A szív- és érrendszer állóképessége - A sportolás hatása

Edzettségnek nevezzük a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a sorozatos fizikai terheléshez. A szív-érrendszer, légző-rendszer, vázizom-rendszer, kiválasztó-rendszer, idegrendszer, immunrendszer, anyagcsere, stb. változáson megy keresztül, amelyek szerepet játszanak az egészségmegőrzésben, sőt még bizonyos betegségek rehabilitációjában is.

A szív és érrendszer állóképessége

Mi történik, ha kocogni kezdünk? Szaporábban kezd verni szívünk, vérnyomásunk emelkedik. Ha a tempót nem változtatjuk, akkor egy kis idő elteltével állandósul az állapot és a pulzusszám, vérnyomásérték nem változik, hanem egyenletesen magasabb marad a nyugalmi értéknél.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is. Mire utal a pulzusszám?>>

Ezt az állapotot „steady state’-nek, vagyis állandósult állapotnak nevezzük. Ha az iramot fokozzuk, akkor felgyorsul a szív munkája, egyre többször húzódik össze, ugyanígy a vérnyomás szisztolés értéke tovább nő, viszont a diasztolés érték csökken. Mindez egészen addig folytatódhat, amíg el nem érjük tűrőképességünk határát, ill. a maximális pulzusszámot és vérnyomásértéket.

Nyugalomban az egészséges felnőtt szív percenként 72-szer dobban. A terhelés maximumában mért, ú.n. maximális pulzusérték az életkor függvénye és igen egyszerű képlettel számítható. Kétszázhúszból ki kell vonni az életkort és megkapjuk a maximális pulzusszámot, vagyis azt az értéket, amelyet szervezetünk még néhány percig vagy inkább másodpercig képes tolerálni.

Vagyis egy 20 évesnek 200/ perc, egy 30 éves egyénnek 190/ perc a maximális pulzusértéke. Mindennek az edzéstervezésben van jelentősége, hiszen a legtöbb fitness teremben a pulzusszám alapján irányozzák elő az edzésprogram intenzitását a személyi edzők attól függően, hogy kinek milyen intenzitásra van szüksége.  

Hogyan hat az úszás a szervezetre?

Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nem csak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség. Hogyan hat az úszás a szervezetre?>>

Sport és vérnyomás - Hogyan alakulnak az értékek?

Ugyanakkor a vérnyomásérték maximuma nem függ az életkortól, általában az egészséges felnőttek esetében 220/0Hgmm, annál semmi esetre sem több. Az első, ú.n. szisztolés vérnyomásérték megmutatja, hogy a szívösszehúzódás pillanatában, amikor kipumpálja a vért, mekkora a periférián (vagyis a szíven kívüli erekben) mért nyomás.

Vérnyomásmérés

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?>>

Mivel testmozgás alatt a szív nagy erővel és szaporábban húzódik össze, ezért az erekben mért nyomás emelkedik. A diasztolés, vagy második vérnyomásérték azt az erekben mért nyomást mutatja meg, amikor a szív telődik vérrel.

Tehát ekkor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben. Ez a terhelés során csökken. A rendszeres testedzéshez a szívérrendszer alkalmazkodással válaszol. Néhány hónap elteltével a szív nagyobb erővel húzódik össze, ezáltal egyszerre több vért tud a vérpályába továbbítani.

Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi pulzusszám lassul, vagyis a szívnek kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi friss, oxigéndús vért küldjön a szervekhez, szövetekhez. Ez a folyamat különösen az ú.n. állóképességi sportprogram hatására alakul ki.

Szisztolés és diasztolés érték

Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki, a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja. A vérnyomásértékekről bővebben >>

Emellett nem csak a szervek oxigénellátása, hanem a szív oxigénellátása is javul, mivel a rendszeres mozgás hatására aprócska hajszálerek nyílnak ki és továbbítják a friss vért a szívizom különböző területeihez.

A nyugalmi pulzusszám is csökken, amely részben az ú.n. paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhető.

A versenyszerűen úszók, hosszútávfutók, triatlonosok nyugalmi pulzusa akár 28/perc értékre is csökkenhet.

Kocogás és a futás hatása a szervezetre

Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának. A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben. A kocogás és a futás hatása a szervezetre>>

Hogy változik a vérnyomás?

Rendszeres állóképességi sport hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték is csökken, akár 10-30 Hgmm-rel, vagyis a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlható.

Gyógyúszás és gyógytestnevelés

A gyógyúszás során alkalmazhatók a normál úszásnemek egyes részelemei vagy egésze, meghatározott terheléssel, meghatározott távokon. Használjuk azokat a terápiás jellegű úszó mozdulatokat, amelyekkel az izomtónus-szabályozást, bizonyos izmok nyújtását, mások erősítését lehet elérni. Gyógyúszás és gyógytestnevelés >>

Azonban léteznek olyan sportágak, amelyek fokozzák a vérnyomást, mint például a súlyzós edzés, súlyemelés, erőemelés, küzdősportok nagy része.

A rendszeres mozgásra először a szív-érrendszer alkalmazkodik, amelynek hatására nyugalmi pulzusszám csökkenés, vérnyomáshanyatlás alakul ki.

A szív munkája, pumpafunkciója javul, több vért tud egy összehúzódással a keringésbe küldeni.

Ugyanakkor a szív vérellátása is nő, mivel újabb és újabb mikrokapillárisok nyílnak meg a szívizomzaton belül, így a friss oxigéndús vér hatékonyabban tudja elérni a szív minden egyes sejtjét. Mindezek miatt a rendszeres mozgás a szívegészségnek egyik legfontosabb eleme. 

Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható. A panaszok megszüntetésére ezen kívül olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek. Egyes élelmiszerekről is leírják, hogy jótékony hatásúak, a bennük megtalálható gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek révén. Ilyen például a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták. Az izomlázról orvosi szemmel a WEBBetegen>>

(Sportorvos.hu)