A szívelégtelenség és tünetei

Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Leggyakrabban a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a szívbillentyű-betegségek és a szívinfarktus következményeként alakul ki. Idővel ezek az állapotok túlterhelik a szívet, amely túl gyengévé vagy túl merevvé válik ahhoz, hogy megfelelően megteljen vérrel és azt hatékonyan továbbítsa a szervezet felé.

A szívelégtelenség (korábbi nevén pangásos szívelégtelenség) azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet oxigén- és tápanyagigényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. Bár sok esetben a szívelégtelenség hátterében álló károsodás nem fordítható vissza, a korszerű kezelésekkel a betegség előrehaladása lassítható, a tünetek csökkenthetők, és az életminőség jelentősen javítható.

Az életmód megváltoztatása kiemelt jelentőségű. A rendszeres, egyénre szabott testmozgás, a sóbevitel csökkentése, a testsúly rendezése, a dohányzás elhagyása, valamint a stressznek és a depressziónak a kezelése mind hozzájárulhatnak az állapot stabilizálásához. A szívelégtelenség megelőzésének alapja a rizikófaktorok – magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség és elhízás – korai felismerése és kezelése.

A krónikus szívelégtelenség figyelmeztető jelei

A szívelégtelenség leggyakrabban krónikus formában jelentkezik, lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tudja hatékonyan továbbítani a vért, az visszatorlódik a szervezetben, ami a tüdőben, a májban, a hasüregben és az alsó végtagokban folyadékpangáshoz vezet. Ez magyarázza a betegségre jellemző légszomjat és ödémát.

A szervezet megpróbálja kompenzálni a csökkent szívműködést: a szív gyorsabban ver, izomzata megvastagszik, a szívüregek kitágulhatnak. Hosszabb távon azonban ezek az alkalmazkodási mechanizmusok kimerülnek, és a panaszok fokozódnak. Előfordulhat a szívritmus felborulása is, ami tovább rontja a keringést.

A krónikus szívelégtelenség leggyakoribb tünetei:

• fáradtság, gyengeség
• terhelésre, később nyugalomban is jelentkező légszomj
• csökkent terhelhetőség
• tartós köhögés, sípoló légzés, rózsaszínes, habos köpet
• bokák, lábszárak és lábak duzzanata (ödéma)
• hasűri folyadékgyülem (ascites)
• hirtelen testsúlynövekedés a folyadékvisszatartás miatt
• étvágytalanság, hányinger
• koncentrációs zavar, csökkent éberség
• szabálytalan szívverés

Az akut szívelégtelenség tünetei

Az akut szívelégtelenség a szívműködés hirtelen romlásakor alakul ki. Tünetei hasonlíthatnak a krónikus formához, azonban gyorsan, órák vagy napok alatt jelentkeznek, és súlyosabbak.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

• hirtelen folyadékfelszaporodás
• gyors vagy szabálytalan szívverés, szívdobogásérzés
• hirtelen fellépő, súlyos légszomj, habos rózsaszín köpet
• mellkasi fájdalom, különösen szívinfarktus esetén

Az akut szívelégtelenség leggyakoribb kiváltó okai közé tartozik a szívinfarktus, a szívizomgyulladás, súlyos fertőzések, allergiás reakciók, a tüdőembólia, valamint bizonyos gyógyszerek vagy hirtelen kialakuló ritmuszavarok. Ez az állapot életveszélyes, azonnali orvosi ellátást igényel.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Forduljon orvoshoz, ha szívelégtelenségre utaló tüneteket észlel, különösen, ha azok fokozódnak vagy új panaszok jelennek meg. Más szív- és tüdőbetegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, ezért a pontos kivizsgálás elengedhetetlen.

Ismert szívelégtelenség esetén a tünetek romlása mindig figyelmeztető jel, amely arra utalhat, hogy a betegség rosszabbodott vagy a kezelés módosításra szorul. Ilyen esetben haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus