• Három tünet, ami infarktus előtt jelentkezik

        Szerző:
        WEBBeteg

        Bár a szívinfarktust legtöbben mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.

        A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.

        Hirdetések

        Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek

        Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.

        • Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

          Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig.
        • Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés.
        • Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.

         Az infarktus rizikófaktorai

        A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

        • A dohányzás. A dohányzás és a hosszútávon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
        • Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
        • Magas koleszterin és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma.
        • Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.
        • Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!
        • Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről...
        • Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
        • Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
        • Homocisztein, C-reaktív protein és fibrinogén szint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homocisztein-szint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén és a C-reaktív protein szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
        • Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

        2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

        Pánikroham vagy infarktus? - Hogyan lehet megkülönböztetni?

        Világszerte nő a szorongásos panaszokkal és a pánikbetegséggel küzdők száma. Becslések szerint minden 3. ember életében legalább egyszer megtapasztalja, milyen borzasztó testi tünetekkel és félelemmel jár a betegség.

        Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

        Fiatalabb korban az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig rengeteg ok van arra, hogy ne csak az idősebbek figyeljenek jobban egészségükre - következzenek azok a tünetek, amik mellett nem szabad szó nélkül elmenni.

        Magas vérnyomás - A lakosság 20 százaléka nem tudja, hogy beteg

        A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és az egész világon népbetegségnek számít. Hazánkban az előfordulási gyakorisága igen nagy, a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti.

        A syringomyelia tünetei és kezelése

        A syringomyelia kóros üregképződést jelent a gerincvelőben, esetleg a nyúltvelőben. Leggyakrabban a gerincvelő nyaki szakaszán jelentkezik. Előfordulása nem gyakori. A betegség tünetei általában lassan alakulnak ki, de ritkán hirtelen kezdet is előfordulhat.

        Gyakori daganatos betegségek első tünetei

        Napjainkban egyre többeket érdekel, hogy melyek az életkorral járó természetes változások, és melyek azok a problémák, amelyeket életmódváltással, mozgással, egészséges táplálkozással elkerülhetnénk. Nos, összegyűjtöttük azokat a daganatos megbetegedéseket, melyek elsősorban 50 éves kor felett jelentenek nagy veszélyt. 

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások