Az ótvar fertőző megbetegedés. A fertőzött személy nem mehet közösségbe, mivel a gennyes váladék továbbkenésével - saját felülfertőzésén túl - a beteg könnyen megfertőzi társait is.
Az ótvar (impetigo) gennykeltő baktériumok okozta bőrfertőzés. A bőr legfelsőbb rétege, a körülbelül 0.3 mm-es szaruréteg. Ez alatt jön létre körülírtan egy-egy is gennygyülem.
Leggyakrabban a staphylococcus aureus vagy streptococcus fajok okozzák. Főleg gyermekeken jellemző a fertőzés megjelenése. Általában az arcon, az orrnyílás, a száj környékén, a füleken és a kezeken alakulnak ki a tünetek. A beteg könnyen továbbfertőzi érintéssel társait és saját bőrét is a gennyes váladék továbbkenésével.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
|
Az ótvar leggyakoribb formájában mézsárga pörkkel fedett apró sebeket látunk, de létezik hólyagos formája is, melyben a víztiszta bennékű hólyagok lehetnek egészen apróak-de a mogyorónyi-diónyi méretet is elérhetik. Ebben az utóbbi formában a hólyagképződést a baktériumok által termelt toxinok váltják ki. Egyes esetekben pattanásszerű kiütések képét adja a betegség. Kezeletlen esetekben testszerte szóródnak a tünetek. A gyógyulást követően viszont nem hagynak heget maguk után.
Az ótvar kialakulására több betegség illetve állapot is hajlamosít, így az atópiás ekcéma, a különböző herpesz fertőzések, de befertőződhetnek az övsömör kapcsán kialakuló hólyagok és hámhiányos, valamint a tetvesség vagy rühösség miatt kivakart területek is. Kialakulása nyáron gyakoribb, mivel a meleg kedvez a baktériumok megtapadásának.
|
| Az ótvar szövődményeként megjelenhet nyirokér-gyulladás, ami egy vörös csík képében mutatkozik a bőrön, a környéki nyirokcsomók megnagyobbodása is jellemző, de kialakulhat néha orbánc is. A legsúlyosabb szövődmény vesegyulladás lehet, ezért a kiterjedt betegség alatt és lezajlását követő két hét múlva vizeletvizsgálatot érdemes végezni. A diagnózis a látott kép alapján többnyire egyértelmű. Kétes esetekben, illetve a kórokozó beazonosítására tenyésztés végezhető a sebek váladékából vagy a hólyagok bennékéből. |
A kezelés diszkrétebb tünetek esetén csak helyi kezelés. Az első lépés a pörkök leválasztása kell, hogy legyen. Semmiképpen nem szabad lekaparni őket! A pörkök alatt található a fertőző baktériumok tömege, így érthető, hogy a pörk tetejére kent kenőcsnek miért nincs hatása, illetve a lekaparásuk a betegség továbbkenését eredményezi.
A pörkleválasztás kenőcsökkel, esetlegesen borogatással valósítható meg. Az így hozzáférhetővé váló hámhiányt azután fertőtlenítő ecsetelővel, gyulladáscsökkentő, hámosító kenőccsel kell bekenni, melyek többsége receptköteles. Ezen területeket - kivéve az arcot - bekötve kell tartani. Mindaddig folytatni kell a sebkezelést, amíg az utolsó pörk is le nem válik és a visszamaradó hámhiány begyógyul.
Szövődményes vagy igen súlyos esetekben antibiotikumot kell szedni a betegnek. Az ótvar a teljes sebgyógyulás után már nem fertőz, de amíg ez be nem következik, a fertőzött személy nem mehet közösségbe.
(WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász, DRportal szakértő)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Bőrbetegségek témában:
Faggyúmirigy Ekcéma Veszélyes a lipóma?