Az alkoholfüggőség - a leszokás módszerei

Az alkoholfüggőség kezelése nagyon összetett, hiszen kezelni kell a megvonási tüneteket, csökkenteni kell az alkohol iránti vágyat, végül kezelni kell az alkoholizmus következtében kialakuló egyéb kórállapotokat.

Az alkoholfüggőség kezelésének végső célja a beteg alkohol iránt érzett sóvárgásának megszüntetése, a rendszeres alkoholfogyasztás leállítása. Az alkoholizmus kezelésére alkalmas egységes séma nem létezik, mivel minden beteg esete más és más.

A kiváltó okok sokszínűsége, a beteg gyógyulás iránti vágya, a családtagok és ismerősök segítő-támogató szerepe mind befolyásolja a beteg ideális kezelését. A személyre szabott kezelés az alábbi lehetőségek kombinálásával, esetleg más kiegészítő gyógymódok alkalmazásával kerül kiválasztásra.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az alkoholizmus kezelése nem korlátozódik a gyógyszeres terápiára, legtöbbször pszichiátriai segítségre is szükség van. Kezdetben el kell érni az önmegtartóztatást vagy a kockázatmentes ivást. A súlyosan függőknél a megvonási tünetek kivédése vagy csökkentése is cél. Végül minden betegnek tartós rehabilitációs kezelésre van szüksége a fizikai és pszichés rekreáció céljából.

Toxikus alkoholmennyiség

A máj toxikus alkoholmennyiségének határa egyénenként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy férfiaknál 40 g/nap, nőknél viszont 20 g/nap mennyiségű alkohol tartós fogyasztása is májkárosodáshoz vezet.

A terápia hatásának kulcsa a beteg együttműködése. Megfelelő motiváció hiányában a visszaesés valószínűségének esélye igen nagy. Az alkoholbeteg segítségre szorul, ez pedig nehezen képzelhető el a potenciális segítők előítéleteinek félretétele nélkül. Sajnos nemzetközi adatok szerint sem haladja meg az alkoholfüggőségből kigyógyult személyek tartós önmegtartóztatása a 10-20 százalékot.

A betegek egynegyede ér el valamilyen javulást, és a betegek felénél olyan betegséglefolyás figyelhető meg, amelyre a jelenleg rendelkezésünkre álló farmakológiai és pszichoterápiás módszerek nem gyakorolnak befolyást. A különböző önsegítő civil kezdeményezésekkel is kapcsolatban álló betegek gyógyulási aránya jelentősen kedvezőbb.

A krónikus alkoholbevitel az agyi szerotoninszint csökkenését okozza. Ez a jelenség felelős részben az alkoholizmus talaján kialakult pszichés változásokért. A többek között antidepresszánsként is alkalmazott szelektív szerotonin visszavételt gátló (SSRI) gyógyszerek alkalmazása jó hatásúnak bizonyultak, különösen azokban az esetekben, amikor a beteg az alkoholt saját szorongásának, depressziós állapotának vagy pánikbetegségének csökkentésére fogyasztotta.

Leszokni nem lehet egyik napról a másikra

A terápia lényeges pontja, hogy a leszokás folyamatosan következik be, kb. 3-6  hónap alatt, ami közben az alkohol fogyasztása nem tiltott teljes mértékben.

Ön tudta?

Májzsugor kialakulása esetén  férfiakban nőies jegyek jelennek meg és potenciazavar alakul ki, nőkben menstruációs zavarok léphetnek fel.

Hasonlóan jó hatásúak a monoaminoxidáz enzim bénító (MAO bénító) antidepresszáns készítmények. Hatásukat szintén egyes agyi ingerületátvivő anyagok, köztük a szerotonin szintjének emelésével fejtik ki.

A disulfiram-kezelés azonnali önmegtartóztatást igényel, a potenciálisan halálos mellékhatások kialakulásának veszélye miatt. A disulfiram olyan vegyület, amely habár önmaga nem toxikus, az alkohol lebomlását oly módon változtatja meg, amely az emberi szervezetre nagyon veszélyes. Az alkohol a szervezetben sejtméregként ható acetaldehid köztitermékké alakul, mielőtt ecetsavvá, majd vízzé és szén-dioxiddá égne el.

A disulfiram hatására az acetaldehid vérszintje 5-10-szer magasabb lesz, mint alkohol nélkül. A betegnél súlyos tünetek lépnek fel, például hányinger, hányás, kipirulás, a szívfrekvencia és a légzésszám jelentős emelkedése, valamint pánikreakcióhoz hasonló tünetek jelentkeznek. Az alkoholproblémákkal küzdő betegeket így a kellemetlen, hányásos rosszullétek segítenek távol tartani az alkoholtól.

A disulfiram bőr alá ültethető formában is alkalmazható, így a beteg minden egyes alkoholfogyasztásánál fellépnek a tünetek. A veszélye abban rejlik, hogy nagy mennyiségű alkohol fogyasztása mellett a jelentős toxicitással kell számolni, amely akár életveszélyes mértékig is fokozódhat.

Csaknem minden esetben szükség van szorongáscsökkentő, enyhe nyugtató hatású gyógyszerek szedésére. Érdekes megfigyelés, hogy egyes magas vérnyomás elleni szerek (ACE-gátlók és calciumantagomisták) szintén csökkenthetik az alkoholfogyasztás mértékét.

A pszichoterápia is sokat segíthet

A farmakoterápia mellett legalább ugyanolyan fontosak a különböző pszichoterápiák, legyen az akár csoportterápia, családterápia vagy bármely más forma, amely az adott beteg kórelőzménye alapján hasznosnak ítélhető. Családterápiára csaknem mindig szükség van, amennyiben arra a családtagok hajlandók; leginkább akkor, amikor a beteg alkoholfogyasztásának hátterében valamilyen családi konfliktus áll.

Nem szabad lebecsülni a civil szféra szerepét, a különböző közösségek gyógyító erejét. Más, hasonló problémákkal küzdő emberrel való kapcsolattartás erősíti a gyógyulás iránti vágyat, a kölcsönös tapasztalatátadás segíthet a betegséggel való megküzdésben. A vallás is sokat segíthet: sok gyógyult beteg a javulás útján talál rá későbbi hitére, amely nagy segítséget jelenthet a gyógyulás folyamán.

(Dr. Kónya Judit)