Zika-vírus: WHO nyilatkozat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilatkozata a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (NER 2005) alapján létrehozott Vészhelyzeti Bizottság Zika-vírusról és az ezzel kapcsolatban észlelt neurológiai és születési rendellenességek növekedéséről tartott első üléséről.

A WHO főigazgatója a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) (NER 2005) alapján összehívta a független szakértőkből álló Vészhelyzeti Bizottságot (VB), amely 2016. február 1-én, közép-európai idő szerint 13:10 és 16:55 óra között, telekonferencia formájában tartotta meg első ülését a Zika-vírussal érintett egyes területeken előforduló kóros kisfejűség (mikrokefália) és egyéb neurológiai rendellenességek esethalmozódásáról.

A WHO Titkársága tájékoztatta a Bizottságot azokról a kóros kisfejűség és Guillain-Barré szindróma (GBS) esethalmozódásokról, amelyeket bizonyos területeken ideiglenesen a Zika-vírus terjedésével hoznak összefüggésbe. A Bizottság további adatokat kapott a Zika-vírussal kapcsolatos jelenlegi ismeretekről, annak terjedéséről, klinikai jellemzőiről és epidemiológiájáról.

A következő részes államok szolgáltattak információkat a kóros kisfejűség és/vagy neurológiai rendellenességek és a Zika-vírus lehetséges kapcsolatáról: Brazília, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok és El Salvador.

A Bizottság tájékoztatása szerint a születési- és egyéb neurológiai rendellenességek közelmúltban Brazíliában jelentett esethalmozódása és az azt megelőző hasonló, 2014-ben Francia Polinéziában megfigyelt esethalmozódások Nemzetközi Egészségügyi Vészhelyzetet idéztek elő.

A Bizottság az alábbi javaslatot nyújtotta be megfontolásra a WHO főigazgatójának a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal (2005) összhangban.

Kóros kisfejűség és neurológiai rendellenességek:

• Egységessé kell tenni és fokozni kell a kóros kisfejűség és a GBS felügyeleti ellenőrzését, különösen azokon a területeken, ahol már a Zika-vírus terjedése ismertté vált, valamint a terjedés kockázatának kitett területeken,
• Fokozni kell a kóros kisfejűség és a neurológiai rendellenességek terén újonnan megjelenő esethalmozódások etiológiájának kutatását, hogy meghatározható legyen, fennáll-e az ok-okozati összefüggés a Zika-vírussal és/vagy egyéb tényezőkkel, illetve kísérő tényezőkkel.

Mivel ezek az esethalmozódások a Zika-vírussal újonnan megfertőződött területeken fordultak elő, a Bizottság – összhangban a helyes közegészségügyi gyakorlatokkal és tekintettel arra, hogy az esethalmozódásokra nincsen más magyarázat – hangsúlyozza a Zika-vírus által okozott fertőzés visszaszorítását célzó határozott intézkedések fontosságát, különösen a várandós - és a szülőképes korú nők körében.

A Bizottság elővigyázatossági intézkedésként az alábbi kiegészítő ajánlásokat tette:

A Zika-vírus terjedése:

• Egységes eset-meghatározások és diagnosztikumok terjesztésével a kockázatnak kitett területeken történő fokozni kell a Zika-vírus fertőzés felügyeleti ellenőrzését,
• A felügyeleti és ellenőrző intézkedések elősegítése érdekében a Zika-vírus fertőzés új gyors diagnosztikumai kifejlesztésének elsőbbséget kell élveznie,
• A Zika-vírus terjedésével érintett országokban fokozott tájékoztatást kell nyújtani a kockázatokról. Ennek során foglalkozni kell a lakosság aggályaival, erősíteni kell a közösség szerepvállalását és javítani a bejelentési rendszert, tovább biztosítani kell a vektor (szúnyog) ellenőrzés és az egyéni védőintézkedések alkalmazását,
• Határozottan támogatni kell és be kell vezetni a vektor ellenőrzést (szúnyogcsípés elleni védekezést) és a megfelelő egyéni védőintézkedéseket, ezáltal mérsékelve a Zika-vírusnak való kitettség kockázatát,
• Figyelmet kell fordítani arra, hogy a szülőképes korú nők és különösen a várandós nők hozzájussanak a szükséges információkhoz és anyagokhoz, ezzel is csökkentve a kitettség kockázatát,
• A Zika-vírussal megfertőződött várandós nők számára a rendelkezésre álló legjobb információk, nemzeti gyakorlat és hatékony szakpolitikák alapján biztosítani kell a tanácsadást, és nyomon kell követni az újszülöttek egészségi állapotát.

Hosszú távú intézkedések

• Fokozni kell a Zika-vírus elleni oltóanyagok, gyógykezelések és gyors diagnosztikumok kutatás-fejlesztésére tett megfelelő erőfeszítéseket.
• Azokon a területeken, ahol a Zika-vírus már terjed, az egészségügyi szolgálatokat fel kell készíteni a neurológiai tünetegyüttesek és/vagy születési rendellenességek számának potenciális növekedésére.

Utazást érintő intézkedések

• Nincsen szükség sem az utazás, sem a kereskedelem korlátozására azokkal az országokkal, területekkel és/vagy vidékekkel, ahol a Zika-vírus terjed,
• A Zika-vírussal érintett területekre utazókat friss információkkal kell ellátni a potenciális kockázatokról, és megfelelő intézkedéseket kell számukra biztosítani a szúnyogcsípés elleni védekezéshez,
• Végre kell hajtani a repülőgépek és repülőterek fertőtlenítésére vonatkozó szokásos WHO ajánlásokat.

Információ megosztás

• A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jelen Nemzetközi Egészségügyi Vészhelyzettel összefüggő, közegészségügyi szempontból lényeges információk gyors és kellő időben történő bejelentését és megosztását,
• A mikrokefália és/vagy GBS növekvő előfordulására valamint a Zika-vírus terjedésére vonatkozó klinikai, virológiai és járványtani adatokat minél előbb meg kell osztani az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), elősegítve ezzel az események nemzetközi megismerését, a megfékezésükre tett erőfeszítések nemzetközi összefogását és koordinációját, valamint a további kutatások és fejlesztések fontossági sorrendjének felállítását.

A WHO főigazgatója, Dr Margaret Chan a fenti javaslatok alapján 2016. február 1-én Nemzetközi Egészségügyi Vészhelyzetet jelentett be. A főigazgató támogatta a Bizottság tanácsait, és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) alapján kiadott ideiglenes ajánlások formájában tette őket közzé.

(WHO Magyarországi Iroda)