át. Nagyobb vörösvértest szétesés során emelkedik a bilirubinszint, és sárgaság kialakulását eredményezi.
Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van, mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, és megemelkedik a vérben mérhető szintje.
Mindez természetes és átmeneti állapot, amely a baba fejlődésével rendeződik. Vannak azonban olyan tényezők, amik hozzájárulhatnak az újszülöttek természetes sárgaságához:
- elégtelen szájon keresztüli táplálás,
- a szülés során a köldökzsinór késői lefogása,
- ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre.
A kóros sárgaság újszülötteknél
Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része, hanem kezelendő problémát jelez. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mindig figyelemmel kell kísérni a sárgaságot, valamint a bilirubinszint alakulását! Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinéma), akkor a bilirubin az agyba átjut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.
Kóros sárgaságra utaló tünetek:
- A bőr és szemfehérjéje kifejezetten sárgás színű lesz.
- A sárgaság sokszor már a születés utáni első napon jelentkezik, gyorsan erősödik, majd nem indul meg a normál esetben látható csökkenés.
- A baba aluszékonnyá válik, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz.
Vérvételek segítségével kell követni és kontrollálni a bilirubin szintjét, hogy a növekvő vagy csökkenő tendencia figyelhető-e meg, a tennivalók szempontjából a laborvizsgálat eredménye az irányadó. Vérvétel segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy normális sárgaságról, vagy pedig kóros formáról van-e szó. Ha az utóbbiról, akkor további vizsgálatok következnek.
A kóros sárgaság lehetséges okai:
- fertőzések, akár szepszis
- a mama és a baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség
- pajzsmirigy-alulműködés
- belső vérzés
- veleszületett májbetegség
- epeútfejlődési rendellenességek
- kóros vörösvértesteket eredményező hematológiai megbetegedések
| Epeelfolyási zavarok a sárgaság hátterében |
| Az epeútfejlődési rendellenesség ritka (hazánkban évente 10-15 csecsemőt érint), de veszélyes oka lehet a sárgaságnak. Felsimerésére a magzati korban nincs lehetőség, a születés utáni első 2-3 hét tünetei hívhatják fel rá a figyelmet: jelezheti a sárgaság mellett a sötét színű vizelet és a világos, agyagszerű széklet és a súlygyarapodás elmaradása. Gyanú esetén az epeelfolyási zavar laborvizsgálattal diagnosztizálható, igazolt esetben a születés utáni 6 héten belül sort kell keríteni a műtéti megoldásra, ellenkező esetben az epe a bélrendszeren keresztül történő távozás helyett a májban halmozódik fel, visszafordíthatatlan károsodást okozva a szervben. Az operáció során a vékonybélből új epevezetéket alakítanak ki. (Semmelweis Egyetem) |
A kóros sárgaság kezelése
Ha a bilirubin elér egy bizonyos szintet, akkor beavatkozás szükséges.
1. Mindenekelőtt a szájon át táplálást kell előnyben részesíteni, ezzel a bilirubin széklettel való távozását segítjük elő. Az aluszékony babát különböző trükkökhöz folyamodva ébresztgetni kell és rábírni arra, hogy egyen. Ritkán találkozhatunk azzal, hogy az anyatejes táplálás fokozza a sárgaságot. Ilyen esetben pár napig tápszeres táplálásra szükséges áttérni, de utána vissza lehet térni az anyatejes tápláláshoz.
2. A terápia másik része a fénykezelés (fototerápia). Ez azt jelenti, hogy a babákat kék fényű lámpával világítják meg, melynek segítségével a bilirubin vízoldékony formává alakul át, és így könnyen kiürül a széklettel, valamint a vizelettel a szervezetből. A kékfénykezelés során a szemet gondosan letakarják, hogy a kék lámpa ne károsítsa. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a szájon át történő táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges.
3. Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét.
A bilirubin távozását elősegítő kezelési módok mellett a sárgaságot kiváltó ok függvényében fontos az oki terápia is. Ez jelentheti immunglobulin intravénás adását (vércsoport-összeférhetetlenség esetén), hormonpótlást (pajzsmirigybetegség esetén), antibiotikumos kezelést, operációt is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász