Miért nélkülözhetetlen a kálium?

A kálium a makroelemek közé tartozik, vagyis olyan ásványi anyag, amelyre a szervezetnek naponta többszáz milligrammos vagy grammos mennyiségben van szüksége. Milyen szerepe van a káliumnak szervezetünk működésében?

Az emberi szervezet átlagosan 150 g káliumot tartalmaz, a szükséges napi bevitel mennyisége 2-3 gramm. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A kálium sokrétű szerepe

A kálium-megtartó vízhajtók

A kálium megtartó vízhajtók vérnyomáscsökkentő hatása gyengébb, mint más vízhajtóké, viszont nem okoznak kálium- és magnéziumvesztést, mint a tiazid vagy a csúcshatású vízhajtók. Előnyök és hátrányok >>

Ahhoz, hogy a sejtek funkcióikat be tudják tölteni, az őket határoló membrán két oldalán elektromos töltéskülönbség fennállása szükséges, melynek mértéke nagyrészt a káliumionok megoszlásának függvénye (a kálium a szervezetben ionos formában van jelen).

Mindezekből következik, hogy a kálium kulcsfontosságú az olyan szövetek működésében, amelyekre a gyors elektromos potenciál változás jellemző. Ilyen például az idegszövet és az izomszövet, de minden egyéb szövet működése is a káliumionok megfelelő eloszlásához kötött.

A kálium a sejtek belsejében halmozódik fel, csupán 2%-a található meg a sejten kívüli terekben. Szintjét a szervezet összehangolt működése szabályozza, elsősorban a mellékvesekéreg hormonjai vannak rá hatással. A felesleg a szervezetből a vizelettel és a széklettel távozik.

Nagyon fontos a sejtek életjelenségeihez szükséges anyagok sejtmembránon keresztüli szállításában. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a hidrogénionok szállítása is a kálium jelenlétéhez kötött, ezért a kálium a szervezet sav-bázis háztartásának egyensúlyában is esszenciális szerepet tölt be, mivel képes a pH változásait a szervezet számára kedvező irányba befolyásolni.

A káliumra szükség van a vércukorszint szabályozásában, illetve anyagcseréje szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához. Szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.

Káliumhiány és túladagolás

A táplálkozás során általában elegendő káliumot veszünk magunkhoz, ám számos kórállapot vezethet nagyfokú káliumvesztéshez, amelyek fennállásakor a káliumpótlásról gondoskodni kell. Káliumhiány a mellékvesékre ható gyógyszerek vagy betegségek, illetve az emésztőrendszer csökkent felszívódást okozó kórállapotai esetén alakulhat ki. Ilyenek lehetnek: vizelethajtó gyógyszerek vagy mellékvesekéregre ható szerek alkalmazása, a mellékvesék illetve a vesék betegségei.

A hosszabb ideig fennálló hashajtószedés, a hasmenés és a hányás is káliumvesztést eredményez csakúgy, mint egyes felszívódási zavarok. A káliumhiány tünetei izomgyengeségben, légzési problémákban és szívritmuszavarokban nyilvánulnak meg. A kálium csökkent mennyiségének általános tünetei az étvágytalanság, émelygés, hányinger.

A kálium túladagolás kevésbé gyakori, és leginkább szívproblémákhoz vezet, amelyekhez a mérgezés általános tünetei csatlakoznak, úgymint émelygés, hányás, hasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet.

Mivel táplálékaink többsége kellő mennyiségű káliumot tartalmaz, hiányállapottal egészséges körülmények között nem kell számolnunk. Felmerül viszony éhezés vagy alkoholizmus talaján kialakuló hiányállapot. Az orvosi javallat nélkül végzett káliumpótlás szükségtelen, és a mérgezés lehetősége miatt veszélyes is lehet.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)