Terhességi toxaemia

A terhességi toxaemián az anya olyan megbetegedését értjük, mely kizárólag terhesség kapcsán jelentkezik, a várandósság második felében alakul ki. A betegség súlyosbodása akár az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.

A terhességi toxaemiának három alaptünete van: vizenyő, fehérjevizelés és magas vérnyomás. A tünetekhez vagy azok valamelyikéhez súlyos esetekben görcsroham és kóma is társulhat.

A kórkép egyik legrégebbi elnevezése a toxaemia illetve a toxicosis (terhességi mérgezés). Mindkettő arra utal, hogy valamilyen toxin vagy toxinszerű anyag - mely a terhesség során keletkezik és kerül be az anya szervezetébe - váltja ki közvetlenül a megbetegedést, bár ezen elméletet nem sikerült alátámasztani, mivel ilyen méreganyagot nem tudtak kimutatni.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A terhességi toxaemia a leggyakoribb anyai halálokok közé tartozik. A szülés körüli anyai halálozás három fő oka még manapság is a fertőzés (szepszis), a toxaemia és az elvérzés. Még inkább szembetűnő a toxaemia szerepe, ha figyelembe vesszük, hogy számos elvérzéses haláleset nemcsak a vérveszteség következménye; oka összetettebb, és a toxaemia miatt kialakult véralvadási zavaroknak van benne meghatározó szerepe.

A betegségnek nemcsak az anyai, hanem a szülés körüli megnövekedett magzati halálozásban is nagy jelentősége van. Magyarországon az összes szüléshez viszonyítva előfordulási gyakorisága 10 százalék körüli.

A terhességi toxaemia okai

Sajnos a kutatások ellenére sem ismerjük pontosan a betegség közvetlen okát. Végső oka maga a terhesség. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az anyai szervezet alkalmazkodásának - a terhesség okozta változásokkal szemben fellépő - zavara vagy hiánya lehet a magyarázat.

Három főbb kiváltó tényező határozható meg a toxaemia létrejöttében:

1. Az anya betegségei. Ilyenek a magasvérnyomás-betegség, az idült vesebetegségek, a cukorbetegség, vagy az általános érkárosodással járó betegségek. Ezekben az esetekben a toxaemia már "csak" rárakódik az előzetes betegségre, szervkárosodásra.
2. A környezeti hatások. Ide tartozik például a nem megfelelő táplálkozás (a túl egysíkú, nagymennyiségű, só-, fűszer- és zsírdús táplálék), a nagyfokú fizikai igénybevétel, a pihenés-, fekvés hiánya, a tartós álló-, vagy ülőmunka. A klímaviszonyok változásának, időjárási frontoknak, továbbá az idegrendszeri túlterhelésnek, pszichés traumáknak is nagy a jelentőségük, és mind a toxaemia kialakulását segítik elő.
3. A terhes méh és a méhlepény közötti kedvezőtlen vérkeringés. Egészséges terhesben a méhlepény erei kitágult állapotban vannak, segítve ezzel a megfelelő vérátáramlást, míg a toxaemiás terhesekben ezek az erek összehúzódott állapotban találhatók. Régi tapasztalat, hogy az igen sok magzatvíz, ikerterhesség esetén gyakoribb a toxaemia előfordulása, amikor is a méhfal túlfeszülése rontja a vérkeringést. Olyan terheseknél is fokozott a kockázat, akiknek alapbetegsége (pl. cukorbetegség) miatt károsodhat a méhlepény érrendszere.

Milyen tünetek utalnak a toxaemiára?

A toxaemia rendszeres terhesgondozással időben felismerhető és kezelhető. Ebben segít a három alaptünet: a vizenyő (ödéma),a magasvérnyomás (hypertónia), és a fehérjevizelés (proteinuria).

1. Egyéb tünetek

   Az alaptünetek mellet egyéb tünetek is megjelenhetnek: fejfájás, rossz közérzet, fülzúgás, szikralátás, kettős látás, látótérkiesés, májtáji, gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás. A legsúlyosabb formában a fő tünetekhez görcsroham társul, ami azonnali, halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényel.

   A terhességi vizenyőről elmondhatjuk, hogy egészséges terhesekben is előfordulhat kisebb lábszárödéma a terhesség végén. Ennek oka általában a vénás nyomás fokozódása, a visszeresség, az általános súlygyarapodásból adódó fokozódó statikus nyomás. Ez azonban pihenésre, éjszakai ágynyugalomra megszűnik. Akkor kóros, ha reggelre sem múlik el és a boka vagy az lábszáron az ujj benyomatát megtartja. Általános (generalizált) akkor, ha ez már kiterjed az arcra, kézre, hasfalra, szeméremajkakra. A súlygyarapodás mértéke az utolsó hónapokban meghaladja a heti fél kilót. Ezt csak rendszeres testsúlyméréssel tudjuk ellenőrizni.
2. A magasvérnyomás (hypertónia) a leggyakoribb és legfőbb tünete a toxaemiának. Erről akkor beszélünk, ha a vérnyomás értéke 135/85 Hgmm fölé emelkedik. Az emelkedése a betegség súlyosbodásának jele.
3. A fehérjevizelés a vese érrendszerének zavarára utal, fokozódása szintén a betegség súlyosbodásának jele.

Hogyan kezelhető a betegség?

A három vezető tünet kezelése összetett. Igényel belgyógyászati, szükség esetén nephrológiai és nem utolsó sorban szülészeti kezelést is.

Időben történő, gondos orvosi kezeléssel a tünetek kezelhetők, megakadályozva ezzel akár az anya, akár a magzat súlyos károsodását, nemritkán halálos szövődmény kialakulását. A toxaemia igen sok terhes kismamát veszélyeztethet, de rendszeres terhesgondozással időben kiszűrhető és kezelhető betegségről van szó.

(Dr. Szilvási Ferenc, szülész-nőgyógyász)