Három tünet, ami infarktus előtt jelentkezik

 Az infarktus rizikófaktorai

A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

• A dohányzás. A dohányzás és a hosszútávon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
• Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
• Magas koleszterin és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma.
• Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.
• Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!
• Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről...
• Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
• Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
• Homocisztein, C-reaktív protein és fibrinogén szint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homocisztein-szint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén és a C-reaktív protein szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
• Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.